Az Orbán-kormány hadat üzent a településeknek, és megfosztotta őket jogaik, forrásaik, vagyonuk jelentős részétől. Ez egy kerekasztal-beszélgetésen hangzott el, ahol ellenzéki városvezetőket kérdeztek arról, hogy 2023-ban hogyan működik az önkormányzatiság, mi motiválja még őket.
„Én mindenkitől egyet szeretnék kérdezni, ha minden egyre nehezebb, ha minden egyre szarabb, a választók egyre apatikusabbak, a politikát egyre jobban rühellik, Önöket mégis mi motiválja, hogy
újra induljanak a következő évi választásokon”
– tette fel a kérdést egy nő a Republikon Intézet és a Mindenki Erzsébetvárosa közös kerekasztal-beszélgetésének végén, amin az önkormányzatok helyzetét próbálták áttekinteni a meglehetősen cinikus nevet kapott Nemzeti Együttműködés Rendszerében.
Ahogy a szervezők a beszélgetés ajánlójában írták, miután az ellenzék 2019-ben rég nem látott sikereket ért el az önkormányzati választáson,
az Orbán-kormány hadat üzent a településeknek,
és megfosztotta őket jogaik, forrásaik, vagyonuk jelentős részétől. Az eseményen Kiss Ambrus, Budapest általános főpolgármester-helyettese, Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere, Nyirati Klára, Baja polgármestere és Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere igyekezett bemutatni, hogyan is áll most a csata.
Nyirati Klára azzal kezdte, hogy a kormány úgy nyirbálja az önkormányzatokat lehetőségeit, ahogy Arthur király nyirbálta a Gyalog galopp című filmben a fekete lovagot. Az egyetlen dolog, amit nem tud, hol tartanak ebben a folyamatban - éppen melyik végtagjukat vágták le -, de „évente elveszik valami, az teljesen biztos”. Baján most éppen az ivóvízhálózat körül folynak a harcok.
Nyiratival kapcsolatban érdemes egyébként megjegyezni, hogy részben a Fidesznek köszönheti az országos ismertségét, ugyanis a helyi Fidesz 2019-ben parodisztikus támadásokat indított ellene, amire nem lehetett legalább egy picit odafigyelni. A szórólapok szerint például Nyiratit nem Gyurcsány irányította, még csak nem is Brüsszelből vagy Soros Györgytől kapta a parancsokat, hanem
Kuncze Gábor akarta hatalomba juttatni,
hogy aztán Nyirati Kuncze utasítására migránsokat fogadjon be a településen.
Kiss azzal folytatta, hogy 2023-ban az ellenzéki politikusoknak egy illúzióval le kellett számolniuk, mégpedig azzal, hogy lesz kormányváltás. A választók viszont korábban azzal bízták meg őket, hogy működtessék a városokat, így nem volt mit tenni. Szerinte a főváros például taktikai keresésben van, hogyan tud minél jobb pozíciókat szerezni magának ebben a rendszerben. A keresés közben döntöttek amellett is, hogy beperlik az államot, és – mint fogalmzott – „lám-lám, sikereket értünk el”. (A perről és a sikerekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.)
Az útkeresés mellett, folytatta Kiss, fontos számukra, hogy megértessék a budapestiekkel, hogy az önkormányzat nemcsak egy hivatalt és annak épületét jelenti, hanem egy nagyon fontos mátrixot kell látniuk benne, ami – legalábbis Budapesten – meghatározza gazdaságot, amiben dolgoznak, a lakókörülményeket, amiben élnek. Kiss fontosnak tartja továbbá, hogy elmagyarázzák, hogy
az önkormányzat a hatalmi fékek egyik utolsó eleme,
a többi ugyanis – mint fogalmazott – nagyjából elveszett.
Ehhez kapcsolódóan Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere elmondta, hogy az önkormányzatiság lényege, hogy a helyi közszolgáltatásokat megpróbálják biztosítani. Csakhogy a kormány államosította az iskolákat, elvitte a védőnőket, kicsavarta a kezükből a hulladékgazdálkodást, ezek a folyamatok egytől egyig káosszal járnak. Az önkormányzatiságnak fontos része volt, mit lehet építeni adott területen, de még az építéshatósági lehetőséget is elvették tőlük. Az önkormányzatok valahogy, persze megoldják és működésben tartják a közszolgáltatásokat, de ezek mindig amolyan ügyeskedéseknek tűnő megoldások.
Ehhez kapcsolódóan Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere hozzáfűzte, hogy másik területekről viszont, igyekszik a kormány kivonulni, és minimálisra csökkenteni a felelősségét: ilyen például a szociális ellátás. Ez viszont megint csak az önkormányzatokra ró irdatlan terhet. A hetedik kerületben egyébként azzal telt az év, legalábbis Niedermüller elmondása szerint, hogy konszolidálták az állapotokat, hozzáláttak például a önkormányzati lakások felújításához.
