A szervezők folyamatosan azon dolgoznak, hogy a felvonulás minden külső nyomás ellenére biztonságban megvalósuljon, a TASZ, a Helsinki Bizottság és az Utcajogász mindenesetre összeállított egy kisokost, amiből kiszemezgettük a leghasznosabbnak tűnő infókat.
Karácsony Gergely június 16-án, hétfőn jelentette be, hogy
a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal partnerségben június 28-án Budapest Büszkeség néven ún. szabadságünnepet szerveznek,
amire – önkormányzati rendezvény révén – nem vonatkozik a gyülekezési törvény, ami egyébként előírná, hogy be kellene jelenteni a rendőrségnek.
A rendőrség ugyanakkor már június 18-án közölte, hogy szerintük viszont a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozik, és ennek megfelelően is fogják elbírálni. Egy újabb nappal később, június 19-én, csütörtökön aztán megjelent a rendőrség határozata, amiben betiltotta az eseményt.
A főpolgármester viszont azt mondta, „a Budapesti Rendőr-főkapitányság egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot”, szerinte a tiltó határozatnak nincs relevanciája. Karácsony azóta többször is megerősítette, hogy
mindenkinek fontos tudnia, hogy a Budapest Büszkeség egy önkormányzati rendezvény, és nem vonatkoznak rá azok a tiltó jogszabályok,
amiket a rendőrségtől vagy a fideszes politikusoktól hallani lehet róla.
A főpolgármester azt is hozzátette még, hogy már csak azért sem kell senkinek tartania a rendezvénytől, mert itt lesz fél Európa is. 33 ország nagykövetsége és több kulturális intézet is még hétfőn támogatásáról biztosította a rendezvényt. Legutóbb, június 25-én, szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzent, hogy mindig LMBTQ+-közösség szövetségese lesz, és felszólította a magyar hatóságokat, hogy engedélyezzék a Budapest Pride-ot.
És bár Tuzson Bence, igazságügyi miniszter a napokban közölte, hogy szerinte a rendezvény szervezése, vagy a részvételre való felhívás bűncselekmény, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, egy ilyen rendezvényen való részvétel pedig szabálysértés, Lázár János szintén június 25-én, szerdán azt mondta, szerinte erőszak árán nem kell a törvénynek érvényt szerezni, és egy június 26-i, csütörtöki sajtótájékoztatón már úgy tűnt, Orbán Viktor is elengedi a dolgot.
Amikor ugyanis RTL arról kérdezte, mit gondol Lázár szavairól, Orbán azt felelte, „Magyarország civilizált ország, nem bántjuk egymást”.
Ettől függetlenül nem árthat, ha minden látogató tisztában van egy-két dologgal. Ahogy a Társaság a Szabadságjogokért a Helsinki Bizottsággal és az Utcajogásszal közös tudástárában is írja, a szervezők folyamatosan azon dolgoznak, hogy a felvonulás biztonságban megvalósuljon, minden külső nyomás ellenére. Mivel egy eddig példa nélküli, teljesen új jogszabályi környezetben rendezik meg a felvonulást, érdemes elolvasni a tájékoztatót.
Nem elképzelhetetlen, hogy a rendőrség megpróbál a helyszínen bírságolni. Csak az büntethető szabálysértésért, aki az elkövetéskor a 14. életévét már betöltötte, a 14 évnél fiatalabb gyermekek nem. A 14-18 év közötti fiatalokra pedig enyhébb szabályok vonatkoznak, mint a felnőttekre. A maszkviseléstől, még a sima, egészségügyi maszk viselésétől is mindenki tartózkodjon, mert
az arc eltakarását a gyülekezési törvény és a Btk. is a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozások megsértésének tekinti.
Az arcfelismerő rendszer használatát ugyan ellehetetleníti, de ha a rendőr személyesen igazoltat a helyszínen, annak nem állhatsz ellen.
