Hogy milyen lesz Budapest közlekedése ötven vagy száz év múlva? Vitézy Dávid közlekedési és Várkonyi Gábor autópiaci szakértő, a jelenlegi világtrendek és a már rendelkezésre álló technikai újítások alapján körberajzolta a nagyvárosok várható közlekedését. Egyebek mellett elektromos, egymással kommunikáló, sofőr nélküli iránytaxik, fejlett tömegközlekedés, a közlekedésre figyelemmel megtervezett új, zöld városrészek jelenthetik a jövőt.
Rövid távon az uralja a közlekedésről szóló vitákat, hogy kinek a kárára, vagy javára alakul át a nagyvárosok közlekedése: kerékpárosok kontra biciklisek, gyalogosok kontra autósok? Mások amellett kardoskodnak, hogy álvita zajlik, hiszen nincsenek autósok csak „autóval közlekedők”, akik lehet, hogy lezárva kocsijukat a következő pillanatban már biciklire pattannak és úgy haladnak tovább.
Vajon az önvezető autók megjelenése, a sofőr nélküli, elektromos iránytaxik esetleg a belvárosi behajtási díj vagy a városközpontokból kitiltott autók, a tömegközlekedés továbbfejlesztése jelentik majd a jövőt?
– Átalakulóban van a közterületek felhasználásáról való gondolkodás. Míg két-három évtizede világszerte úgy gondolkodtak, hogy a közterületek jelentős része az autóké és ami utánuk marad csak ott lehet sétálni, kávézni, biciklizni. Ma már az az irányadó, hogy az autókon kívül más közlekedési módoknak is legyen tere. Ráadásul a klímaválság közepén érthető elvárás, hogy legyen több zöld, árnyék és buszsáv a városokban – magyarázza az Énbudapestemnek Vitézy Dávid volt államtitkár, közlekedési szakember, aki szerint ezzel egyidejűleg a közlekedés digitalizációja zajlik világszerte.
Az applikációk forradalma
– Bárhol vagyunk, elég csak bekapcsolni a Google Maps, vagy más applikációk szolgáltatását és tudjuk, hogyan kell közlekednünk. A tömegközlekedés sokkal átláthatóbb, érthetőbb és hozzáférhetőbb lett. Jó esetben az applikáció révén azt is tudjuk, mi az adott járat menetrendje. Ráadásul legtöbb városban már bankkártyával vagy egy appon is fizethetünk a szolgáltatásért.
Ez a folyamat szerinte még sok lehetőséget tartogat.
Vitézy szerint a városoknak jó előre tervezni kell az önvezető taxik megjelenésével, melyek várhatóan olcsóbbak lesznek a hagyományos szolgáltatásnál és applikációval lehet majd hívni őket. De attól szerinte sokkal kevésbé lesz élhetőbb a város, ha ezek a taxik kiváltanák akár a 4-es 6-os villamosokat vagy más sűrű belvárosi tömegközlekedést, de az hasznos, ha a külvárosokban könnyebb lesz a vasút vagy más tömegközlekedés elérése ezeknek köszönhetően. Ehhez viszont idejekorán megfelelő szabályozás kell majd. Azt is hozzáteszi, hogy az önvezető autók tömeges megjelenése sokkal lassabb folyamat lesz, mint amit korábban gondoltak a szakemberek.
– A világ újra felfedezte a tömegközlekedést. Miközben a huszadik század második felében világszerte kiábrándultak belőle és mindent vitt a motorizáció, a városok növekedése és a klímaválság miatt egyre többen gondolják azt, hogy a tömegközlekedést igenis fejleszteni kell – magyarázza a közlekedési szakember. Úgy fogalmaz, globálisan egyedülálló, hogy az elmúlt években Budapesten csak a 3-as metró felújításáról tudunk beszámolni és semmilyen további beruházás nincs folyamatban, se vasúton, se héven, se a BKK hálózatán.
Isztambulban – ahol Vitézy Dávid jelenleg oktat – például tíz metróvonalat fejlesztenek jelenleg, Párizsban pedig a 14 metróvonal mellé négy újat építenek és egy regionális villamoshálózatot. Ehhez persze jelentős források kellenek.
Vitézy szerint a tömegközlekedés fejlesztése mellett világtrend a közlekedés „dekarbonzációja”: az elektromos buszok hadrendbe állításával, a kötöttpályás villamoshálózat fejlesztésével igyekeznek megoldani a klímaválság okozta negatív hatásokat.
Szintén világtrend, hogy zajlik a kerékpározás és a mikromobilitás forradalma: a kerékpárok mellett megjelentek a rollerek, az elektromos robogók is.
