A most győztes budapesti polgármesterek hosszú távon nem nyugodhatnak meg. A Fővárosi Közgyűlés listás választása világosan mutatja, hogy a Tisza Párttal a fővárosban is komolyan kell számolni - írja Király Dávid, a Republikon Intézet Budapest Műhelyének vezetője az Énbudapestemnek küldött választási elemzésében.
Néhány hónappal az európai parlamenti választással összekötött önkormányzati választások előtt aligha gondoltuk volna, hogy utóbbi több meglepetést is okoz majd Budapesten. A Fővárosi Választási Bizottság hétfőn kihirdette a főpolgármester-választás eredményét, eszerint Karácsony Gergely hivatalban lévő városvezető mindössze 324 szavazattal győzött a Fidesz által is támogatott LMP-s jelölttel, Vitézy Dáviddal szemben.
Ahhoz képest, hogy a főpolgármester-választást korábban sokan lefutottnak tekinthették, az eredmény megdöbbentően szoros, olyannyira, hogy Vitézy a szavazatok újraszámolását kezdeményezi.
E szoros eredmény javarészt annak köszönhető, hogy Szentkirályi Alexandra, a Fidesz főpolgármester-jelöltje két nappal a választások előtt, az utolsó pillanatban visszalépett és szavazóit Vitézy Dávid támogatására szólította fel.
Vitézyvel kapcsolatban a kampány során két erős álláspont fogalmazódott meg: míg követői Vitézy szakértői imidzsét emelték ki, bírálói arra figyelmeztettek, hogy a BKK korábbi vezérigazgatója, az Orbán-kormány államtitkára valójában a Fideszt képviseli. Ez utóbbit erősítette Magyar Péter, a hazai közéletbe berobbant Tisza Párt tényleges vezetője is, aki Vitézy indulását a Fidesz médiahackjének nevezte. Hogy igaza volt-e, sosem tudjuk meg biztosan, de Szentkirályi visszaléptetése és Vitézy helyzetbe hozása az utolsó pillanatban erősíti a kiérlelt választási stratégia gyanúját.
Szentkirályi visszalépése után a helyzet tisztábbá vált: az az állítás, hogy Vitézy Dávid a Fidesz jelöltje, immár tartalommal telt meg. Innentől a főpolgármester-választás legfontosabb kérdése az lett, hogy kik lesznek többen: a korábban a szakértői arcélét hangsúlyozó Vitézytől a Fidesz támogatása miatt elpártoló ellenzéki szavazók vagy azok a kormánypárti választók, akik Szentkirályi visszalépése után fegyelmezetten leszavaznak Vitézyre, akivel egyébként a Fidesz a választási kampány során feltűnően kesztyűs kézzel bánt.
A Tarlós-éra főpolgármester-helyettesének, volt kormányszóvivőnek a visszaléptetése a Fidesz számára komoly politikai presztízsveszteség, hiszen Latorcai János 1998-as indítása óta ez volt az első alkalom, hogy a Fidesz egy a párt belső köreihez tartozó politikust indított Budapestért (főpolgármesteri jelölésükkor sem Schmitt Pál, sem Tarlós István nem tartozott ebbe a körbe), végül mégis, ezúttal is egy külsősnek tekinthető jelölt állt rajtvonalhoz a kormánypárt támogatásával.
Karácsony Gergely győzött, a következő öt évben azonban a korábbinál sokkal nehezebb dolga lesz. Hiába lesz ugyanannyi ellenzéki és fideszes kerületi polgármester az ősszel kezdődő ciklusban, a választási törvény módosításával Budapest Közgyűlését mostantól ismét a listás szavazáson mandátumot szerzett képviselők alkotják majd. Ennek ellenére ez helyes: Budapest önkormányzatiságát sokkal inkább szolgálja egy a kerületektől függetlenül működő közgyűlés, mint a fővárosi és a kerületi szintek indokolatlan összemosása.
Az ellenzéki oldalon azonban komoly átrendeződés történt: a Tisza Párt ugyanannyi mandátumot szerzett a Fővárosi Közgyűlésben, mint a Fidesz, a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség pozíciókat vesztett, a Momentum pedig ezúttal nem került be a Közgyűlésbe.
Ez azt jelenti, hogy a városvezetés a következő öt évben nem tudhat maga mögött állandó többséget, ügyek mentén együtt kell majd működnie a Tisza Párttal vagy éppen Vitézyékkel. Ha Magyar Péter pártja konstruktívnak mutatkozik, ez nem feltétlenül jelent rosszat, hiszen – bármilyen naiv gondolatnak is tűnik – az előremutató szakmai viták segítik a döntéshozatalt és az átláthatóságot. Fontos azonban, hogy ne álljon elő olyan helyzet, mint 2010 és 2014 között Esztergomban, amikor a képviselő-testület fideszes többsége gyakorlatilag megbénította a város működését azzal, hogy még minimálisan sem volt hajlandó együttműködni Tétényi Éva ellenzéki polgármesterrel.
A kerületekben összeségében nem változtak érdemben az erőviszonyok. Az I. kerület vezetését visszavette a Fidesz, a XII. kerületben pedig az ellenzék győzött. V. Naszályi Márta polgármesterségét már 2022-ben beárnyékolta, hogy a Parlamentbe távozott momentumos alpolgármester helyére kiírt időközi választáson a Fidesz jelöltje győzött, így a polgármester elvesztette a többségét a testületben.
Hegyvidéken a korábbi parlamenti választások eredménye már korábban megmutatta, hogy a kerületet 2006 óta vezető Pokorni Zoltán visszavonulása után az ellenzéknek van keresnivalója a XII. kerületben, ezt a várakozást a kutyapárti Kovács Gergely győzelme igazolta. A Hegyvidék polgármesteri székének elnyerése a viccpártként indult szervezet első jelentős győzelme a megalakulása óta.
Az ellenzék budapesti erejét mutatja, hogy többen úgy maradtak (vagy lettek) polgármesterek, hogy a Fidesz jelöltjével szemben több ellenzéki politikus is megmérette magát. Így maradt polgármester mások mellett Niedermüller Péter a VII., Pikó András a VIII. vagy Baranyi Krisztina a IX. kerületben. Zuglóban úgy született ismét ellenzéki győzelem, hogy Horváth Csaba eddigi MSZP-s polgármestert a momentumos Rózsa András váltja.
A kerületi polgármester-választások érdekessége, hogy a korábban sikeres kormánypárti polgármesterek sehol sem tudták visszaszerezni a pozícióikat. Bár a korábbi fideszes polgármesterek indításából következtethettünk arra, hogy a Fidesz mely kerületek visszaszerzésére lát esélyt, melyek visszaszerzését tartja fontosnak, ehhez képest nem lett ismét polgármester Bús Balázs, a III., Wintermantel Zsolt, a IV., Sára Botond, a VIII. és Ughy Attila, a XVIII. kerület korábbi fideszes vezetője sem.
A most győztes budapesti polgármesterek azonban hosszú távon nem nyugodhatnak meg. A Fővárosi Közgyűlés listás választása világosan mutatja, hogy a Tisza Párttal a fővárosban is komolyan kell számolni. Magyar Péternek a kegyelmi botrányt követően óriási sebességgel megerősödött pártja néhány hónap alatt megkerülhetetlenné vált, ez pedig azt jelenti, hogy kizárólag az időtényező az oka annak, hogy a Tisza sem a főpolgármester-, sem a kerületi polgármesterválasztásokon nem mérette meg magát. Márpedig ez valószínűleg most történt meg utoljára.