Ilyen is ritkán van – akkora a sikere, hogy újranyílt a Huszonkettesek építészcsoport kiállítása a FUGÁ-ban. Bár a legnagyobb siker az lett volna, ha ennek a tárlatnak létre se kell jönnie.
A siker viszonylagosságát mutatja a FUGA-Budapesti Építészeti Központ tárlata. A Szóltunk! – A Várról című kiállítás eredetileg június 25-ig volt látható, ám a nagy érdeklődésre való tekintettel július 3-án ismét megnyílt. Első ránézésre ez sikernek tűnik, ám ha hozzátesszük, hogy a kiállítás Budapest 21. századi történetének legnagyobb építészeti ámokfutását követi nyomon, biztosak lehetünk abban, hogy a rendezők erről a sikerről örömmel lemondtak volna.
Nem kellett volna ezt a kiállítást megrendezni, ha a Budai Vár környékét békén hagynák.
A jelenlegi helyzetben példás, de akár példátlan összefogásnak is nevezhetjük azt a kezdeményezést, amelyet huszonkét építész indított 2021. október 26-án, annak érdekében, hogy a Várban folyó munkálatokat ne önkényesen, szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül vezényeljék le és hajtsák végre. „Mi huszonketten lelkiismereti kötelességünknek érezzük a nyilvánosságban láthatóvá tenni az eddig elhallgatott véleményeket, ugyanis szakmánkban titkosítva zajlanak tervezési folyamatok, a korábbi gyakorlatokat felrúgva, lényegében nevek nélkül, a semmiből kerülnek elő városunk képét döntően megváltoztató épületek tervei. Küzdenünk kell azért, hogy a Vár a közt szolgálja, ne pedig a hatalom kényszerének behódolva a múlt szorongató díszletévé épüljön át!” – írta akkori kiáltványában a Huszonkettesek építészcsoport – az elnevezés az aláírók számából jött –, és ekkor még úgy is tűnt, hogy kezdeményezésük nem csak pusztába kiáltott szó.
Sajnos nem ez történt. Hiába tiltakoztak, demonstráltak, hiába bizonyították több alkalommal is, hogy vári beruházások esztétikai, turisztikai és környezetvédelmi szempontból is visszafejlődést eredményeznek, hogy a mostani munkálatoknak semmi közük a Vár több évszázados történetéhez, hanem a 19. századi állapotokat próbálják ezzel „visszacsinálni”, megnyilvánulásaik és megmozdulásaik süket fülekre találtak a hatalom részéről, sőt az építtetők olykor az erőszakos megoldásoktól sem riadtak vissza. Ahgogy ez történt Jánossy György és Laczkovics László Diplomataházával, amit a kerületi önkormányzat közterület-használati engedélye nélkül bontott le a beruházó Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány.
A Szóltunk! – A Várról című kiállítást is a Huszonkettesek rendezték, a tárlat elsősorban azt a fejlődést, majd visszafejlődést hívatott bemutatni, ami a Budai Várnegyeddel történt az elmúlt 50-60 évben, de a látogatók megtekinthetik azokat a videókat is, amely az építészcsoport megmozdulásain történtek.
„A mai kormány a kiegyezést követő dualizmus korát – döntően külsőségeiben – önigazolásként használja. A Királyi Palota Hauszmann-kori állapotának, az elpusztult igazgatási épületeknek és főhercegi palotának a helyreállítási programja eddig csak a gépiesen másolt formákig képes eljutni, anélkül, hogy az épületekhez bármi funkciót hozzá tudott volna rendelni”
– olvasható az egyik kiállítási tablón, kiegészítve azzal, hogy „a kádári időkben elkészült palotahelyreállatást – indokolatlanul – silánynak nevezik”, bár ennek célja valójában nem is értékítélet, hanem az 1960–1989 közötti időszak ignorálása.
A kiállítási tablók bemutatják azt is, hogy hogyan jelentek meg a nagy, historizáló és most utánozni kívánt épületek a Várnegyedben a 19. század végén; mi minden pusztult el a Budapest ostroma idején; hogyan zajlottak az 1970-es évek modern foghíjbeépítései; milyen vita zajlott a 20. század végén a Szent György tér beépítéséről; milyen pályázatok voltak 2010 előtt különféle felújításokra. De tájékoztatást kaphatunk a jelenlegi Várkapitányság szerepéről is; a minisztériumok „betelepítésével” kapcsolatos károkozásról; a közelmúlt építészeinek megcsúfolásáról, Rados Jenő, Jánossy György, Laczkovics László és Virág Csaba épületeinek lerombolásáról.
A tárlat végén a Huszonkettesek pontokba szedve össze is foglalták a Várnegyed újjáépítésével mit vesztettük. Nos, egyebek mellett a Vár egységes, hiteles történeti léptékét; a Tabánra, valamint a Dunára néző, átjárható sétányokat; a Vár harmonikus sziluettjét, és nem utolsósorban azt a lehetőséget, hogy az egész Várnegyed a közönségé legyen.
(A kiállítás július 30-ig tekinthető meg, szerdán, csütörtökön és pénteken 14-19 óra között)