Gondoltad volna, hogy a Váci utcán egykor autók haladtak, a Vörösmarty téren pedig egy körforgalom volt parkolókkal? Ma már természetes, hogy a Parlament körül egy nagy gyalogos-biciklis övezet van, vagy hogy az Üllői út autóforgalma nem zúdul át az Egyetem téren, a Ferenciek téri aluljáró lehajtóinak helyét pedig kávézók foglalják el. Talán azt sem bánod, hogy a Blaha Lujza téri parkolók helyét zöld parkok vették át. Sokan mégsem tudják elképzelni, hogy a ma még autók által elfoglalt tereket visszakapják az emberek, miközben közösségi közlekedéssel, kerékpárral és gyalog többen és környezetbarátabb módon közlekednek Budapesten a gépkocsiknál. Az Európai Mobilitási Hét alkalmából mutatta be egy kiállítás a Városháza parkban a budapesti közterek átalakulását, és segített történelmi távlatba helyezni a közlekedés tereinkre gyakorolt hatását. Ha nem láttad a kiállítást, itt is megnézheted! Halász Áron írása.
Átalakuló közterek
Budapest régi képeit nézegetve mintha egy másik várost látnánk. Ahol ma a zaj és a légszennyezés miatt gyorsan próbálunk átjutni, ott elegáns urak és hölgyek korzóznak. A nem is olyan régmúlt képeit viszont nem értjük: tereink, sétálóutcáink helyén miért autók parkolnak?
A főváros átalakulását kreatív gondolkodók, kis- és nagyformátumú politikusok, világlátott művészek mellett háborúk, nagyhatalmak, válságok alakították, de alakítottuk mi, a benne élő városlakók is. A különböző korszakok kihívásai és a fejlődésről alkotott elképzelések folyamatosan átrajzolták a 150 éves Budapestet, mindenkori vezetőik ezek alapján döntötték el a következő évtizedekre, hogyan éljenek lakói.
A közlekedésnek kiemelt szerepe volt a városi terek átalakításában. Az egykor emberi léptékű környezetben megjelent gyors és súlyos járművek érdekében a széles korzókról korlátok mögé és kijelölt átkelők rövid ideig felvillanó zöld lámpái alá, sót aluljárókba száműzték a sétát, ápolt parkjaink helyén az autóinkat tároltuk. Az egykor koppenhágai szinten kerékpározó Budapesten a bicikli megtűrt sporteszközzé vált. Mindez nem véletlenül, hanem politikai döntések útján történt.
A XXI. századra közben megteltek az utak, amelyek további szélesítése helyett a kis helyen sok embert szállítani képes, környezetbarát közösségi közlekedés, kerékpározás, gyaloglás nyeri vissza méltó helyét. A változás azonban sok vitát szül.
Az Európai Mobilitási Hét alkalmából az Átalakuló közterek című kiállítás azért jött létre, hogy könnyebben elképzelhessük a 150 éves Budapest következő, élhetőbb, biztonságosabb, egészségesebb évtizedeit.
Vörösmarty tér
Ki gondolná ma a belvárosban korzózva vagy a karácsonyi vásárban elmerülve, hogy a Vörösmarty tér és a Váci utca nem mindig volt sétálóutca? Pedig Vörösmarty szobrának közvetlen környezetét leszámítva egészen a ’70-es évek végéig autók és buszok uralták a teret, ami csak 1984-től kapta meg faltól falig begyalogolható, bevásárló és sétálóutca funkcióját. Bár rengeteg parkolóhelyet megszüntettek, de ki adná ma vissza az autóknak a Vörösmarty teret és a Váci utcát?
Károly körút
Egy évtized távlatából visszatekintve megdöbbentő, milyen kietlen volt a Kiskörút központi szakasza a ciklusokon átívelő Budapest Szíve program elött. A Dob utca és Wesselényi utca közti parkoló helyén széles járdák növényekkel, a villamossínek között új fasorok és vízjáték, az út mentén ma már évente több mint egymillió elhaladást mérő kerékpáros tengely kapott helyet. Az új gyalogátkelőhelyek összekötik a belváros nyüzsgő két oldalát, például a tíz éve még szintén parkolásra használt Madách teret a túloldalon a következő években elkészülő új, és nagyobb Városháza parkkal.
Kálvin tér
A régi Kálvin térre ma már nem csak a háborúkban elpusztult épületek és az Erzsébet térre áthelyezett Danubius-kút hiányában nehéz ráismerni. Mai formáját a 2000-es évek második felének Budapest Szíve programja és a 2010-es évek Belváros Főutcája projektje mellett a 4-es metróhoz kapcsolódó humanizálásnak köszönheti, amikor gyalogos-kerékpáros övezetté alakították a Baross utca torkolatát, megszüntették az Üllői útról és a Szabadság híd felől a Ferenciek tere felé tartó autóforgalmat, hogy a felszabaduló helyeken színvonalas gyalogos felületeket, közösségi közlekedési és kerékpáros kapcsolatokat hozzanak létre.
