Rendkívül sokrétű programmal jelentkezik a BTM Vármúzeum novemberben, kicsik és nagyok is találnak kedvükre valót a kínálatban, ráadásul nem egy alkalommal ingyenesen lesz látogatható a múzeum.
Ebben a hónapban ünnepli a főváros 151. születésnapját, amelynek alkalmából november 16-án, szombaton a múzeum nemcsak ingyenesen látogatható, hanem több érdekfeszítő programmal – történelmi bemutatókkal és tárlatvezetésekkel – várja látogatóit. Az ingyenes események sorába tartozik az a tudományos konferencia is, amelyet november 20-án rendeznek, és amelynek során Magyarország gazdag régészeti kincseinek védelmét és megőrzését érintő fontos kérdéseket vitatnak meg. Novemberben egy pódiumbeszélgetésen az is górcső alá kerül, hogy miként változott meg alapjaiban a kultúra- és a tudományközvetítés – mindez meghívott vendégek, ismert szakemberek, művészek személyes véleménye és tapasztalata alapján. A hónap kiemelt programjainak sorát zárja az a pop-up kiállítással társuló könyvbemutató, amely a kard történelmi és kultúrtörténeti jelenségeit tárja a nagyközönség elé.
BUDAPEST NAPJA – tárlatvezetések és történelmi bemutatók (2024. november 16.)
1873-ban, november 17-én írták alá Buda, Pest és Óbuda egyesítésének dokumentumát, így jött létre a mai Budapest. Ezen esemény alkalmából ünnepelje a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában a főváros 151. születésnapját! Válogasson tárlatvezetések és élő történelmi bemutatók közül, ismerje meg a város történetét az őskortól napjainkig!
A belépés és a programok ingyenesek, de a tárlatvezetések regisztrációhoz kötöttek.
10:30-13:00 és 14:30-17:00
Élő történelmi bemutató és fegyvermustra
Milyen nehéz egy lovagkard? Mi köze van a magyar szablyának a Csillagok háborújához? Milyen érzés lovagi sisakot viselni? Milyen csodafegyvert használtak a Szent Liga csapatai Buda 1686-os felszabadításakor? Mindezt megtudhatja, ha részt vesz a fegyvermustrán, ahol kézbe veheti a történelmi fegyverek korhű másolatait, sőt ki is próbálhatja őket!
Tárlatvezetések (90 percesek):
11:00 Tárlatvezetés a középkori palotában: Liliom, holló félhold – Buda születése
A tárlatvezetés során a BTM Vármúzeum alsó szintjén található középkori királyi palota történetét és helyreállított tereit mutatják be. A II. világháború pusztítását követően az 1950-es években indult meg a korábban nem látható középkori palotarészek régészeti feltárása. Az ekkor napvilágra került helyiségek (pl. Gótikus terem, Kápolna), várfalak és kertek a helyreállítást követően méltó helyet adnak az egykori királyi palota történetét, épületét és az ásatásokon talált tárgyakat bemutató kiállításnak. A palota történetéhez szorosan kapcsolódnak az uralkodócsaládokat reprezentáló címeres emlékek, a Mátyás király korát felidéző reneszánsz kőfaragványok, cserépkályha-rekonstrukciók, használati tárgyak, edények. A királyi udvar életébe nyerhetünk bepillantást a Corvina-könyvtárat bemutató kiállításrészen, valamint belehallgathatunk az udvar szórakoztató zenéjébe. A Királypincében megismerhetjük a korabeli higiéniás szokásokat, egy kőfaragóműhely és az őrség pihenőszobája pedig a mindennapok világát idézik fel.
13:00 Kurátori tárlatvezetés az Eltűnt idők nyomában – Gyűjtögetőktől a honfoglalókig Budapest földjén című állandó kiállításban
Az új, korszerű köntösbe bújtatott, látványos állandó tárlat a Budapest területének első lakói által ránk hagyott, 350 ezer éves kőeszközöktől egészen a honfoglalás korának leleteiig tekinthetik meg látogatóink a Budapesti Történeti Múzeum – elsősorban az őskori és népvándorlás kori gyűjteményeiben – féltve őrzött, legszebb, legérdekesebb darabjait. A bemutatott 10 korszakot kiemelt, egyedülálló tárgyak jelképezik, melyek megtestesítik az adott kor legfontosabb sajátosságait, innovációit, megelevenítve az itt élőket körülvevő és általuk létrehozott világot. A korszakokon átívelő, napjaink aktuális társadalmi kérdéseire is reflektáló 10 témán keresztül pedig megismerhetjük mindazt, ami közös volt és mindazt, ami változott a hajdan itt élt, különböző nyelven beszélő, különféle kultúrát hordozó emberek életében.
