A BKV és az Akácfa utca kapcsolattól a legtöbb bliccelőnek elsőre csak görcsbe rándul a gyomra, de akinek nincsenek ilyen terhelt emlékei, az szabadon élvezheti a Budapest100 hétvégéjén megnyíló székház megannyi izgalmát, a félóránként induló vezetett sétákon. Íme, egy kis ízelítő a látnivalókból.
Az Akácfa utca 15-23. alatt álló, Wälder Gyula tervezte hatalmas tömböt 1926-ban adták át, az épület eredetileg a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság, – ismertebb nevén a „Beszkárt”– székháza volt, annak 1949-es felbomlásáig.
Fotó: Bartha Dorka
A tervező építész Wälder Gyula az itt is alkalmazott neobarokk stílusú épületeiről vált igazán ismertté – izgalmas kísérlet, ahogy a barokk formavilágát igyekszik összeegyeztetni a modern kor követelményeivel, és a legújabb építészeti vívmányok szolgálatába állítani az 16-17. század áradó stílusát. Legismertebb fővárosi épületegyüttese talán a Feneketlen-tó partjánál magasodó Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium és szomszédos templom. Persze mint minden építész, Wälder sem egy stílusban alkotott, a Wekerlén álló épületein Kós Károly, és a magyaros szecesszió, míg a Napraforgó utcai kislakásos mintatelepen álló villáján a bauhaus hatása is érvényesül.
Találóbb nem is lehetne az idei – tavasz helyett szeptember második hétvégéjére újratervezett – Budapest100 témája. A mostani tematika szerint az 20-as évektől 1957-ig tart a kijelölt korszak – a 20. század első felének vészterhes évei alatt épült/újjáépült házak történetén keresztül a város és lakóinak erejét, szívósságát és törhetetlen élni akarását is megláthatjuk. Hogy hányszor, mennyi nehéz helyzetből voltak képesek újrakezdeni – gazdasági világválság, amely milliókat semmizett ki, pusztító világháború és bombázások, az 56-os forradalom amelyek nem csak a várost, de újfent emberi életeket hagyott romokban.
A kovácsoltvas kapun belépve azonnal elkap a régi irodaházak hangulata – a fa forgóajtó után ott vár rögtön minket az épület „sztárja” a város kevés működő páternosztereinek egyike, amely 15 fülkével köröz végtelenül. Az itt dolgozók tanúsága szerint a népszerűsége a mai napig töretlen, sokkal többen inkább ezt választják a “normális” lift helyett, hiszen gyorsabb, egyszerűbb, nincs várakozás, toporgás, amíg megérkezik. De mielőtt bepattannánk az egyikbe, hogy kipróbáljuk, mi is történik az utolsó emelet után, előbb nézzünk szét a székházban, mert az is jócskán tartogat meglepetéseket.
Fotó: Bartha Dorka
A szeptember 11-én, szombaton 14:00 órától kétféle, félóránként induló séta lesz elérhető (az utolsó 20 fős etap 17.30-kor indul). Az egyik egy vezetett épületbemutatás, ahol az eredetei faragott fa burkolattal megőrzött Dísztermet és az impozáns Egri termet lehet megnézni, és persze a kihagyhatatlan pátert. A másik épületsétán eredeti, restaurált, működőképes berendezéseket és gépegységeket, valamint az épülethez és a vállalat történetéhez kapcsolódó dokumentumokat lehet megtekinteni.