Kossuth Lajos tér
Az egykor Tömő, majd Országház, Köztársaság, végül Kossuth Lajos tér mindig is az ország reprezentatív főtere volt, de az ezredfordulóra az átmenő gépjárműforgalom és a Parlament dolgozóinak parkolója rontották az összképét. A tér felújítása során nem véletlen, hogy a legkevesebb vitát a forgalom csillapítása mellett a gyalogos és kerékpáros övezetté alakítás váltotta ki, természetesen a villamosok megtartásával. Az így létrejött csendes és nyugodt terek az ország főterének méltóságát biztosítják, miközben egy biztonságos sétáló és biciklis folyosó alakult itt ki.
Ferenciek tere
2014-ig elkészültek a nagy belvárosi átalakítások, amelynek részeként szellős, átjárható, elegáns tengelyt hoztak létre a Kálvin tér, az Egyetem tér, a Ferenciek tere, az Erzsébet tér és a Szabadság tér között fasorokkal, terekkel, kiülos helyekkel. Ma már elképzelhetetlen, de egykor az Üllői út forgalmát egyenesen a Lánchídra és az Erzsébet hídra vezették a Ferenciek terén nagy területet foglaló, az utcát is elrondító alagúttal az 1970-es években. Gyalog csak lépcsős aluljárókon keresztül lehetett átbújni a Kossuth Lajos utca alatt. Bár a Kossuth Lajos utca forgalomcsillapítása még várat magára, az Egyetem tér és Ferenciek tere környékének mai hangulata elképzelhetetlen lenne, ha átdübörögne rajtuk az egykori autóforgalom, miközben busszal, kerékpárral, gyalog és szakaszosan gépkocsival is járható főutca jött létre a belvárosban.
Móricz Zsigmond körtér
A Móricz Zsigmond körtér mindig is elsősorban közlekedési csomópont volt, de jól látható az archív fotókon, hogy egy évtized eltéréssel mennyi helyet adtak át a gépjármű-közlekedésnek. A nagy változást itt is az M4 metróhoz kapcsolt felszínrendezés hozta el, amikor megszüntették a Fehérvári út közúti kapcsolatát a Bartók Béla úttal. A sok embert kis helyen szállítani képes közösségi közlekedés előtérbe helyezése változtatta a teret tette az utasforgalom méretéhez képest viszonylag csendes és emberközeli csomóponttá, de a Bartók Béla úti kulturális negyed felfutásához is hozzájárultak vele. A 4-es metró építése viszont nem csak a felette lévő terek humanizálása miatt különleges: a 2-es és 3-as metró építésével ellentétben végre nem szüntették meg a felette járó, helyi úticélokat kiszolgáló villamosvonalakat, sőt a fonódó járatok bővítették is azokat. Az i-re a pontot a kerékpársávok befejezésével tették fel 2020-ban, amivel Dél-Buda népszerű belvárosi kapcsolatát hozták létre.
Blaha Lujza tér
A mai Blaha Lujza tér mindig is különböző városrészek olvasztótégelye és fontos közlekedési tengelyek metszéspontja volt, de igazi miliőjét a 2-es metró építéséhez kapcsolódva vesztette el: ekkor robbantották fel a régi Nemzeti Színházat, és szüntették meg a Rákóczi úti villamostengelyt. A 2022-es felújítás ezeket már nem hozhatta vissza, de a parkolók helyén kialakított dús zöldfelületek, a kényelmes gyalogos-kerékpáros zónák és az újjáépített, akadálymentes gyalogátkelőhelyek sokat emeltek a tér fényén. 2023-ra a Corvin Áruház is visszakapta évtizedekig elrejtett impozáns homlokzatát.
Lánchíd
A Lánchíd sosem volt igazán gyalogos híd, a nagyobb járművek közlekedése érdekében a kerékpározást is évtizedekig korlátozták rajta. Az autóforgalom növekedése miatt kialakult folyamatos torlódás viszont önmaga és a kocsisornyi utast szállító buszok akadályává vált, az egyre nagyobb kerékpáros és gyalogos forgalom kis helyigénye ellenére a szűk járdákon küzdött egymással. 2023-ban egy sikeres tesztidőszak és a budapestiek szavazatai alapján az újjáépített Lánchíd a haladás szimbólumává vált: ma már torlódások nélkül, gyorsan juthatnak át a kényelmes és modern buszok utasai, kerékpárral is vonzó útvonal nyílt meg a Duna két oldala közt. A Lánchíd viszonylag rövid, de tehermentesítése távolabb is csökkenti a belvárosi zajszennyezést, valamint lehetővé teszi a két hídfő környékének elegáns felújítását is.
