Ott volt-e egyáltalán Mátyás király, amikor 565 évvel ezelőtt a hagyomány szerint királlyá koronázták a Duna jegén? Ennek jártunk picit utána.
A háttérben ez zajlott
V. László 1457. november 23-án váratlanul elhunyt Prágában, ezzel Magyarország király nélkül maradt. A magyarországi befolyásos főurak azonnal szervezkedni kezdtek, kivételesen nem estek egymásnak, hanem megegyeztek, hogy közösen választanak uralkodót. Titokban alkut kötöttek, azt gondolták, hogyha a tinédzser Mátyást támogatják, őt majd később könnyen irányítani tudják (ahogy ezt V. Lászlóval is tették). A Hunyadiakat jól ismerő és évtizedek óta segítő Szilágyi Mihály és ősellenségük, Garai László vezetésével 1458 januárjában tárgyalások kezdődtek Szegeden, melyek során a két bárói liga Hunyadi Jánosnak köszönhetően nemzetközi ismertséggel és elismertséggel is bíró ifjú Hunyadi Mátyás mellett döntött.
Miért nem lehetett Mátyás a Duna jegén a saját koronázásakor?
Ma már eszünkbe sem jut arra várni, hogy a metrót kiváltva átsétálhassunk a Duna jegén, ha elég hideg a tél, hiszen nincsenek olyan kemény telek, mint régen (az 1960-as években lehetett utoljára átsétálni rajta). Ráadásul a folyót többször szabályozták is, pont azért, hogy hajózható legyen és ne fagyhasson be. Pedig régen teljesen normális volt, hogy a folyó télen jeges lett, minden kétséget eloszlató bizonyíték nincs arra, hogy a koronázáskor mennyire volt vastag a Duna jege, alkalmas volt-e nagy tömegek biztonságos fogadására.
Ha feltesszük, hogy koronázásra megfelelt a jég vastagsága, Mátyást akkor sem koronázhatták meg rajta, hiszen a király-jelölt még Podjebrád György, későbbi cseh király őrizete alatt, Prágában raboskodott.
De ki volt akkor a jégen?
Erre több teória is van.
- Az egyik elmélet szerint Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály vonult ki a jégre a vele érkező 15 ezer fegyveressel, hogy szorgalmazza az új király mielőbbi megválasztását. A szegedi megállapodás értelmében ugyanis Mátyás királlyá választása esetén Mihálynak járt a kormányzói tisztség.
- Ehhez hasonló, hogy a Hunyadi-jelölt királyságát követelő budai és pesti tömeg Szilágyi Mihály hívására jelent meg a befagyott folyón, mert a leendő kormányzó igazán nagy tömeggel akart nyomást gyakorolni a döntéshozókra.
- Van olyan legenda, miszerint nem a katonaság vagy a polgári sokaság mérete volt a mérvadó, az összegyűlt tömeg egyszerűen megunta a várakozást a hidegben, és Mátyást kikiáltottk uralkodónak.
- Elképzelhető, hogy az országgyűlés résztvevői a Duna jegén átkelve vonultak fel a várba.
- Az is lehetséges, hogy a döntést ünneplő nemesség özönlött a befagyott folyóra.
Még egy ok, amiért nem lehetett őt megkoronázni 1458-ban
Mátyás tehát nem lépett 1458. január 24-én a Duna jegére, mert a folyótól messze raboskodott, viszont megválasztása után nem sokkal hazatért, trónra ültették, de a koronázásra még hat évet kellett várnia, mert III. Frigyes császártól ekkor kapta vissza a korábban elrabolt szent koronát. Vagyis a korona sem lehetett jelen a legenda szerinti koronázási szertartáson.
(Kiemelt festmény: Mátyás fogadja a pápa követeit Benczúr Gyula/Magyar Nemzeti Galéria)