Hatalmas tavak és lombkoronasétány nem, ellenben sok-sok zöld, látványos sétányrendszer, és a természettel harmonizáló, változatos funkciók lesznek a megújuló Népligetben. Kihirdették a tájépítészeti ötletpályázat győzteseit.
Mennyire lehet bonyolult megújítani egy parkot? Úgy, hogy felújítás átfogó céljai között nem szerepelt semmilyen különlegesen extra igény, csak hogy a park legyen az, ami - egy zöld, kellemes, biztonságos hely, amit az emberek szeretnek és használnak is, de ahol biztosítva van a természet védelme és a fenntarthatóság is.
Nos, ha az adott park a Népliget a maga közel 1 millió négyzetméterével, gazdag történelmi múltjával és kissé mostoha jelenlegi sorsával, akkor a feladat máris jelentős kihívásokat tartogat. Bárki, aki az elmúlt 20 évben megfordult itt, tudja, hogy a megújítása nem lesz könnyű feladat, és nem is az egyik percről a másikra fog megvalósulni.
A gazdag természeti környezet elképesztő lehetőségeket rejt, és a zöldterület értéke csak nőttön-nő az egyre szélsőségessé váló klímahelyzetben – ezért a pályázat elsődleges célja is az volt, hogy a terület eddigi értékei felerősödjenek, a hiányzó infrastruktúrákat pótolják, és a
Népliget felkerüljön budapestiek mentális térképére, mint értékes, vonzó és biztonságos városi közpark.
Hogy ez miként valósulhatna meg, arra összesen 16 elképzelés született a pályázaton – ebből a zsűri hatot díjazott és javasolt megvételre. A kiíró főváros és a pályázók szeme előtt is az lebegett, hogy a park legfontosabb és megőrzendő értéke a zöldfelületi dominancia – látva, hogy milyen sorsra jut a Városliget a zöldterület egyre nagyobb mértékű beépítésével – és csak akkora legyen a Népliget a funkcióbővítése, ami a parkot biztonságossá és vonzóvá teszi, de nem terheli túl. Nagy szerencséje a jelenben a területnek, hogy a környezete is alakul, például a szomszédos egykori ipari területen a leendő Közlekedési Múzeum és az Eiffel Műhelyház közelében már nagyon ígéretes dolgok alakulnak.
Egy korábbi cikkünkben megírtuk, milyen volt a Népliget az elmúlt évszázadokban a vurstlival, sörkerttel, autóversenyekkel, most az a kérdés, hogy:
Milyen legyen a jövő Népligete?
Zöld: nagy, összefüggő zöldfelületekkel, értékes faállománnyal, a belső parkterületek háborítatlanságával, természetközeli élménnyel, valamint a kultúrtörténeti emlékek és a védett természeti értékek megőrzésével, helyreállításával és a történeti kert státuszához illeszkedő parkfelújítással. Itt az llsemann Keresztély és a Räde Károly féle állapot elemeinek erősítése szükséges elsősorban.
Vonzó: egy sor problémára kell megoldást kínálni, mint az úgynevezett kaputerek rendezése – azoknak a pontoknak a jól megközelíthető kialakítása, ahol a városlakók beléphetnek a ligetbe. A belső gyalogos, kerékpáros kapcsolatok erősítésére és ezek konfliktusmentes elkülönítésére is javaslatokat kellett készíteni, és a hiányzó infrastruktúra – mint közvécék, vendéglátóhelyek, játszóterek, sportolási lehetőségre alkalmas területek – ideális helyét is meg kellett találni. Mindezt úgy, hogy minden egy egységes tájépítészeti kompozícióba illeszkedjen, amiben az új elemek harmonikusan összesimulnak a már meglévő adottságokkal. És persze megvalósítható is legyen, időben és pénzben is…
Biztonságos: legyen egyrészt teljesen autómentes, amihez a Vajda Péter utca forgalomcsillapítása is szükséges, valamint parkolók és buszvégállomás se foglalják el a területét. Illetve a növényzet kialakítása is segítse a közbiztonságot – alacsony cserjeszinttel, belátható utakkal, közvilágítással.
Izgalmas adalék, hogy a bizottságban is megoszlottak a vélemények arról, hogy a felújítás során a hangsúlyt a történeti parkként való felújítás vagy a természetes, spontán erdősülés keretében kialakult „városi parkerdő" karakter irányába kell-e elmozdítani. Ezt a diverz megközelítést a nyertes és a megvételre javasolt tervek is tükrözik.