Célszerű magadnál tartani valamilyen személyazonosító okmányt (személyi, útlevél, jogosítvány), ha ugyanis nem tudod hitelt érdemlően igazolni magad, vagy ellenállsz a rendőr felszólításának, akkor előállíthatnak, azaz bevihetnek a rendőrségre legfeljebb nyolc órára (ami négy órával meghosszabbítható).
A helyszíni bírságról szóló nyomtatványt viszont már jogod van elutasítani. Ha aláírod, akkor utána már nem élhetsz jogorvoslattal ellene.
Ha azonban nem írod alá, akkor utólag még mindig megindíthatják a szabálysértési eljárást, amiről levélben értesítenek. A jogvédők azt javasolják, ilyenkor kérd, hogy személyesen hallgasson meg a rendőrség. Ha a meghallgatás után is fenntartják a bírságot, bírósághoz fordulhatsz, amely felülvizsgálhatja annak jogosságát. A bíróság dönthet úgy, hogy eltörli vagy csökkenti a bírságot, illetve enyhébb szankciót, például figyelmeztetést alkalmaz.
A Pride-on való részvételért egyébként eleve csak akkor bírságolhatnak meg, ha a rendőrség a helyszínen tájékoztat (például hangosbemondón keresztül) arról, hogy tiltott gyűlésen veszel részt, és te a tájékoztatás ellenére is a helyszínen maradsz. Ám a rendőrség köteles bizonyítani (például kamerafelvétellel vagy a jelenlévő rendőrök vallomásaival), hogy a figyelmeztetést hallottad, és te ennek ellenére is a helyszínen maradtál, és nem például a boltba igyekeztél. Ha a rendőrség ezt nem tudja bizonyítani, máris elképzelhető, hogy a bíróságon sikeres lesz az erre hivatkozó jogorvoslat, ám nem garantálható.
A helyszínen kiszabott bírság egyébként 6.500–65.000 forint között lehet, ismételt szabálysértés esetén 90.000 forintig terjedhet. Az utólag, levélben kiszabott pénzbírság 6.500–200.000 forint között mozoghat. A bírság konkrét összegét nehéz megjósolni, azonban
a gyülekezési joggal visszaélés olyan csekély súlyú szabálysértésnek számít, ami miatt nem indokolt magas összegű bírságot kiszabni.
Az eljárás befejezésének ugyan nincs végső határideje, viszont a szabálysértés elkövetésétől számított két év után már nem vonhatnak felelősségre. Normál esetben az eljárás lezajlik két-három hónap alatt, de ha tömegesen indulnak szabálysértési eljárások a Pride résztvevőivel szemben, az biztosan jelentős ügyterhet fog jelenteni a rendőrség és a bíróságok számára is.
Ha kimeríted az összes jogorvoslati lehetőséget, a bírság jogerőssé válik, emiatt pedig az alapvető jogaid megsértése hivatkozva az Alkotmánybírósághoz fordulhatsz alkotmányjogi panasszal.
Ha rendőrség a fellépés mellett döntene, aminek, mint láttuk, egyre kisebb az esélye, a jogvédő szervezetek segíteni fognak,
és közzé fognak tenni például olyan mintabeadványokat, amiket mindenki könnyen a saját egyedi helyzetére alakíthat, emellett pedig készítenek közérthető „használati útmutatót” is ezekhez, hogy tudd, mikor, kinek, milyen határidővel tudod benyújtani őket. Emellett dolgoznak azon is, hogy sok jogász és ügyvéd vegyen részt a jogsegélyezésben. Minderről folyamatosan tájékoztatják majd a nyilvánosságot is.
Nagyon fontos tudni továbbá, hogy aki egy békés rendezvény résztvevőire támad, súlyos bűncselekményt követ el. A rendőrségnek a legfontosabb feladata a közrend biztosítása és a bűncselekmények megakadályozása, tehát
nem teheti meg, hogy tétlenül nézze, ha a Pride résztvevőit megtámadják, még akkor sem, ha a felvonulást jogellenesnek tartja, vagy azt egy önkormányzat rendezi.