Pillants fel – íme a város 10 legkülönlegesebb homlokzata

Többszáz éves festés vagy színpompás Zsolnay-kerámiák, rózsaszínbe burkolt beton vagy egyedülálló fémlemezek? A tíz épület különlegessége, hogy szinte mind, egytől-egyig „tetőtől-talpig” be van burkolva valamilyen látványos anyaggal, de legalábbis nagyon gazdagon díszítettek. 

Bartha Dorka írása.

Tárnok utca 15. 

A Várnegyedben egymást érik az izgalmasabbnál izgalmasabb házak, talán nincs még egy ilyen színes környék a városban – tényleg minden ház más-más színben pompázik, az indigókéktől és lilától a rózsaszínen át a zöldig. 

Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Ám ez az élénkvörösre festett, gyémántmetszéses, geometrikus mintázatú ház a Tárnok utcában még itt is feltűnő jelenség. Egészen a II. világháborús ostrom okozta hatalmas rombolásig mint egyszerű barokk lakóház tartották számon, csak a restaurálási munkák során fedezték fel a középkori, gótikus részeket és a festés maradványait. Így az 1950-es évek elejének felújítása során úgy döntöttek, a feltárt homlokzatot állítják helyre. A földszinten a középkorban is üzlethelyiségek működtek, az egyiknek az utcai árukiadó ablaka meg is maradt, a konzolos, kiugró erkélysor barokkos ablakai azonban már a 18. századból származnak.

Mai Manó ház: Nagymező utca 20.

Mai Manó császári és királyi udvari fényképész által 1894-ben építtetett műteremház a 20. század viharos évtizedei alatt volt részben világhíres mulató, miután 1931-ben Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége „Miss Arizona” megvették, majd amikor 1944-ben a tulajdonosokat elhurcolták és az épületet államosították, iskola, bemutatóterem, de a Magyar Autóklub székháza is. A fényképeszet a 90-es évek második felében tért vissza a falak közé, a Mai Manó Galériával és a Magyar Fotográfusok Házával. 

Mai Manó ház: Nagymező utca 20
Fotó: Práczky István

De vessünk egy pillantást az épületre is – miért is olyan különleges ez a homlokzat? Futtassuk végig a tekintetünket a sárga-zöld, Zsolnay-csempés lábazaton – az első rejtett, kedves részletet itt találjuk a fényképezőgépet szorongató angyalkák képében.

Mai Manó ház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka
Mai Manó ház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka
Mai Manó ház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

De az építtető mesterségére való utalások nem érnek itt véget  – a felsőbb szinteken két allegorikus nőalakot is láthatunk, akik a fényképészetre és festészetre jellemző tárgyakat tartanak a kezükben. Illetve az utcáról is jól látszik a hatalmas üvegfalú műterem. 

Kodály Körönd 3.

A város egyik legszebb háza, ráadásul az Andrássy úton áll, mégis csak kevesen ismerik vagy veszik szemügyre úgy igazán. Igaz, a díszes homlokzati festményei (sgrafittók) az évek alatt kissé elszürkültek, de ha éppen úgy csillan meg a nap a házfalon, akkor a mai napig fel-felragyognak a részletek. 

Kodály Körönd 3. Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka
Kodály Körönd 3. Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka
Kodály Körönd 3. Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Az épületet 1881-ben adták át, a tervezője Petschacher Gusztáv az itáliai reneszánsz nagy ismerője és tisztelője volt – az olasz hatás itt is érezhető. Sőt, aki szemfüles, még az építész portréját is felfedezheti a második emelet fölött.

Kodály Körönd 3. Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

A híres homlokzati díszítést nem más, mint Székely Bertalan és Rauscher Lajos készítették. Az épület eredetileg a MÁV nyugdíjintézetének bérházaként épült, ilyen impozáns helyen kezdetben a vállalat vezető beosztású munkatársai laktak 5-6 szobás nagypolgári lakásokban. 

Thonet-ház: Váci utca 11.

Ismerősen cseng a ház névadója? Nem véletlen, hiszen a Michael Thonet által a 18. század elején alapított asztalosműhely a századfordulóra a világ egyik legismertebb bútorgyára lett. Tömörfa hajlított bútoraik a mai napig fogalom. 

