Hétvégén a budai Várban sétálgattunk. Bár a felvonulás kifejezés talán jobban kifejezi tevékenységünk, lévén a budai Vár az egymásba érő építkezések miatt inkább felvonulási terület. Véleménycikk sok képpel.
„A budai Vár Magyarország, Európa és a világ kiemelkedően értékes épített és kulturális örökségének része, a nemzet szimbolikus helyszíne, identitásunk alapköve, amelyért közös felelősséggel tartozunk. A Vár több mint 750 éves történetében egymást váltották az építés és a rombolás, az alkotás és a pusztítás időszakai. Szerencsések vagyunk, hogy mi az építők és az alkotók generációjához tartozhatunk” – olvasható a Nemzeti Hauszmann Program (NHP) honlapján. Nem lehetnek kétségeink a szöveg pozitív hangvételével kapcsolatban, ám a benne megfogalmazott állítás – bizonyos nézőpontból – erősen vitatható. Abban természetesen nincs vita, hogy NHP illetékesei építenek – mi az, hogy! –, ám az erősen megkérdőjelezhető, hogy egyúttal alkotóknak is tekinthetők-e. Legalábbis, ha azt tekintjük alkotásnak, ha valaki valamilyen eredeti dolgot hoz létre.
Ugyanis ma a budai Várban nem hoznak létre eredeti dolgokat. A Nemzeti Hauszmann Program törekvése ugyanis nem az, hogy a II. világháború során szinte teljesen elpusztított Várnegyednek új építészeti tartalmat adjon az 1960-1970-es években kialakított, erősen vitatható, ám következetes arculatának revideálást követően – amelyre egyébként valóban szükség lenne. Ehelyett az NHP korszerű építészeti eszközökkel most újra létrehozza (ha úgy tetszik, legyártja) azokat az épületeket, amelyek a háború során elpusztultak, vagy átépítették őket. Utóbbit példázza maga a Budavári Palota is, amelynek jelenlegi formája eltér a háború előttitől. Az egyik szárnyát már lebontották.
Már a maga idejében is vitatták a József főhercegi palota építészeti értékeit. Úgy tűnik, nemsokára folytatni lehet a 100 éve abbamaradt vitát. Az biztos, hogy Vár Tabán felőli látványa örökre megváltozik.
A Honvéd Főparancsnokságot csak egy emelet magasságban állították helyre a háború után, ezt újították fel 2012–2014. között. A palota látványát kitakaró robosztus építmény 2021 óta épül, ám nem lesz annyira robosztus, mint a maga korában; az eredetileg 11 ablaktengely mélységű épületet 2 ablaktengelyűre csökkentették, állítólag, hogy ne takarja el kilátást a Karmelita bejárata elő.
A Pénzügyminisztérium épületét sem eredeti alakjában, hanem sokkal kisebb magasságú épületként állították helyre a II. világháború után: 1948-1962 között Rados Jenő tervei nyomán újították fel. 1954–1981 között a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar kollégiumának adott otthont, itt működött a hatvanas-hetvenes években Várklub, ahol az Illés együttes is rendszeresen fellépett. 2015. június 12-én a levéltáré lett, és új, 42 férőhelyes kutatótermet nyitottak benne az 1945 utáni kormányszervek, az MDP és MSZMP iratok és a MNL digitális adatbázisainak kutatóinak. Ám nem sokáig kutathattak. 2021 óta építik a régi/új Pénzügyminisztériumot.
Jánossy György és Laczkovics László 1981-ben átadott épületének, az ún. Diplomataháznak a lebontását tiltakozások és tüntetések előzték meg – hasztalan. A helyén olyan ház épült vasbetonból, ami olyan, mintha több száz éves lenne. Leginkább Disneylandben lehet hasonló építészeti megoldásokkal találkozni.