A Budai Várban feltárt gótikus szobrokat bemutató kiállítás a jeles évfordulóra megújult, és hamarosan egésznapos rendezvénnyel is emlékezik az 1400-as évek elejének világára.
„A budavári egykori királyi palota északi előudvarának, az úgynevezett Hunyadi-udvarnak 1972-ben megkezdett leletmentései során a közelmúltban – 1974. február 22-től fogva – ásatásom eredményei páratlan értékű leletcsoporttal gazdagodtak. Egy immáron több tucatnyi műből álló, XIV. századi kőszobor-galéria torzói kerültek napvilágra” – emlékezett vissza ötven évvel ezelőtt Zolnay László régész arra a felfedezésére, amelyet méltán nevezhetünk a magyar középkor egyik legjelentősebb régészeti feltárásának. Zolnay László így folytatta:
Magyar régész, magyar művészettörténész nem álmodhatta ezt a leletet.
Hiszen romanikánkat a tatár, gótikánkat és reneszánszunkat a török halasztotta hamvába! Most megtalált budai szoboranyagunk alakjait a bálványromboló törökség már nem látta. Ezek a szobrok 1541-ben, Budának az oszmán kezére jutásakor már száznál több esztendeje a földben aludták általunk 1974 februárjában megszakított álmukat, így kerülték el a töröknek minden keresztény emberábrázolást vallásokokon tiltó dühét”.
A régész ekkor még nem tudta, hogy végül nem „több tucat”, hanem több mint hatvan összeállítható szobortorzóból és több ezer kisebb-nagyobb töredékből álló gótikus szoborlelet kerül elő az 1387–1437 között uralkodó Luxemburgi Zsigmond korából, annak udvari művészetéről. Ráadásul az egyházi és a világi témákat egyaránt ábrázoló, részben festett szobrok Európa különböző régióiból érkezett elsőrangú mesterek alkotásai, amelyek a szobrászműhely felbomlása után több esetben még félkészen földbe kerültek máig tisztázatlan körülmények között. A páratlan leletanyag a Budai Várban maradt, a palotában működő Budapesti Történeti Múzeumban (BTM) állították ki. „A budai szobrok rendkívüli művészi értékűek, mestereik nem egyszerűen másolták a kor szokásos ábrázolási formáit, hanem éppen ők alakítottak ki új művészi megoldásokat. Művészetük eredetét a francia királyi udvar szobrászai által a 14. század végén kialakított stílusban találhatjuk meg” – olvasható a múzeum honlapján, hozzátéve, hogy Zsigmond király egyúttal a budai középkori királyi palota egyik legnagyobb építtetője is volt, aki „a korszak európai királyi rezidenciáival vetekedő épületegyüttest hozott létre az 1400-as évek első negyedében”.
A jeles évfordulóra – még tavaly ősszel – a BTM állandó kiállítása is megújult, és április 20-án olyan egész napos programmal ünnepli az 50 éves évfordulót, amely minden részletre kiterjedően foglalkozik a fantasztikus alkotásokkal, Zsigmond korával, az akkori hétköznapokkal. De nemcsak tárlatvezetésekkel, hanem szórakoztató formában is. Különösen érdekesnek ígérkezik 14.15-kor az Exkluzív pincelátogatás címet viselő program, melynek során a közel két évtizede zárva tartó középkori sírkőkiállításba nyerhetnek betekintést az érdeklődők a palota úgynevezett dongaboltozatos pincéjében, amelyet ezen a napon egyetlen alkalomra nyitnak meg.
Az eseményre a belépő 3800 Ft; a 26 év alattiaknak, a 62 év felettieknek, illetve érvényes diákigazolvánnyal rendelkezőknek 1900 Ft; a Budapesti lakcímkártyával rendelkezőknek: 1500 Ft. De a különféle tárlatvezetések a jeggyel rendelkezők számára is regisztrációhoz kötöttek.
A részletekről regisztrációs lehetőségekről az esemény facebook-oldalán tudhatnak meg mindent.
Kiemelt kép: Budapesti Történeti Múzeum