14:00 Tárlatvezetés az újkori palotatörténeti kiállításban: A császár, a nádor és a nagyhercegnő
A Budavári Palota hazánk egyik emblematikus épülete. Az elpusztult középkori királyi rezidencia helyén 1686 – Buda töröktől való visszafoglalása – után épült fel az újkori palota, amelynek viszontagságos történetét egészen az 1960-as évekig követjük nyomon. A kiállítás építészeti tervekkel, fényképekkel, a palota kalandos úton megőrződött egykori berendezési tárgyaival és rekonstruált teremrészletekkel várja a látogatókat erre a közel három évszázados időutazásra. Fény derül majd arra, hogy a palota nem csak az uralkodók és a nádor lakhelye volt egykor, hiszen a reprezentációs terek mellett működött itt például egyetem és apácazárda, sőt egy időben itt őrizték a Szent Jobbot is. Túlélt több ostromot, átépítést, egyszer majdnem le is bontották.
15:00 Kurátori tárlatvezetés A főváros képtára – Művek és történetek című időszaki kiállításban: Történetek Budapestről A főváros képtárában
Ki volt Eötvös Loránd, a közismert fővárosi egyetem névadójának édesanyja? Hogyan ábrázolta egy kortárs festő a Kiscelli Kastélyt, a Városligetet vagy a Levéltárat az 1910-es években? Milyen volt a Raul Wallenberg emlékmű terve, amit felállítottak, de még a leleplezés előtt elbontottak? Mi maradt mára az egykori Felvonulási téren állt Sztálin szoborból? Milyen volt használatban Ferihegy 1 az 1970-es évek végén? Mit rejt az emlékezet egy óbudai bevásárlóközpont helyén? A tárlatvezetés ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ, s várostörténeti hangsúllyal mutatja be a modern magyar művészetről összeállított kiállítást.
16:00: Tematikus tárlatvezetés a Budapest – Fény és Árnyék – A főváros 1000 éves története című állandó kiállításban: Bű(n)bájos Budapest – 18 éven felülieknek!
Miről „mesél” egy Óbudán feltárt, beszakított koponyájú, római csontváz? Vajon miért és hogyan ölték meg II. Károly királyt? Ki volt a Horthy-korszak leghíresebb kurtizánja? És kit végeztek ki utoljára Budapesten? Budapest életének – mint minden nagyváros létének – már a kezdetektől fogva része volt (és napjainkban is része) a bűn, az erőszak. A főváros minden korszakának éppúgy megvoltak a maga piti bűnözői, szélhámosai, mint a kegyetlen gyilkosai vagy éppen háborús bűnösei is. A Fény és árnyék című, Budapest történetét bemutató kiállításunkból ezúttal az Árnyéké lesz a főszerep: jó néhány bűncselekményt elevenítünk fel a város egykori hétköznapjaiból és vészkorszakaiból – a kezdetektől a rendszerváltásig. A tárlatvezetésen többek között megtudhatod, hogyan halt meg az utolsó budai pasa, kik akarták felrobbantani a Lánchidat, melyik bordélyházba járt Krúdy, és hogyan loptak képeket a Szépművészeti Múzeumból.
1711-EN INNEN ÉS TÚL – MEDDIG TART A RÉGÉSZET? – tudományos konferencia (2024. november 20.)
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma november 20-án rendezi meg az 1711-en innen és túl – Meddig tart a régészet? című konferenciáját.
Magyarországon a jogi keret 1711-ig határozza meg a régészeti leleteket és helyszíneket, ami egy jelentős történelmi határvonal, ám sajátos kihívásokat jelent a kutatás számára. Ez a konferencia az ezt az időkeretet övező kritikus kérdéseket és vitákat, valamint a jogi korlátozások hatását vizsgálja Magyarország gazdag régészeti kincseinek védelme és megőrzése érdekében.
