Felújított filmeken keresztül tárja elénk a város ezer arcát a Budapesti Klasszikus Film Maraton 2023. szeptember 12-17. között. A vetítések egy része hagyományosan a Bazilika előtti ingyenes szabadtéri program lesz.
Az idén hatodszorra megrendezett Budapesti Klasszikus Film Maratonon külön szekciót kapott a 150. születésnapját ünneplő főváros is, ahova a kultikus filmek mellé igazi ritkaságokat is beválogattak.
Az első mozgókép 1916-ból maradt fent a fővárosról,
melynek alkotói máig ismeretlenek. De úgy tűnik, a főváros nevezetességei mit sem vesztettek népszerűségükből, hiszen már ez a több mint száz évvel ezelőtt készült kisfilm is a Halászbástya, a Mátyás-templom, a Hősök tere és a Városliget szépségére hívja fel a figyelmet. Különlegessége, hogy több, már eltűnt helyszín is felbukkan benne – mint a régi Erzsébet híd, és a városligeti Sió szökőkút.
Az esemény szervezői emellett a Bazilika előtt szabadtéri vetítésen bemutatnak többek között egy Páger Antallal, Kabos Gyulával és Kiss Manyival készült romantikus vígjátékot a 30-as évekből, valamint Szabó István ’77-ben forgatott rövidfilmjét is.
A döbbenetes Budapest-időutazást a Toldi moziban élőzene kíséri a Filmintézet és a Kapolcs-Művészetek völgye közös „Némafilmhez filmzenét!” pályázatának ifjú nyerteseivel.
A Budapest 150 szekció izgalmas keresztmetszetét nyújtja a városról készült magyar filmeknek, hiszen helyet kapott benne néma és hangosfilm, lírai etűd, dokumentum- és játékfilm, valamint régi és új közönségkedvencek is
nyolc évtized mozgóképeiből válogatva.
A 103 éves mesefilmet, a Mackó úr kalandjait (Deésy Alfréd, 1920) elsősorban a filmtörténeti ritkaságok és
a bizarr fantasztikum kedvelői fogják igazán értékelni,
azonban a hátterében az 1920-as Budapest is megcsodálható. A filmet 1921-es bemutatójakor felnőtteknek és gyermekeknek szóló meseként hirdették.
A történet főhősei, Cia és Tommy, a két bájos rosszcsont leleményesen segíti az ellenszenves kérővel eljegyzett nővérüket, hogy találkozhasson az igazi szerelmével. Egyik este Cia álmában életre kel Mackó úr, aki számos őrült kalandba keveredik a fővárosban és a Balatonnál.
Az előkelő belvárosi kalapszalonok világába repít
a Pesti mese (Gaál Béla, 1937), a korai hangosfilmkorszak egyik legszórakoztatóbb romantikus vígjátéka Páger Antal, Turay Ida és Kabos Gyula főszereplésével.
Egy másik, húsz évvel később készült klasszikus, a Külvárosi legenda (Máriássy Félix, 1957) viszont a munkáskerületek lepukkant bérházaiban zajló életet mutatja meg egy keserédes történeten keresztül Törőcsik Mari és Tordy Géza főszereplésével.
(Kiemelt kép: NFI/Chripkó Lili)