Kik a díjazottak?
A bizottság döntése értelmében a pályázatok közül egyik sem fogalmazott meg olyan közparki felújítási javaslatot, amely koncepcióterv szintjén teljes mértékben elfogadható irány lenne, és a park felújításának tovább tervezéséhez önmagában alapul szolgálhatna, ezért az a döntés született, hogy I. díjat nem adnak ki, de a 6 ígéretes pályázati anyagból majd készülhet egy mesterterv.
A legjobbnak a 4D Tájépítész iroda munkáját (16-os pályamű) minősítették, ami a II. díjat kapta, a III. helyen osztoznak az Újirány Tájépítész Kft., az OpenSpace és a Geum Műterem koncepciói (4., 7., és 14. pályamű) és megvételt nyert a Garten Stúdió és az Objekt Tájépítész Iroda 2-es és 15-ös számú terve.
4D Tájépítész iroda (II. helyezett)
A 4D Tájépítész iroda legismertebb munkája a Margit körút melletti Széllkapu park. Ahhoz képest jóval visszafogottabb tervet készítettek, a parkot nem túlterhelő rekreációs programmal és gazdag növényalkalmazással képzelték, amiben a mai igényeket kiszolgáló elemeket és a természetközeli megoldásokat jó arányban helyezték el.
Az új funkciókat igyekszik a terv a parkterület sérült felületeire koncentrálni, és jó érzékkel jelöli ki a történeti előzményeket is figyelembe véve a park súlyponti részeit. A bizottság külön kiemelte az izgalmas megoldásokat, mint a Mutatványos tér széleinek terepalakítása és az építmény, egyedül a talaj homokos szerkezetéből adódóan a nagy vízfelületet tartotta megvalósíthatatlannak, illetve a korlátozottan közhasználatú közösségi kert és majorság funkciók tó-közeli elhelyezése nem igazán szerencsés.
Újirány Tájépítész Kft. (III. helyezett)
Nevükhöz olyan parkrehabilitációk kötődnek, mint a Millenáris, a Teleki tér közösségi kertje vagy az óbudai Holdudvar park. A jelenlegi koncepció különlegessége, hogy a tervezők őrzendő értéknek tekintik a park spontán erdősülése során kialakult „parkerdei” karaktert. A terv a parkot használati szempontból differenciált zónákra osztja, egy, a természeti értékeket tartalmazó „magzónára”, az ezt védő átmeneti és puffer zónára, valamint az intenzív rekreációs funkcióknak helyet adó város zónára, ahol természetes játszótér és pumpapálya is helyet kaphatna.
A bizottság méltatása szerint kiemelkedően értékes javaslat a Dísz tér rendezvényfunkcióval való helyreállítása, melyet egy középső zöldsávot tartalmazó kettős sétány kapcsol össze a Mutatványos térrel. A terv kiemelt figyelmet fordít a park fenntarthatóságára, beleértve ebbe mind a természeti, mind a társadalmi fenntarthatósághoz szükséges tennivalókat. A Centenáriumi parkot és a Tölgyfás játszóteret is land art alkotásként értelmezik újra.
OpenSpace (III. helyezett)
A pályamunka legerősebb gondolata, vezérlő elve a természeti értékek védelme és a kialakult táji értékek megőrzése. A nagyobb környezeti terhelést jelentő, vonzó funkciókat a terv a park szélére, elsősorban a Könyves Kálmán körút mentén szervezi meg, ezzel tehermentesíti a belső területeket, ahol a hangsúly már a természeten van. A Lengyel sétánynál tervezett nagyméretű vízfelület új, emblematikus pontja lehet a parknak.
Az OpenSpace a sportfunkciókat részben a meglévő sportterületeken képzeli el, az Építők sporttelep helyére gyepes sportkertet álmodva, ami a bizottság szerint kicsit kérdéses része a tervnek. Eredeti javaslata a tervnek az újligeti területen a szánkódomb mellett kialakításra javasolt „diffúz játszótér”, ahol gyermekek számára helyez el elszórtan natúr játékpontokat és ezzel párhuzamosan botanikai tankertként szemléletformáló, landartként pedig művészeti funkciót is betölt.