Dr. Csorba László köszöntője után előad: Benkő Elek, dr. Könye Kornél, Tóth János Attila, Terei György, Tomka Gábor, Polgár Balázs, Koppány András, Fülöp András és Kováts István.
A konferencia helyszíne: BTM Vármúzeum Gótikus terem (1014 Budapest, Szent György tér 2.)
A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
MOST KOMOLYAN! – pódiumbeszélgetés (2024. november 23.)
Az elmúlt évtizedekben alapvetően változott meg a kultúra- és a tudományközvetítés mibenléte. A tudást már nem(csak) a könyvekben, a tévében vagy akár a múzeumokban keresik az emberek, hanem a közösségi média vírusvideóiban vagy podcastek adásaiban. De mi változott pontosan? Mennyire lehet hiteles az, ami populáris?
Erre keresi a választ Kolovratnik Krisztián vendégeivel:
Kis-Tóth Ágnes asztrofizikussal, aki sokszázezres nézettségű videókban népszerűsíti a tudományágat, Kozma Katával, aki a KÉK Kulturális Élményklub alapítója, a Professzori Klub és a Kiválóságok Klubjának megálmodója, valamint Liptai Claudiával, aki a művészszínházban játszott szerepei után lett műsorvezető.
A pódiumbeszélgetést követően a részvevőket egy pohár borra invitálják a szervezők.
A programra váltott jeggyel a múzeum összes kiállítása megtekinthető.
A KARD NAPJA – könyvbemutató és pop-up kiállítás
A kard az emberiség talán legikonikusabb fegyvere, az első eszköz, amelyet kifejezetten egy másik ember megsebzésére, életének kioltására alkottak a már korábban forgatott, ősibb, de vadászatra is használt fegyverek mellett. Az első kardok több mint ötezer évvel ezelőtt készültek, létrejöttük feltehetően a lovak háziasításával összefüggő civilizációs konfliktusokhoz kötődik. Ez a fegyvertípus a kaukázusi, anatóliai és mükénéi előzmények után Európában elsőként a Kárpát-medencében bukkant fel több mint három és félezer évvel ezelőtt. Pusztán a kard története révén nagy vonalakban megismerhető az emberiség históriája is, hiszen ez a harceszköz folyamatosan változott, mintegy lenyomataként a civilizációk változásának.
A kard azonban több puszta tárgynál. Az évezredek során mindig is többnyire egyéni fegyver volt, a saját ügyességére utalt harcos túlélésének, győzelmének kelléke. Így már a kora középkortól megjelentek a legendás kardok. Arthur király Excaliburja, Roland lovag Durandalja és az iszlám világ Zulfikárja máig hat a kultúrában, talán jobban is mint korábban és ezek a képzelt fegyverek egyenesen vezettek a Star Wars fénykardjaihoz. Sok egyéb mellett ez az oka annak, hogy bár a harcászati felhasználása elenyészett, a kard velünk maradt.
Van tehát bőséggel okunk, hogy beszéljünk erről a fegyverről, s erre jó apropót ad Kovács Olivér nemrég megjelent tudományos-ismeretterjesztő könyve, A kard regénye, amely a benne szereplő tényanyag mellett arra a kérdésre is keresi a választ, hogy miért izgatja még mindig a fantáziánkat ez a mára hadászatilag már elavult fegyver.
2024. november 27-én, szerdán 15 órakor a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, dr. Csorba László köszönti elsőként a megjelenteket a Gótikus teremben. Ezt B. Szabó János történész könyvismertetője követi, majd a BTM különböző korszakokat jól ismerő szakemberei beszélgetnek a kardokról, különösen a Budapest területén feltárt példányokról. Ehhez kapcsolódik egy pop-up kiállítás is, amelyen néhány, korábban még be nem mutatott, csak a raktárban őrzött példányt is láthatnak az érdeklődők. A beszélgetés részeként kérdések feltételére, vitára is lehetőség nyílik, valamint a rendezvényen megvásárolható lesz A kard regénye, és a szerző dedikál is.
A Kard Napja előzetes regisztrációval ingyenesen látogatható, ennek elmulasztása esetén múzeumi belépőjegy megvásárlásával lehet részt venni rajta.