Thonet-ház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Az 1890-ben elkészült Váci utcai üzlet- és lakóház tervezője nem más, mint Lechner Ödön, és korai építészpartnere, Pártos Gyula. Lechneren ekkor még erősen érződik a franciaországi útjának és az ottani kastélyrestaurálásoknak a hatása –  ez az alkotása is középkorias lovagvárak hangulatát is árasztja a gótikus szoborfülkével és némi reneszánszos virágfüzérek is felfedezhetőek.

Thonet-ház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka
Thonet-ház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka
Thonet-ház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Emellett az épület burkolására már meseszép búzavirágkék Zsolnay majolikacsempét választott, amelyek közé ráadásul finoman belefonta a ház építtetőinek ‘T’ kezdőbetűjét is.

Thonet-ház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Lindenbaum-ház: Izabella utca 94.

Az örökké forgalmas, és viszonylag szűk Izabella utca ékköve, amit gyakran az „első szecessziós házként” is emlegetnek. A tervezői, Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp voltak, és a lakók 1897-ben be is költözhettek.

Lindenbaum-ház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka
Lindenbaum-ház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Na de nézzük meg alaposabban a homlokzatot. Először is, mit írt róla a tervezője, Spiegel Frigyes a 19. század végén?

Végül még egyet jegyzek meg és ez talán a legfontosabb: azt, hogy a homlokzatok színesek. Talán nem kell magyaráznom, hogy miért? Hisz mindnyájan tudjuk, hogy mennyire elszoktunk a színektől, hogy szemünk már föl sem tud fogni egy egészséges színhatást és hogy már régóta vágyódik látni minden valamire való művész a színt házainkon, mely jobbára megvolt az előbbi korok házain is és mely azokról oly hosszú időn át száműzve volt.

Lindenbaum-ház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Az épületen már tényleg érezhető a pár éven belül itthon is hihetetlen népszerűségre szert tevő új stílus, a szecesszió hatása – a női alakok megformálása mellett a stílus kedvelt szimbolikájának (pávák, virágfüzérek) megjelenítésével. 

Lindenbaum-ház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka
Lindenbaum-ház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Az építészpáros valójában két szomszédos épületet tervezett meg itt, melyek egymással szoros kapcsolatban álltak. A szépen felújított 94-es homlokzatán a négy őselem közül a föld és levegő, a szomszédos, nagyon leromlott állapotún meg elvileg a tűz és a víz jelentek meg. A földet szimbolizálja az alsóbb szinteken az édenkerti fa a rá tekeredő kígyóval, és a mélyre nyúló gyökereivel, valamint a kutyaszerű állatokkal, míg az aranyozott nőalakok már a levegő felé nyújtózkodnak, a könnyedén röppenő madarak és napkorongok felé. A madaras fríz két szélén pedig az ezüst nőalakok a Holdat jelképezik. 

Párisi udvar: Ferenciek tere 10.

A 2019-re teljes körűen felújított belvárosi Párisi udvar homlokzatát is érdemes aprólékosabban szemügyre venni. A Schmal Henrik által tervezett (1913) egykori Belvárosi Takarékpénztáron keverednek az  eklektikus és egzotikus mór-bizánci stílusjegyek. Legismertebb látványossága talán a mesés üvegkupolája és passzázsa, de a homlokzata is tartogat meglepetéseket.

Párisi udvar Fotó: Práczky István
Fotó: Práczky István

A jelentős részben Zsolnay majolikákkal burkolt felület a helyreállítás során majd egy évnyi munkát adott a restaurátoroknak, még úgy is, hogy a hiányzó és sérült darabokat maga a gyár készítette el újra, majd száz év elteltével. Ami nem is csoda, hiszen többszázezer kerámialapról van szó. És akkor még az egyéb, üvegmozaik és öntöttvas és réz betétekről nem is beszéltünk, amelyeket az utcaszinttől a második emeletig közvetlen közelről csodálhatunk meg.

