Egy évtizede még azzal a felkiáltással született meg a Biodóm terve, hogy benne a Kárpát-medence évmilliókkal ezelőtti élővilágát bemutató Pannon Park létesül. Az azóta is félkész, ámde más célokra használható hatalmas épületbe most valóban ősi korok élőlényei – nevezetesen dínók költöztek.
Már a képeket nézve elindult a fejünkben, jó milleniálként, a Jurassic park főcímdala, és bár elsőre volt bennünk egy adag félsz, hogy hát az ilyen kiállításokat könnyű elrontani és bóvlivá tenni – kellemesen csalódva távoztunk. A február közepén nyitott és az Őslény körút 16.-ra keresztelt kiállításon az élethű, életnagyságú, mozgó dinoszaurusz modellek mellett VR-élmények, interaktív ásatás és különféle ismeretterjesztő programok is várják a látogatókat, így minden korosztály talál magának megfelelő szórakozást.
T-rextől a magyar dínókig
A kiállítás legfőbb látnivalói persze az élethű, jelentős részben életnagyságú és izgő-mozgó, sőt még hangot is kiadó, morgó, üvöltő dínók. Nem maradhat el a T-rex, azaz a Tyrannosaurus rex, a Triceratops és a Brachiosaurus, hogy csak a legismertebbeket említsük, de kevésbé közismert fajok is felbukannak a Biodómban. A bemutatott őslények között megtalálható például a Giganotosaurus, melynek méretét tekintve vetekszik a hasonló testfelépítésű, de évmilliókkal később élt T-rex-szel, maradványait pedig Argentínában találták meg a kutatók.
A szervezők odafigyeltek arra is, hogy a kiállításról ne hiányozzanak a „hazai” dínók sem. Ebben a Magyar Dinoszaurusz Alapítvány, dr. Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének vezetője, illetve az Állatkerti Alapítvány nyújtott segítséget. A „magyar” dínók mindjárt a kiállítás első részében láthatók, itt nemcsak rekonstrukciókat mutatnak be, hanem magukat a leleteket is, amelyek a bakonyi Iharkút melletti lelőhelyen kerültek elő.
Az őslények közül – a dinók kortársai közül – láthatunk például többféle pteroszauruszt, azaz repülő őshüllőt, illetve egy halgyíkot is. A bemutatott ősvilági lények közül a „korelnök” az emlősszerű hüllők fejlődési irányának egyik korai képviselője, a hátán jellegzetes taréjt viselő Dimetrodon, amely a perm időszak korai szakaszában, több mint 270 millió éve, tehát jóval a dínók megjelenése előtt élt.
De hogy kerülnek sárkányok a Biodómba?
Az emberi fantázia mindig is szárnyalt, a megkövült maradványok alapján ismert őslények és a mesékben, mondákban, mitológiai történetekben szereplő sárkányok között szoros kultúrtörténeti összefüggés van. Ősállatcsontokat már akkoriban is találtak az emberek, amikor még nem létezett őslénytan vagy összehasonlító anatómia. Ezeket a leleteket tehát nem őslények, hanem nagyrészt sárkányok maradványainak gondolták. A sárkányok létezésével kapcsolatos hiedelmek aztán annyira gyökeret vertek a legtöbb kultúrában, hogy még az 1700-as években is sok művelt ember komolyan hitt a sárkányok létezésében. Amikor pedig kiderült, hogy a megkövült csontok nem sárkányoktól, hanem őslényektől származnak, a dinoszauruszokat még sokáig emlegették „sárkánygyíkokként”. A dinoszaurusz szót egyébként a neves angol biológus, anatómus és őslénykutató találta ki 1842-ben: a kifejezés maga „rettenetes gyíkot” jelent.
Az Őslény körút 16. című kiállítás a február 14-től március 30-ig, azaz bő hat héten át tartó időszakban, vasárnaptól csütörtökig 10 órától 19 óráig, pénteken és szombaton, illetve a kiállítás utolsó napján pedig 10 órától 20 óráig látogatható. Ez alól kivételt csak a február 27-e, csütörtök jelent, amikor a kiállítás egy napig zárva tart. Jegyek az Állatkert internetes jegyvásárlási felületén, valamint a helyszínen válthatók.