Mint emlékezetes, a kormány 2022 novemberében egy 160 oldalas salátatörvénybe rejtve úgy módosította – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter közös javaslatára – az 1993-ban elfogadott szociális törvényt, hogy az állam ezentúl
csak végső esetben segítene a rászorulókon,
amikor már a család és az önkormányzat is kudarcot vallott. Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős. Ez a jogszabály kapta Szabó Tímeától a „Lex Megdöglesz” nevet, és erről mondta Tordai Bence azt, hogy „az embertelenség törvénybe iktatása”.
Az önkormányzatok helyzetét végül Wittinghoff foglalta össze. A kormány célja, hogy az önkormányzatoknak éppen csak annyi, részleges szerepe maradjon minden fontosabb területen, a vízellátásban, az oktatásban, az építéshatóságban és a szociális ellátásokban, hogy pénzzel tudják támogatni őket. Hogy legalább azon a szinten működjenek, ahogy korábban működtek. Ezek ráadásul Wittinghoff szerint éppen azok a területek, amikkel kapcsolatban az állampolgároknak
fogalma sincsen, hogy kinek a kezében vannak.
Ők joggal kérik számon, hogy az iskolában nincs vécépapír vagy hogy hónapokig kell várni egy ultrahangra, csak ezekért már nem az önkormányzatok felelnek, hanem az állam. Közben az önkormányzatok többszázmilliókat utalnak továbbra is az oktatási, szociális egészségügyi ágazatnak.
A beszélgetést moderáló Király Dávid, a Republikon Intézet Budapest Műhelyének vezetője azt vetette fel, hogy az ellenzéki városvezetők mit reagálnak arra a Fidesz ígéretre, ha a szavazók rájuk voksolnak, akkor a településen tejjel-mézzel folyó Kánaán lesz.
Nyirati szerint három cikluson keresztül volt Baján fideszes vezetés, és a város nem fejlődött semmit. Az akkori városvezetés haszontalan dolgokra költött: rossz helyre rosszul működő szökőkutat húzott fel. A Baja méretű fideszes vezetésű településeken sem látszik, hogy hatalmasat fejlődtek volna, legfeljebb csak vazallus szerepben tengődnek.
Kiss Ambrus úgy reagált, hogy
a főváros vezetése megtanulta, hogy ügyesnek kell lennie.
Az Európai Bizottságon keresztül például sok mindent elértek. Azon dolgoznak, hogy Bizottság figyeljen az úgynevezett területi szempont érvényesítésére: hogy a kormány megfelelően egyeztet-e a fővárossal. Ha azt látják, hogy ez nincs így, akkor kényszerítsék ki a tárgyalásokat. Ennek köszönhetően sikerült kilobbizniuk új CAF villamosokat, trolikat. Emellett törekednek arra is, hogy egyéb, szociális forrásokat Budapestre tudjanak hozni.
„Mit lehet kezdeni azzal a populista, jogállamisággal össze nem egyeztethető felvetéssel, amikor a fideszes ellenfél azt mondja, hogy szavazzatok rám, mert akkor az államtól kaptok pénzt?” – kérdezett vissza Wittinghoff. Ő azt mondja, bár a veszély valós és nem szabad elbagatellizálni, ettől nem tart, mert amilyen helyzetben most az államháztartás van, egy Budaörs-léptékű város úgysem fog több pénzt kapni. Őt folyamatosan azzal támadja a Fidesz, hogy szigetszerűen működtetik a várost, holott ő és a csapata éppen erre büszke:
hogy Budaörs egyfajta szabadság szigete,
ahol szabadon lehet alkotni. Ehhez csatlakozott Niedermüller is.
És hogy mi motiválja őket – mindezeket végighallgatva –, hogy újra induljanak a választáson? Nyirati azt mondta, az apró sikerélmények viszik előre, emellett nagyon sok mindenbe belekezdett, amit folytatni szeretne. Wittinghoff, aki több mint harminc éve vezeti Budaörsöt, és nem mellesleg mérnök végzettségű, azzal egészítette ki, hogy a problémák neki kihívásokat jelentenek, és nagyon jólesik, ha sikerülni megoldani azokat. Az is feltölti, amikor a rendezvényeken szeretetet kap a helyiektől. Niedermüller azt felelte, ő ezt azért csinálja és fogja is csinálni, mert ez az ő hazája is, és nem engedné át azoknak, akik hazudnak, lopnak és gyűlölködnek.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)