KULTÚRA

Bardóczi Sándor: Fregoli helyére balkonládát!


A műfű és a művirág, de a lomtárnak használt balkonok világán túl is van élet. Méghozzá milyen élet! Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítészének írása.

Az ember lelke vonzódik a természeti környezethez, a tudatalattink a civilizációs máz alatt vissza-visszavágyik a természetbe, ahonnan jöttünk. Az egészségmegőrzésben dolgozók, a várható élettartam meghosszabbítását kutatók azt mondják, kimutatható statisztikailag a zöld környezet pozitív hatása azoknál, akik zöldebb környezetben élik mindennapjaikat. 

Hamarabb leszünk betegek, hamarabb gyengül le az immunrendszerünk és bizony a saját veteményes, fűszerkert, a kertészkedés közbeni mozgás a szabad levegőn tevőlegesen hozzá tud adni a lelki és a testi egészségünk megőrzéséhez.

 A nagyvárosokban sok esetben nehéz megvalósítani azt, hogy közel maradjunk a természethez, pláne, ha a lakáshoz nem tartozik kert, csak egy balkon, franciaerkély vagy terasz. De itt sem reménytelen a helyzet, a műfű és művirág vagy a fregolinak és a lomtárnak használt balkonok világán túl is van élet. Méghozzá milyen élet!

A házi zöldségültetvény, az ablakpárkányon elkövetett gabonacsíráztatás, vagy a házi fűszerkert nem csak szép, de hasznos „konyhakerti” extrákkal tud szolgálni a sütés és főzés szerelmeseinek, egyik-másik fűszernövény (mint például a rozmaring, az oregano, a kakukkfű) a maguk sziklagyepekhez szokott szívósságával az extrém időjárási szélsőséget és a szárazságot is elviseli, a különböző metélőhagymák, saláták, a hónapos retek, a cukorborsó, a petrezselyem pedig a tavaszi primőrzöldségeit jelenthetik a kis otthoni dézsakertnek.

Nagyot tudnak alakítani a balkonon a földieper palánták, a koktélparadicsomok vagy a fűszerpaprikák, de egy 40-50 cm mély ládában, dézsában akár gyökérzöldségek (sárgarépa, fehérrépa, zeller, cékla) is remekül érezheti magát kellő öntözés mellett. Nagy divat idehaza a muskátli és a petúnia, amelyek remek virágdíszt adnak, de rendkívül vízigényes a fenntartásuk,

miközben a balkon ki van téve a város forróságának, amelyben a balkonládák is átforrósodnak, nincs elég földtömeg, hogy a természetes földhűtés meg tudjon valósulni.

 Éppen ezért, ha valakinek nincs sok ideje, de szeretne mégis valami igazi zöldet a balkonjára, akkor a kaktuszok, a pozsgás növények (varjúhájak, kövirózsák, kőtörőfüvek), illetve a díszfüvek és télálló bambuszok és vadvirág magkeverékek világa az ő világa.

Nagyon mély, legalább 80 cm , de inkább 1-1,5 m mély kaspók, balkonládák esetén már lehet gondolkozni a száraz karsztbokorerdők cserjéiben (somok, galagonyák, bangiták, cserszömörcék) világában, vagy olyan futtatható liánnövényekben, mint az iszalagok, vadszőlők, borostyánok, loncok. Ezek egy támszerkezettel nyári árnyékot, lugast is tudnak biztosítani a teraszon, hűtik, kondicionálják a házfalakat és a teraszt is.

Akárhogyan is döntünk, mindig a napos vagy árnyékos fekvésnek megfelelő, tágtűrésű növényeket válasszunk, és gondoskodjunk azok öntözéséről (még télen is). A legtöbb balkonláda télen szárad ki, a talajélet fenntartásához kell a komposzt és a nedvesség.

(Kiemelt kép: Illusztráció/FŐVÁROS)