A lakcímbejelentés érvényes olyan ingatlanok esetében is, amelyek nem minősülnek lakásnak – közölte az ingyenes jogi segítséget biztosító egyesület.
Magyarországon sokan kényszerülnek olyan ingatlanban élni, amelynek besorolása nem lakás, hanem például üzlethelyiség vagy külterületi, zártkerti ingatlan, és amelynek műszaki adottságai nem felelnek meg az országos vagy a helyi építési szabályoknak – kezdte közleményét a tavalyi év fővárosi civil szervezete címével elismert Utcajogász Egyesület, amely a hátrányos helyzetűek lakhatási és szociális jogaira specializálódott.
Mint írták, a bejegyzett lakcím hiánya az érintettek számára hátrányos helyzetet eredményez. Lakcímkártya szükséges hivatalos ügyek intézéséhez, a körzeti orvosi ellátáshoz, a gyermek iskolai elhelyezéséhez. Ha valakinek a bejelentett állandó lakcíme nem azonos a tényleges lakóhelyével, akkor ez anyagi következményekkel is járhat. Ha pedig településszintű lakcímkártyát igényel, akkor hátrányos megkülönböztetés érheti a munkaerőpiacon. További probléma, hogy ezeknél az ügyeknél a lakcím bejegyzésének elutasítása legtöbb esetben nem írásban, hanem szóban történik, ezért az érintettek az elutasító határozat híján nem tudják azt a bíróságon megtámadni.
Emiatt fordult az Utcajogász 2023 októberében a Belügyminisztériumhoz állásfoglalásért. Az illetékes szerv válasza az Utcajogász véleményét erősítette meg, ami szerint lakcímbejelentés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy milyen egy ingatlan besorolása, hol fekszik, vagy milyenek a műszaki adottságai.
A közleményben kiemelik: a minisztérium szerint „a lakcímbejelentési eljárás során a hatóságnak az elutasítás okaira is figyelemmel, többek között a lakcímbejelentő lap, illetve az elektronikus lakcímbejelentés formai követelményeit, a szállásadói hozzájárulást, a szállásadói nyilatkozatot, a benyújtott dokumentumokat pl.: képviseletre vonatkozó okiratokat kell vizsgálni”.
Az állásfoglalás kitér arra is, hogy az erről szóló rendelet alapján a címképzést az épület tényleges létezéséhez kell kötni függetlenül attól, hogy az szerepel-e az ingatlan-nyilvántartásban, és az nem függ az épület jellegétől, tehát lehet akár gazdasági épület, fészer, présház vagy konténer is.
Ha valaki a lakcím létezését igazolni tudja, akkor a jegyzőnek vagy a kormányablak ügyintézőjének a lakcímet nyilvántartásba kell vennie és ki kell adnia a lakcímkártyát. Ha pedig a kérelmet elutasítja, erről írásbeli, indoklással ellátott határozatot kell hoznia. A Belügyminisztérium állásfoglalása szerint tehát olyan ingatlanokba is be lehet jelentkezni, amelyek az építési követelmények szempontjából nem minősülnek lakásnak, illetve amelyek olyan területen fekszenek, ahol a helyi szabályozás lakóépületek építését nem teszi lehetővé.
Az Utcajogász azt javasolja az ilyen lakcímbejelentési problémákkal küzdőknek, hogy mutassák be a Belügyminisztérium állásfoglalását az ügyintézés során. (Az állásfoglalás erre a linkre kattintva, az Utcajogász weboldalán érhető el.) Ha az ügyintéző ezt követően is elutasítja a bejegyzési kérelmet, akkor fontos, hogy azt írásban tegye. Az elutasító határozattal szemben, annak megsemmisítése érdekében keresettel a bírósághoz lehet fordulni. A kereset megfogalmazásában az Utcajogász segít ügyfeleinek: a szervezet minden pénteken délután háromtól öt óráig tart ügyfélfogadást a Blaha Lujza téren. A hozzájuk fordulókat arra kérik, hozzák magukkal az írásbeli elutasító határozatot.
Az Utcajogász 2010 óta nyújt ingyenes jogi segítséget lakhatási és szociális jogok területén rászorulóknak.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)