NEWSLETTER

Mi lesz a tisztított szennyvíz sorsa, mi mindent nyernek ki belőle és azt mivé alakítják? Mibe lóg a banánfák gyökere a hatalmas üvegházakban? A<a href="https://www.fcsm.hu/szolgaltatasok/szennyviztisztitas/delpesti_szennyviztisztito_telep/"> Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen </a>bizonyítékokat láttunk arra, hogy a Nokia 3310-es még a csatornákat is túléli, hogy a növények mennyire csodálatosak, és hogy a Fővárosi Csatornázási Művek dolgozói mennyire szeretik a munkahelyüket.
<h3>Mit ne dobjunk, öntsünk, eresszünk a csatornába?</h3>
Egyre nagyobb tudatosság figyelhető meg a lakosság részéről, és egyre többen látják, hogy azzal, hogy valamit lehúzunk, a probléma nem szűnik meg, csak máshol okoz még nagyobb gondokat. Sokan tudják, hogy nem jó, ha zsiradék, ételmaradék vagy nagyobb tárgyak kerülnek a csatornába, de az új főellenség a nedves törlőkendő, még a lebomlónak sincs elég ideje, hogy valóban feloldódjon, mire végigfut a rendszeren.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/szennyviztelepbd2300.jpeg" alt="" width="2000" height="1333" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Egy különleges alkalom volt, amikor 2021 telén pár szerencsés kiválasztottal megnézhettük, hogy hova tűnik, amit lehúztunk, és <a href="https://budapestbrand.hu/2021/12/hova-tunik-amit-lehuztunk-a-nagykorut-alatti-szennyvizcsatornaban-jartunk/" target="_blank" rel="noopener">bepillantást nyerhettünk a Nagykörút alatti szennyvízcsatorna rendszerbe</a>, avagy a bajuszcsatornák, zsírszörnyek és párizsi szelvények világába. Most – az FCSM nyílt napján – több, mint 4500 emberrel együtt azt néztük meg, hogy hova kerül a csatornák tartalma, és hogyan is tisztítják meg a szennyvizet és hogyan lesz belőle jórészt energia.
De mielőtt megnéznénk, mik ezek a hatalmas kör alakú medencék, amik már a Google Maps térképeken jól beazonosíthatóvá teszik a telepet, vagy éppen mit rejtenek a hatalmas üvegházak, kicsit fussuk át, mi is van Budapest alatt, és hogy jut el idáig az, amit bedobunk a lefolyóba vagy lehúzunk a WC-n.
<h3>Tekervényes út a lefolyótól a szennyvíztisztítóig</h3>
A budapesti hálózaton napi közel 500 ezer köbméter szennyvíz gyűlik össze, ezt három helyszínre vezetik a csatornák, a város keleti és északi részének vizét Újpesten, a budai oldal, Csepel, a pesti belváros és kelet-Pest egy részének vizét a csepeli Központi Szennyvíztisztítóban, míg a déli, XVIII., XIX., XX., XXI.  kerületek és a gyáli, vecsési, üllői agglomeráció vizét Soroksáron kezelik. A megtisztított szennyvíz éves mennyisége pedig nagyjából három Tisza-tónak felel meg.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/fcsmnagykorutcsatornakovacstamas105659-1024x683-1.jpeg" alt="" width="1024" height="683" />
<figcaption>Fotó: Kovács Tamás György/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
A Dél-pesti telep Magyarország első tisztítója volt, építéséről 1952-ben döntöttek, az 1960-as években helyezték üzembe, és azóta is folyamatosan korszerűsítik. Mára a telepen a beérkező, átlagosan napi 53 ezer köbméter szennyvízre és az itt feldolgozott szerves hulladékra úgy tekintenek, mint nyers erőforrásra, amit megfelelően kezelve teljes mértékben hasznossá lehet tenni.
A budapesti csatornarendszer bő 80 százaléka egyesített csatornákból áll, azaz a szennyvíz mellett az esővíz is ide folyik be. Ami a dél-pesti telep esetében egy száraz napon óránként 3333 köbméter folyadékot jelent, azonban egy özönvízszerű esőzés esetén 42 ezer köbméter is érkezhet óránként, amit ráengedni a rendszerre katasztrófa lenne, ezért telepen kívül záporvíz-elválasztó működik. Csak hogy a méreteket is el tudjuk képzelni, a csatornarendszer 20-30 centiméteres átmérőjű csövekkel indul a házak között, távol a teleptől, de a Torontál utcánál már 3,2 méter átmérőjű szelvény csatlakozik be. 
<h3>Így tisztul meg a víz</h3>
Innen a szennyvíz az első lépésben egy mechanikai tisztításon esik át, a kőfogó-rácson fennakadnak a két centiméternél nagyobb szilárd dolgok, és a szűrés legnagyobb modern kori ellensége, a nedves törlőkendő. Ez nem csak a csatornákban okoz gondot, ahol a háztartási zsiradékkel összetapadva borzalmas zsírszörnyeket képeznek, hanem itt is. Majd nyugodtabb áramlási körülmények között egy széles nyílt csatornában leülepítik a homokot.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/nacvtelen-terv.jpeg" alt="" width="1640" height="924" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Már itt megindul az anyagok újrahasznosítása, a rácsszemét hulladékának általában magas a fűtőértéke, ebből tüzelőanyagot fognak előállítani (a folyadékot kipréselik, és megy a rothasztóba, erről még később szó lesz, mi is ez), és a homok kétszer mosott homokként még játszótérre is alkalmas lenne, de inkább építkezésekhez használják fel.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/szennyviztelepbd2217.jpeg" alt="" width="2000" height="1333" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