Geum Műterem (III. helyezett)
Legismertebb munkájuk a Móricz Zsigmond körtér megújítása, de a Stefánia úti Ligeti-villa kertjével is csodát tettek. Tartva magát a kiíráshoz, ez a terv sem zsúfolja tele a parkot különböző funkciókkal, hanem tág teret ad a park karakterét meghatározó meglévő növényzetnek, faállománynak, és ezt a természetszerű hangulatot erősíti a szintezettség javítása, a kortárs növényalkalmazás, a gyűjteményes kert jelleg erősítése.
A rekreációs funkciók közül az intézményi teniszpályák helyett a közösségi sportra helyezi a hangsúlyt: játékos formavilágú, változatos játszótéri rendszert, jól szervezett sportpálya együttest, valamint napozóstégekkel is izgalmassá tett tavat javasol a terv.
A kritikus pontja a parkba álmodott kilátótorony, amely mérete miatt elfogadhatatlanul idegen a történeti kertben. De idegen elemként jelenik meg a pásztorszállás és állatsimogató, sem funkcionális, sem fenntartói szempontból nem jó megoldás, írja a bizottság az értékelésében.
Garten Stúdió (megvételt nyert)
A Városligeti rózsakertet és nagyjátszót mindenki ismerheti tőlük, de a Kispesti Vizes játszótér és a Várkert Bazár is a stúdió munkája volt. Ez a terv hangsúlyozottan a történeti kert eredeti, Ilsemann Keresztély féle térszerkezetét, parki úthálózatát tervezi visszaállítani. A bizottság szerint jó javaslat a Mutatványos tér összefüggő zöldfelületként való megújítása és a parktengely finom iránymódosítása a tervezett vasúti megálló irányába, a jobb gyalogos kapcsolat kialakításához. Valamint az Újliget területének gyűjteményes kertként való megújítása, a Lengyel sétány tengelyében javasolt rózsakert, a Vajda Péter út menti – történeti kerti helyszínén felépített – pálmaház, és a Kismartoni út felőli kaputérségnél kialakított egyedi arculatú játszótér ugyancsak rendkívül értékes ötlet.
Objekt Tájépítész Iroda (megvételt nyert)
Az iroda korábbi munkái között van a Vizafogó park, de a Podmaniczky tér megújítása is. Ez a terv funkcionálisan arányos, ötletekben gazdag (pl. parkmozi, vizes élménytér), de egyes elemek száma és léptéke eltúlzott (pl. a kétszintes sörkert, vízgyűrű a Mutatványosok tere körül, árkádos aluljáró), néhány pedig a divatot követi, kevéssé illeszkedve más funkciókhoz és stratégiai elképzelésekhez (pl. lombkoronasétány, jégpálya). Ezzel a Népliget védendő karakteréhez nem illő – és épp elkerülni kívánt –, túldimenzionált „élményparki” fejlesztésre ad javaslatot.
Ám ezek mellett a terv több izgalmas, ökológiai nevelést szolgáló megoldást sorakoztat fel (pele rezervátum, madármegfigyelő), és gondot fordít a faállomány ütemezett felújítására, javaslatot tesz az értékes növény- és állatvilág megóvására, fejlesztésére. Kiemelkedően magas a biodiverz évelőkkel borított területek aránya, és jelentős méretű az extenzív gyepfelülettel ellátott területek jelenléte.
És hogy mi lesz a következő lépés?
„A következő lépésben, a díjazott pályaművek ötleteit felhasználva összerajzoljuk a Népliget koncepciótervét. Ezt követően pedig apró lépésekkel elindítjuk a Népliget rendbetételét: csökkentjük a park belső forgalmát, elbontjuk a bezárt pavilonokat, és rendezzük a terület tulajdonviszonyait, hogy
hosszú, szívós munkával átformáljuk az embereknek a Népligetről alkotott képét”
– mondta beszédében Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, a Bírálóbizottság elnöke.
A hosszú távú tervek szerint pedig a Népliget ütemezetten, új funkciókkal kibővülve újul meg, a szomszédos Népligeti felüljáró elbontásával, a Közlekedési Múzeum Északi Járműjavító épületébe költözésével, valamint a Déli körvasút Népliget megállóhely kiépítésével pedig a Népliget környezete is átalakul, melynek köszönhetően a park szervesen integrálódni tud a város szövetébe.