Nem volt hiábavaló a Bohus-Lugossy Alapítvány aláírásgyűjtése annak érdekében, hogy helyezzék vissza eredeti helyére, a Kossuth térre Lugossy Mária 2013-ban elszállított 56-os emlékművét, a Forradalom lángját.
Az 1996-ban felavatott emlékmű – szemben a tíz évvel későbbi városligeti mementóval – nem került politikai csatározások kereszttüzébe, és művészi erényeit sem vitatta senki több mint 15 éven át, ám 2013-ban lebontották. A bontást elrendelő Orbán-kormány akkor még úgy nyilatkozott, hogy felújított Kossuth tér átadása után visszakerül a helyére, ami annak fényében hihető válasznak tűnt, hogy a lángot a a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után is fellobbantották.
Az öröklángról mint az 56-os forradalom szellemiségét megtestesítő műalkotásról Göncz Árpád köztársasági elnök beszélt első alkalommal 1995-ben. A vonatkozó pályázatot tavasszal írták ki, a nyertes Lugossy Mária lett, aki négy méter magas, téglalap alapú, fekete gránitoszlopot tervezett, amelynek faragott lángnyelveket idéző felső része foglalja magában a lángokat kibocsátó gépezetet. Az idő rövidsége miatt a kivitelezési munkák azelőtt megkezdődtek, hogy a Fővárosi Közgyűlés engedélyezte volna azt. A emlékmű avatására 1996. október 23-án került sor.
Először úgy tervezték, hogy a láng csak minden év október 23-án gyullad meg és november 7-én elalszik, aztán égve hagyták mégis, hogy lecsavarva bár, éjjel-nappal világítson, mementó”. Így volt ez még 2010-ben, Orbán Viktor hatalomra kerülése után is, majd még két évig. Lugossy Mária műve senkit sem zavart senkit és művészi erényeit sem vitatta senki 2013-ban azonban elbontották azzal,, hogy a felújított Kossuth tér átadása után visszakerül a helyére. Nem így történt. A mű hosszas huzavona után ( (új ablakban nyílik meg)cikkünk itt olvasható) a Gyorsutcai börtön elé került.
Az intézkedés hátteréban a nagyobb botrány elkerülése állhatott, de a új helyszín kiválasztása már csak azért sem volt szerencsés, mert a forradalom szimbolikus lángja egyáltalán nem kapcsolható össze egy olyan épülettel, ahol a forradalmárokat vallatták és halálra ítélték. Amely épp a megtorlás szimbóluma.
Az eljárás ellen legfőképp Mécs Imre 56-os halálraítélt, országgyűlési képviselő, az emlékmű felállításának legfőbb szervezője 2023-ban bekövetkezett haláláig tiltakozott, s harcolt az emlékmű visszahelyezéséért, de az illetékesek sem vele, sem másokkal nem tárgyaltak a témáról.
Idén szeptemberben az emlékmű visszahelyezéséért Lugossy Mária örökösei, illetve Mécs Imre lánya, Mécs Mónika filmproducer kezdett aláírásgyűjtésbe, a petíciót több mint 7000-en írták alá. A (új ablakban nyílik meg)Telex információi szerint november 4-én Mécs Mónika és Bohus Eszter, a Bouhus-Lugossy Alapítvány elnöke minisztériumi egyeztetésen vett részt, ahol arról tájékoztatták őket, hogy „már 2026. október 23-án megszületett a minisztériumi egyetértés az emlékmű eredeti helyszínére, a Kossuth térre való visszaállításáról”. A további szakmai egyeztetésekbe a kezdeményezőket is bevonják, hogy az alkotó, Lugossy Mária, valamint az emlékmű létrejöttében meghatározó szerepet vállaló Mécs Imre szellemi és művészeti öröksége megfelelő képviseletet kapjon.
A hírre Karácsony Gergely is reagált. (új ablakban nyílik meg)Bejegyzése szerint: jó döntés a kormány részéről, hogy meghallotta a civilek kezdeményezését. "Ez a siker azoké, akik elindították és végigvitték a kampányt, és mindazoké, akik aláírásukkal mellé álltak. Köszönöm nekik, hogy kiálltak közös történelmünk és egy kiemelkedő magyar művész öröksége mellett" - fogalmazott. A forradalom lángja "a szabadságvágy és az összefogás jelképe. Méltó, hogy újra a Kossuth téren legyen" - zárta bejegyzését Karácsony Gergely.
A tervek szerint 2027. október 23-án ismét a Kossuth téren lobban fel a forradalom lángja.