A már némiképp megszűrt víz nagyobb darabok nélkül érkezik meg az első ülepítő medencébe, itt történik a szerves szennyező anyagok elválasztása. A köralakú medencékben egy keverőlapát mozog, és a medence alján található lyukakon távozik a leülepedett anyag, szintén a rothasztók irányába.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/szennyviztelepbd2269.jpeg" alt="" width="2000" height="1333" />
<figcaption>A telep csobogóit, kis tavacskáit a dolgozók építik, hogy szebb legyen a környezetük. Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Majd követve az egyre tisztuló szennyvíz útját, megérkezünk a telep leglátványosabb részéhez, a három hatalmas üvegház egyikébe. Zseniális hely, mind funkciójában, mind látványában. Első ránézésre olyan, mint egy botanikus kert, de a szakemberek „Élőgépnek” hívják, mivel az itt élő növények ismertetőjele, hogy jó hosszú gyökérzetet növesztenek, ezeken élnek azok a baktériumok, amik szintén nagy erőkkel azon dolgoznak, hogy a vizet tovább tisztítsák.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/szennyviztelepbd2260.jpeg" alt="" width="2000" height="1333" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Az üvegházakat 2012-ben telepítették, és a növényeknek hála sokkal kisebb területigénye van a telepnek, mivel ezzel az élőgép technológiával háromszoros hatékonysággal tudnak dolgozni. A hasznos bacikat azonban a megtisztult vízzel együtt nem engedik ki a soroksári Dunába, hanem újra és újra munkára fogják őket.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/szennyviztelepbd2239.jpeg" alt="" width="2000" height="1333" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
A nyílt napon Tuba László telepvezető vitt végig minket a telepen, a bejárás végén mintha csak egy érdekesen megtartott kémiaórába csöppentünk volna - a vízben még megmaradt nitrogén- és foszforvegyületek eltávolításáról mesélt. Amik azért különösen veszélyesek, mert növényi táplálékként akár a Fekete-tenger elmocsarasodását is okozhatja. Ugye milyen hosszú, és sérülékeny a lánc a fürdőszobánktól, konyhánktól a tengerig?
<figure class="image"><img src="/api/file/image/szennyviztelepbd2247.jpeg" alt="" width="2000" height="1333" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Az utolsó lépésként következik a hatósági előírásra történő fertőtlenítés, amit jelenleg UV C fénnyel történik, aminek nincs utóhatása, se kockázata, szemben a korábban használt igencsak veszélyes klórgázzal. A víz innen megy a Kis-Duna ágba, ám a munka a telepen nem ért véget, hiszen nagy mennyiségű iszap maradt vissza.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/szennyviztelepbd2263.jpeg" alt="" width="2000" height="1333" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Ez megy a fura alakú tornyokba, az úgynevezett fermentorba, ahol az egyéb beérkezett szerves hulladékkal (lejárt, lefoglalt ételek, moslék stb.) oxigéntől elzárva 35-37°C fokon rohasztják a masszát, amiből így részben ártalmatlan, büdös fekete lötty (komposzthoz kitűnő) és biogáz lesz. A gázból pedig elektromos áramot állítanak elő, amit a telep működésére fordítanak, a túltermelt maradékot pedig kitáplálják az országos hálózatba.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/szennyviztelepbd2289.jpeg" alt="" width="2000" height="1333" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
És hogy a már szöveg elején is emlegetett elpusztíthatatlan Nokiához is visszatérjünk, a telepen dolgozóknak már egy kisebb vitrint megtöltő gyűjteménye van a csatornából kifogott dolgokból, amik között érmék, kitüntetések, ékszerek, karóra és műfogsor, bankkártyák, biliárdgolyó, evőeszközök és kulcsok is akadnak szép számmal.
Amit az ember beszed és kibocsát, az megjelenik itt - ezzel a felütéssel kezdtük a bejárást, és a végén is erre konklúzióra jutottunk, megpendítve a jövőt is, amikor a már egyre inkább kimutatható mikroműanyag vagy gyógyszeri maradványok kiszűrésére tovább fog majd bővülni a telep.

