STÍLUS

Több tucat nagyon izgalmas épület kapott fővárosi helyi védettséget


Az egykori Wichmann kocsma háza, a Barát utca kedves kis „bauhaus” épületei és sok szocreál lakóegyüttes mellett a második világháború utáni modern építészet állt a fókuszban.

A lista – Budapest fővárosi helyi védettségű építészeti örökségének jegyzéke utoljára 2022 áprilisában bővült utoljára, ekkor nagyrészt a Várban és környékén található épületekkel. A mostani, második ütemben már Budapest egész területéről válogattak épületeket, és a második világháborút követő évek építészetéből van a listán több menő Lottóház, a brutalista vibe-okat adó gellérthegyi víztároló, különleges ipari épületekre hajazó templomok, extra homlokzatú lakóépületek és ipari együttesek is. 

Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem

Hogyan zajlott az épületek kiválasztása?

A második világháborút követő bő két évtized építészetének feltárása szakirodalmi kutatással és három, a korszak építészetét jól ismerő szakember által javasolt épületek áttekintésével kezdődött – derült ki a közgyűlési előterjesztésből. A nagyjából 150 épület és 10 épületegyüttes első körben táblázatos formában értékelte dr. Ferkai András, Branczik Márta, Kovács Dániel, valamint a főosztály szakemberei.

Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem

A kiválasztottak épületeknek megindult a helyszíni és a tervtári kutatása, majd még egy háromkörös versenyen és közös egyeztetésen kellett megmérettetniük. Az elemzés során a hangsúly azon volt, hogy az adott alkotás építészeti értéke miben határozható meg: típusalkotó épület, vagy egyedi építészeti kvalitásai miatt őrzendő meg az utókor számára, esetleg a városi struktúrában találta meg a helyét.

Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem

Az előterjesztésben, amire a közgyűlés is rábólintott, összesen 65 építmény és 2 épületegyüttes védelem alá helyezését indítványozták, a teljes lista itt érhető el

Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem

Ennek a korszaknak az építészeti emlékei – a második világháború utáni épületek – mind a mai napig elég szélsőséges reakciókat váltanak ki, vagy a teljes elragadtatás és rajongás hangján beszél róluk valaki, vagy a világ legrondább épületei címkét aggatja rájuk. Hamarosan jelentkezünk egy interjúval, amelyben Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével éppen ezeket a nagyon izgalmas kérdéseket is boncolgatjuk, és megpróbáljuk megérteni az épületeket, a róluk alkotott véleményeket, és persze azt is, hogy mit jelent az elnyert védelem.