– De terjed a közlekedésorientált városfejlesztés is. Magyarul: olyan helyeken építkeznek a fejlett városok, ahol van jó tömegközlekedés, így annak, aki ilyen helyre költözik, nincs szüksége autóra – teszi hozzá Vitézy Dávid.
Gyalogosjátszótér a város?
A nyugat-európai nagyvárosokban az autózás ellehetetlenítésére tesznek kísérletet, az ingázást, az agglomerációs közlekedést részben autómentessé akarják tenni. Ezt már Várkonyi Gábor autópiaci szakértő mondja, aki szerint ehhez normális elővárosi vonatokra, P+R lehetőségekre van szükség, ezek ugyanis ki tudják váltani a magángépkocsi használatot Úgy véli, a nagyvárosi közlekedéssel kapcsolatban két extrém elképzelés áll egymással szemben: az egyik szerint minden jó, ahogy eddig volt, a másik viszont azt állítja, hogy „gyalogosjátszóterekké” kell alakítani a városokat. Várkonyi Gábor egyikkel sem ért egyet.
– Óvatosan kellene egyensúlyozni a két jövőkép között – teszi hozzá.
Hogy mi a helyzet a Budapesten is divatos car-sharinggel?
Szerinte az autómegosztás elterjedése nem valósította meg a módszer elsődleges célját, hogy kiváltsa a magángépkocsihasználatot. Csupán kiegészítő megoldássá vált.
– Jellemző, hogy Hollandiában és Németországban az autósűrűség folyamatosan emelkedett. Eközben az alternatív közlekedés szerepe is nőtt. De mindenképpen életminőség javulást, nagyobb szabadságot ad az ott élőknek, ha a magánautók kiváltására van lehetőségük.
Belvárosi robottaxik
És hogy mi várható a nagyvárosok és Budapest közlekedésében, ha ötven évet ugrunk előre az időben? Az autó vajon inkább közösségi tulajdon lesz?
– Ez akkor fog működni, ha az önvezető autók megjelennek – mondja Várkonyi Gábor. – A legvalószínűbb, hogy a nagyvárosokban a település magjától kifelé haladva, létrehoznak majd olyan tereket, ahová magánautóval nem lehet majd behajtani.
Várhatóan a megfelelő infrastruktúrával jól körülhatárolt területen csak az egymással kommunikáló, környezetüket jól ismerő, önvezető autók fognak közlekedni. A belvárosi, applikációval hívható autó nem utópia. Ez műszakilag ma is megvalósítható. Ráadásul, ha ez bekövetkezik, jelentősen átrajzolhatja a település képét. Nem lesz szükség például parkolóházakra, nem kell majd az utcán parkolni sem.
Elektromos autók fognak közlekedni Budapest utcáin?
– Hosszú távon, városi környezetben az elektromobilitásnak nincs alternatívája. De nem gondolom, hogy kizárólagosan elektromos autók lesznek majd az utcákon. A nagyvárosokban relatíve alacsony sebességű autók fognak közlekedni. Az applikációval hívható, egymással kommunikáló autók súlya könnyebb lesz, mivel szinte száz százalékos biztonsággal tudnak majd közlekedni. De ezeknek a járműveknek több közük lesz az önvezető metróhoz, mint az autókhoz. Kormány például nem is lesz bennük. De az önvezetéses belvárosi autók nem fogják megoldani a városi dugókat. Ehhez új közlekedési koncepcióra, fejlett tömegközlekedésre lesz szükség – mondja az autópiaci szakértő.
Szerinte sokkal nagyobb kihívás lenne, ha az önvezető autó olyan járművekkel közlekedne együtt, melyekkel nem tud kommunikálni, vagy olyan környezetben kell haladnia, mely nincs megfelelően feltérképezve.
Az önvezetés buktatói
– Nagyon távoli jövőben valósulhat meg ez a fajta önvezetés. Hogy egy autó ismeretlen területen is képes legyen arra, hogy letapogassa a környezetét és tudjon mindentől függetlenül közlekedni, olyan gazdasági és technológiai kihívás, amire talán a mi életünkben nem fognak megoldást találni. A gazdasági nehézségek miatt az autógyártók fókusza a már meglévő technika hasznosítására irányul. Például az autópályán úgy tudjuk átadni az irányítást az autónak, hogy a gyártó vállalja a felelősséget azért, ami ezután történik – magyarázza Várkonyi Gábor.
Az autópiaci szakértő szkepticizmusát alátámasztja mindaz, ami augusztusban San Franciscoban történt. Ott teljes körű engedélyt adtak az önvezető taxiknak, korlátozás nélkül szállíthattak utasokat. Mutatja, mennyire kezdetleges még a sofőr nélküli járművek korszaka: a robottaxi alá szorult egy gyalogos, miután a mellette közlekedő, ember által vezetett autó elgázolta őt.