„Senki nem szólt, hogy egy dzsungelbe jövünk” - mondta egy épp nyíló liliomot nézegető iskolás lány mellettünk. És miért a meglepődés? Mert a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep „Élőgépében” álltunk, alattunk a zubogó szennyvízzel, körülöttünk pedig katicák, lepkék, banánfák, és más ezernyi növény tobzódott. Na de ez a történet közepe, nézzük honnan indultunk, és hova jutunk – avagy mi a szennyvíz útja?

STÍLUS

A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen bizonyítékokat láttunk arra, hogy a Nokia 3310-es még a csatornákat is túléli, hogy a növények mennyire csodálatosak, és hogy az FCSM dolgozói mennyire szeretik a munkahelyüket. 

Dzsungel a szennyvíz fölött, avagy hogy tisztul, amit a csatornába küldünk? 

<h3>Hogyan tervezz játszóteret?</h3>
A tervek még 2020-ban készültek el, az elkészítésbe bevonták a tanárokat és a diákokat is, igaz, a karantén miatt online kérdőív és alkotói pályázat formájában. A tervezés előtti felmérés során két kategóriát különböztettek meg. Az iskolai vágyakat a gyerekek rajzai fejezték ki a legjobban (ezeket alaposan megnézve látható, hogy az elkészült tervek nem is állnak messze a gyerekek álmaitól). Az iskolai igények kategóriába pedig azok a kulcsszavak kerültek, amiket a pedagógusok emeltek ki a vertikális parkkal kapcsolatban. Ezek - nem meglepően - a zöld, játék, biztonság, közösségi tér köré csoportosulnak.
A tervek a <a href="http://www.studiokraft.hu/" target="_blank" rel="noopener">Studio KRAFT</a> műhelyéből kerültek ki, és már a kivitelezés költségei is biztosítva vannak, ahogy ezt Temesvári Szilvia, terézvárosi alpolgármester <a href="https://www.facebook.com/photo/?fbid=416794423793718&amp;set=a.261310229342139" target="_blank" rel="noopener">Facebook posztjában</a> jelezte, hiszen 2022-ben Terézváros képviselőtestülete megszavazta a költségvetési forrást a játszóparkra. A kivitelezés 147m2 területen valósul majd meg, a pályázatot úgy írták ki, hogy a már itt található egyetlen fát nem bánthatják.
<img src="/api/file/image/3187908955310238790884124342642389252945812n-masolat.jpeg" alt="" width="1079" height="715" />
<h3>Az élmény</h3>
Az iskolaépület által L alakban közrefogott iskolaudvar mellé épül majd a játszópark, részben az üzemi épület tetejére, az udvar és az uszoda közé. A magasabban fekvő emeleteket lépcsőn lehet majd megközelíteni, ami egy játszótérnél nem kellemetlenség, hanem plusz kihívás, aminek a gyerekek csak örülni fognak. A függőleges kiterjedésnek nyilván vannak más “hasznos mellékhatásai” is, hiszen így lehet itt csúszda, mászófal és csőtelefon is, amivel a különböző szintek között tudnak majd beszélni. Jó idő esetén pedig lesz lehetőség kint is órákat tartani egy táblával és babzsákokkal is felszerelt szabadtéri, de fedett teremben. A  gyerekeket mindenhol hálókkal védik a leeséstől és az egész szerkezetet növényekkel futtatják be, a zöldítés jegyében.
A vertikális vagyis függőleges térkihasználásra legtöbbször a hely szűke miatt van szükség, és bár ritka az ilyen játszótér, azért van rá már példa, például a <a href="https://budapestbrand.hu/2022/05/sok-jo-dolog-kis-helyen-is-minipark-a-belvarosban%ef%bf%bc/" target="_blank" rel="noopener">Bástya park</a> is ilyen.<img src="/api/file/image/3181353495310244390883563040407995950175636n.jpeg" alt="" width="1080" height="1080" />
(Képek: Studió KRAFT)