Id. Antall József rakpart a Margit híd és a Parlament között
2021 decemberére készült el a pesti alsó rakpart Margit híd és Parlament közötti szakasza. Az eredeti tervek a rakpart radikális átépítésével számoltak: a lépcsős rakpart megszüntetésével, annak érdekében, hogy elférjen a sétány az út mellett. Azonban a 2019-ben hivatalba lépő városvezetés új, zöldebb szemléletű terveket készíttetett. A Markó utcai felhajtó átépítésével úgy is elfért a sétány, hogy a lépcsős partfal megmaradt – ezzel pedig a lehetősége annak, hogy közvetlenül a vízparton ülve lehessen élvezni a panorámát és a Duna közelségét. A módosított terveknek köszönhetően szélesebb lett a sétány és a dézsás fák helyett 34 valódi, talajkapcsolatos fa kapott helyet. Az emberközpontú újratervezés eredménye, hogy a sétányt elszigetelő szalagkorlát és az autópályaszerű kialakítás helyett egy gyalogosbarát, modern, de biztonságos sétány jött létre.
A jövő képei
A ma Budapestjének lakóiként élhető és biztonságos környezetre, tiszta levegőre, közösségre vágyunk. Kényszerből utazunk távolra, hogy dolgozni vagy iskolába járjunk, a szeretteinkkel találkozzunk, ügyeket intézzünk, de fákat és játszótereket is szeretnénk, szívesen bicikliznénk, fontosnak tartjuk az akadálymentességet, gyerekeink és szüleink biztonságát. Nehezen mondunk le az évtizedes megszokásainkról, de szívesen váltunk, ha vonzó alternatívákat kapunk.
Újjáéledő rakpartok
Ma egyszerűen rakpartnak hívjuk az egykori rakodópartot, amit a XX. században autós közlekedési folyosóvá alakítottak, ezzel elválasztva a várost folyójától. A belvárosban élők és az ide látogatók azonban megérdemlik, hogy visszakapják a vízpartot, ahol a világ egyik legszebb panorámája tárul eléjük. Budapest 2020 óta nyitja meg hétvégente a pesti alsó rakpartot a séta, a kerékpározás, a biztonságos és légszennyezéstől, zajtól mentes időtöltésre vágyók előtt. 2023 nyarán már egy teljes hónapra zöld közösségi térré alakították a Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakaszt, ahol kulturális programok és találkozóhelyek várták a budapestieket, megmutatva, milyen jó hely lehet a főváros, ami együtt él a folyójával.
A Főváros 2022 őszén 16 civil szervezettel kötött megállapodást a pesti alsó rakpart hosszú távú fejlesztéséről. A megállapodás meghatározza a rakpart fejlesztési folyamatát, mely a különböző tesztidőszakok és forgalmi mérések tapasztalatai alapján ütemezetten valósulhat meg a következő években. Tudj meg többet a tervről itt!
Széchenyi István tér
A Lánchíd és a Kossuth Lajos tér autóforgalmával együtt a Széchényi téri dugók is megszűntek, Budapest egyik leglátványosabb terét viszont még mindig az azt megkerülő úttest és egy nagy parkoló teszi kényelmetlenné. Ha a tér visszakerülne az állami kézből fővárosiba, akkor az uniós források megnyílása után egy, a tér szerepéhez méltó korzóval, a kitaposott ösvények helyett díszburkolattal, összetört aszfaltú parkoló helyett minőségi zöldfelületekkel köthetnék össze a Bazilikát a Budai Várral, a Parlamentet a Duna-korzóval.
Újjáéledő sugárutak: Üllői út
Az Üllői úton egykor sárga villamosok jártak, míg a metróépítéshez kapcsolódva meg nem szüntették a felszíni úticélokat kiszolgálni képes járatokat, a vágányok helyét átadva a gépjárműveknek. A zajos környezetben nem csoda, hogy bár sokan élnek, dolgoznak, tanulnak itt, kevesen járják a járdáit, nehezen alakul ki a helyi kereskedelem. A 3-as metró felújítása után szükségtelenné vált buszsávok helyét az Újjáéledő Sugárutak program első elemeként a Népliget és a Kálvin tér között védett kerékpársávokká alakították, de a József Attila lakótelep melletti szakaszra is ráférne, hogy visszanyerje fasorait, és Kispest is kényelmes kerékpáros kapcsolatot kapjon a belvárossal. Tudj meg többet a témáról itt!
Városháza park
Kevés dolog szimbolizálja jobban egy önkormányzat identitását, mint a városháza. Nem véletlen, hogy szinte minden korszakban felmerült a budapesti Városháza átépítése, melybe a tervezők álmodtak már új épületszárnyakat, toronyházat vagy épp többszintes mélygarázst. A Városháza épülete, és különösen annak értékes, üzemi funkciókra használt udvarai a budapestiek elől évtizedek óta el vannak zárva. A Városháza megújításának új szemléletben, a XXI. század kihívásaira és igényeire válaszolva fogtak hozzá. 2019 őszén megnyitották a korábban VIP-parkolóként használt díszudvart a budapestiek számára, mely azóta több kulturális programnak és társadalmi fórumnak adott helyet, a Károly körút felöli oldal pedig a klímaváltozás hatásaira is reagáló, modern főtere lesz Budapestnek. Tudj meg többet a témáról itt!
Az összeállítás a Főpolgármesteri Hivatal – Klíma- és Környezetügyi Főosztály segítségével, valamint a Budapesti Közlekedési Központ közreműködésével készült.
Szerző: Halász Áron – fenntartható közlekedési szakreferens