300 forint volt a legolcsóbb napijegy, alkoholt a pályánál nem lehetett kapni, viszont a kockás zászlónk ma is menőnek számítana.
Az első hétvégére a 3 napos bérletért 1000 forintot kértek, a 3 napra 320 ezer jegyet terveztek összesen eladni, ennek 25%-át külföldön. Az egyik cél az volt, hogy a külföldi turisták megszeressék a rendezvényt, a következő években is eljöjjenek, ezért a szervezők minden törekvése arra irányult, hogy meghonosodjék nálunk is az az oldott, kellemes hangulat, amely az ilyen autóversenyek velejárója volt világszerte. Ennek tükrében furcsának tűnhet az a döntés, hogy például hivatalosan alkoholt nem árulhatott senki a pálya környékén, üdítőt is csak papírdobozban.
Rekordidő alatt
Az első kapavágás 1985 októberében volt Mogyoród határában, a pályán a futam előtti próbaversenyeket viszont már 1986. márciusában és júniusában meg tudták tartani, rekordidő alatt készült el tehát a pálya. És amint az alábbi kép mutatja, nem sikerült teljesen befejezni.
A korabeli újságíróknak ennél hosszabb ideig tartott, hogy fogást találjanak a sportot jellemző szókészleten, az autókat „Forma 1-es gépkocsiknak”, torpedóknak, szivaroknak, a pilótákat kicsit modorosan „merész vállalkozóknak” nevezték, a futam leintését pedig úgy jellemezték, hogy „lecsap a startzászló”.
A verseny végét jelző kockás zászlót Victor Vasarely tervezte nekünk, egyértelműen felismerhető, saját stílusában, egy 1960-as évekbeli szerigráfiájának felhasználásával. Amit a francia állam ajándékaképpen egy francia ejtőernyős hozott el a Hungaroringre, a célegyenesen érve földet. „Franciaországban ugyanis ma is tudatában vannak, hogy a világ legelső Grand Prix-jét, az 1906-os Francia Nagydíjat Renault-jával egy magyar pilóta, Szisz Ferenc nyerte – ami tehát ugyanabban évben történt, amikor Vasarely született! – olvasható a Hungaroring honlapján.
Ha ti is láttok valami érdekeset, küldjétek el a szerk@budapest.hu-ra!