STÍLUS

A két Károly: kinek legyünk hálásak a főváros felvirágoztatásáért?


Ma van Budapest 151. születésnapja, ebből alkalomból idézzük fel tavaly megjelent cikkünket, amely Budapest első főpolgármesterének, és polgármesterének, Ráth Károlynak és Kamermayer Károlynak az emlékére íródott.

Ráth Károly az egyesített főváros első főpolgármestere volt, és nem lehet véletlen, hogy Budapest pont az ő idejében lett világváros. Persze egyedül képtelen lett volna Budapest felvirágoztatására, Kamermayer Károly polgármesterként szinte végig együtt dolgozott vele.

Kevés alkalmasabb jelölt volt Ráth Károlynál

Jogi diplomája után volt

  • ügyvéd,
  • Pest város főkapitánya,
  • a fővárosi központi választmány jegyzője,
  • Józsefváros országgyűlési képviselője,
  • a királyi jogi ügyek igazgatója,
  • a legfőbb ítélőszék bírája,

ezután választották meg az egyesített főváros első főpolgármesterének, e tisztségében háromszor erősítették meg, összesen 24 évig, haláláig töltötte be a posztot.

Nagymező
Kép: Klösz György/Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

 

150 éve más volt főpolgármesternek lenni

Az első főpolgármestert a kormány és az uralkodó három jelöltje közül a közgyűlés választotta hat évre, és a ciklus lejártával újra jelöltek mellette az akkori közéletből két prominens szereplőt, de az eredmény mindig az volt, hogy Ráth Károlyt óriási többséggel újból megválasztották.

Politikájában, így főpolgármesteri működésében is a kormány iránti lojalitás vezette – munkaköri leírása a főváros és a kormány közötti közvetítő szereppel viszonylag jól körülírható volt. A kormány és a főváros közötti jó viszony azért volt rendkívül fontos, mert minden jelentős beruházáshoz (és a XIX. század vége felé ebből volt elég) a kormány biztosította a financiális eszközöket. Ráth főpolgármesteri erényei mellett pompásan reprezentált, ha Budapest illusztris vendéget fogadott vagy temetésen kellett részt venni, mindig ő beszélt a főváros nevében.

Vígadó
Kép: Klösz György/Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

 

Gyakran szül vitát, hogy akkor kinek is köszönhetjük, melyik Károly érdeme Budapest világvárossá válása. 

Kamermayer Károly Ráth-hoz hasonlóan német eredetű polgári családból származott, jogi tanulmányokat folytatott, és aktív szerepet vállalt a szabadságharc idején. 1873-ban, az egyesített Budapest megszületésekor az akkorra népszerű várospolitikust nagy többséggel választották meg polgármesternek, a város gyakorlati vezetőjének. Ráth-hoz hasonlóan további három terminust is kitöltött pozíciójában, ő 23 évig irányította a fővárost.

Budapest
Kép: Deutsche Fotothek/Brück und Sohn/Fortepan

 

 

Kamermayer Károly feladata Pest, Buda és Óbuda egyesítése után az új főváros közigazgatási szervezetében a város igazgatása, fejlesztése volt.

Munkájának szerves része volt a város korszerűbb közigazgatásának kiépítése, a Budapestet irányító hivatalok, ügyosztályok munkájának beindítása, ami már magyar nyelven történt. Ennél is látványosabbak voltak az infrastrukturális fejlesztések, ezek jutnak eszünkbe először, amikor a XIX. század végi fejlődésre gondolunk. Korszerűsödött a városi közúthálózat, a város víz- és csatornahálózata is, megszervezték a szemét elszállítását. Kamermayer működése alatt épült többek között

  • a Szabadság híd,
  • a Margit híd,
  • a Keleti pályaudvar,
  • a Parlament,
  • az Operaház,
  • a Vígszínház,
  • a Műcsarnok,
  • a vásárcsarnokok,
  • az Andrássy út
  • az első földalatti vasút a kontinensen

 

Az egyik legnagyobb beruházás, ami a nevéhez fűződik, a Fővám téri Nagyvásárcsarnok megépíttetése, aminek átadásán már nyugdíjazott polgármesterként, egyszerű, érdeklődő polgárként vett részt.

Központi
Nagyvásárcsarnok Kép: Deutsche Fotothek/Brück und Sohn/Fortepan

 

 

Melyik Károly?

2023-ban nem biztos, hogy vitázni kell még arról, melyikük érdeme, hogy Budapest a XX. század elejére „felkerült a térképre”, annál is inkább, mert egyértelműen látszik, hogy közel negyed század erejéig együtt dolgoztak, együtt építették a fővárost, nem is volt más lehetőségük.

Ráth
Ráth Károly temetése Kép: /Vasárnapi Újság

 

„Negyven év előtt egy regényben megjósoltam, hogy mivé fog lenni Budapest száz év alatt. A sors fényesen megcáfolta jóslatomat, 40 év alatt túlhaladta Budapest mindazt, amit a költői fantázia optimizmusa száz évre jövendölt. Adja Isten, hogy mindig ily erős kezek, ily bölcs szellemek, ily hazafias szívek intézzék hazánk jelképének, Budapestnek közéletét” – így zárta le a vitát Jókai Mór 1894-ben, és aligha akarta ezzel bármelyik Károlyt a másik fölé helyezni.

(Kiemelt kép: Kamermayer Károly és Ráth Károly portréja)