Párisi udvar Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka
Párisi udvar Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Az erkélyek alatt kis lapokon végigfutó domborműveken ókori istenek, Poszeidón, Hermész, Ámor tűnnek fel. És ha mindez nem lenne elég, jöjjenek a legnagyobb kedvenceink, a szorgos méhek… Mivel mint említettük, az épület postatakarékpénztárnak készült, így a szorgalom hazai szimbólumai, a méhek és kaptárak sem hiányozhatnak róla.

Párisi udvar Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

A kis kaptárak a nagyobb oromzati félköríves domborműveken tűnnek fel, míg a kisebbek mindenféle foglalkozást ábrázolnak – például leány guzsallyal, kisfiú fűrésszel őrködik a Ferenciek tere forgalma fölött.

Párisi udvar Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Az első emeleti keleties ablaksor fölött végigfutó mellszobrok női és férfi alakjai pedig kicsit a kaptárból kiröppeni készülő méhekre emlékeztetnek, köztük kis plaketteken pedig hármas csoportokban ott is vannak a méhecskék.

Dob utcai iskola – Dob utca 85.

A Hegedűs Ármin tervezte szecessziós iskolaépület egészen biztosan a főváros egyik legszebb tanintézménye. Az épületet 1906-ban adták át a nebulóknak, a Róth Miksa műhelyében készült, és Vajda Zsigmond festő által tervezett gazdag mozaikdíszítés is még ennek a kornak a felfogását tükrözni. 

Dob utcai iskola Fotó: Köztérkép/Ády
Fotó: Köztérkép/Ády

A lányok szigorúan lányos dolgokkal foglalatoskodnak– virágot kötnek, hímeznek, énekelnek, míg a fiúk katonásdit játszanak, és az ő kezükbe tű helyett földgömb került. A két külön bejárati kapu is még abból az időből maradt, amikor az oktatás szigorúan nemek szerint elkülönítve zajlott. 

Pillants fel – íme a város 10 legkülönlegesebb homlokzata
Dob utcai iskola Fotó: Köztérkép/Ády
Fotó: Köztérkép/Ády

Ganz utca 13.

Nem csak egy díszes historizáló vagy burjánzó szecessziós homlokzat késztetheti megállásra az embert az utcán – erre jó példa ez a vízivárosi kék csoda is. Bár a formai megoldásai visszafogottak, az egész épületet, lábazattól az erkélyeken át beburkoló mélykék csempe valami egészen elképesztő látvány, főleg ha a ragyogó napsütésben nézhetjük. 

Ganz utca 13 Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka
Ganz utca 13 Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Ráadásul az udvarról nyíló orvosi rendelő is ugyanezzel a szinte sértetlen kékséggel van burkolva. Az épületről sok információt nem lehetett találni, az biztos, hogy valamikor 1981 előtt épült, a korábban itt álló épületből a késő 70-es években kellett kiköltöznie a bérlőknek. 

Ganz utca 13 Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka
Ganz utca 13 Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

A „Jenga-ház” – Váli utca 6. 

Az 1971-ben elkészül óvoda és lakóépületet Kiss Imre tervezte, és a viszonylag friss festésű rózsaszín-fehér homlokzatával a város egyik leglátványosabb épülete lett.

A „Jenga-ház” – Váli utca 6. Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka
A „Jenga-ház” – Váli utca 6. Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Már a kortársak is elismerően nyilatkoztak róla a 70-es években bátor és friss építészeti megoldásnak nevezték a lakásokhoz tartozó erkélyek szokatlan loggiás megoldását – így minden lakás elegendő napot kap, de az nem tűz be, ráadásul a privát tér is biztosítva van. 

A „Jenga-ház” – Váli utca 6. Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka
A „Jenga-ház” – Váli utca 6. Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Loffice irodaház – Salétrom utca 4.

Zárásként pedig jöjjön egy egészen friss, ám annál ötletesebb megoldás – a Loffice legújabb irodája, amelyet Paládi-Kovács Ádám tervezett, de az igazán látványos rácsos homlokzati elemet Esterházy Marcell és Willem Van de Ven álmodta meg.

Loffice irodaház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka
Loffice irodaház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka

Ezen a városi élet megannyi apró mozzanata elevenedik meg – egy este a bárban, közös kávézás,  hintázás a parkban, vagy éppen a munka a laptopok előtt. 

Loffice irodaház Fotó: Bartha Dorka
Fotó: Bartha Dorka