Több szem többet lát, több fül többet hall. A fiókák „kolduló hangja" elárulja, hol fészkelnek. Még az is lehet, hogy a saját balkonládánkban kell őket keresni.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.
Hol számíthatunk erdei fülesbagolyra?
Az erdei fülesbagoly a lakott területeken is a leggyakoribb fészkelő bagolyfajunk. Mivel a rokonság többi tagjához hasonlóan saját fészket nem épít, alapvetően más fajok, főleg a varjúfélék üres fészkeibe költözik be, de a településeken a fehér gólya fészkében, vagy akár emeleti balkonládában is megtelepedhet. A fészekalbérlet mellett az erdei fülesbagoly korhadt faüregben, vastag törzsű fák ágvillájában is költhet.
Hogy lehet megtalálni a költőpárokat vagy a fiókákat?
Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni!
A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva! Szerencsés esetben hallhatjuk a hím és a tojó erdei fülesbagoly egymásnak válaszolgató, udvarló jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját. Mivel a költőpárok állandóak, egész évben számítani lehet a madarakkal való találkozásra, ezért érdemes folyamatosan hallgatózni, figyelni.
Hol tudjuk jelezni, ha fülesbaglyot láttunk?
Ha észleltük a hangok valamelyikét vagy láttuk a madarakat, ennek az elektronikus űrlapnak a gyors és egyszerű kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához itt.
Miért kell tudnunk, hogy hány bagoly él a környékünkön?
A civilizációs hatások, az élőhely átalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érinti, túlnyomó részt sajnos veszélyezteti. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek (az MME a Monitoring Központ, valamint a Madárgyűrűzési Központ révén két ilyet is működtet), melyek alapját képezik az érintett fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának. Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a magyar állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is – írja az MME.
(Kiemelt kép illusztráció: Kiskunsági Nemzeti Park)