A Bajza utcai Általános Iskola udvara mellett épül meg az a játszótér, ahol a gyerekek a lombkoronaszinten játszhatnak és tanulhatnak is egyszerre.


Elképesztő vertikális játszópark épül gyerekek rajzai alapján

Ha azt akarjuk megvizsgálni, hogy mennyire megosztott a társadalmunk, nem is kell komoly témákhoz nyúlni, vegyünk egy közepes méretű városi futóversenyt! Minden sportolóra és szurkolóra jut legalább egy olyan kommentelő, aki szerint mindig az autósok isszák meg annak a levét, ha pár ember a városi utakon akarja jól érezni magát. Mit szólnának akkor ahhoz, ha egy autó- vagy motorverseny miatt napokra lezárnák a fél Svábhegyet és a Városligetet? Vagy egész hétvégén motorcsónakoktól lenne hangos a belváros?
Pedig ez nem is olyan elképzelhetetlen, voltak Budapesten ilyen rendezvények, a különbség nyilván az, hogy a múlt században még sokkal nehezebb volt véleményeket ütköztetni a témában.
 
<h3>Elitista autóversenyek a Svábhegyen </h3>
Az 1920 utáni 15 évben rendszeresen tartottak olyan autóversenyeket a Svábhegyen a Királyi Magyar Automobil Club szervezésében, ahol rajthoz állhattak külföldiek és magyarok is egyaránt. Az autósok különösen azért szerették ezt a Krisztinavárosból induló pályát, mert próbára tette masináik kapaszkodási képességeit. Az Istenhegyi úton hegymenetben rendezett versenyek előtt minden esetben próbabejárást tartottak, melynek során azt vizsgálták, hogy az adott kocsi hányadik sebességben tud folyamatosan haladni anélkül, hogy lefulladna vagy felforrna a hűtővize. Az autók, típustól és felkészítettségtől függően többnyire 3-7 perc körüli idő alatt tették meg a távot. Az esemény legnépszerűbb évében száznál is több autós nevezett és állt a startvonalhoz a Kékgolyó utca felső végénél. 1927 egy másik kiemelkedő év volt, hiszen a versenyben részt vett az akkor már ismert felfedező, pilóta és autóversenyző, Almásy “Az angol beteg” László gróf is, aki ekkor már ismert sivatagi autós és európai rekorder volt. Ezen a versenyen viszont csak 7. lett.
<iframe src="https://filmhiradokonline.hu/player.php?id=8342" width="465" height="350" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe>
<h3> </h3>
<h3>Motorok a Városliget szivében</h3>
Az autó- és motorversenyek szervezői a Városligetet is korán felfedezték maguknak, itt rendezték meg az első hazai motoros Grand Prix-versenyt 1926-ban. Eleinte a parkot átszelő és az azt körülvevő utak elég kihívást jelentettek a versenyzőknek. A Hősök teréről indulva, a kockaköves Külső Andrássy-úton (1953-tól Városligeti Népköztársaság útja, ma Kós Károly sétány) haladtak, majd jobbra kanyarodtak az úgynevezett nagykörre, ami gyakorlatilag a célegyenesig vitte őket. A II. világháború után új lehetőség nyílt meg a versenyszervezésre a felvonulási tér kialakításával, ami hatalmas lebetonozott területével még több és gyorsabb autót vonzott. Ezzel be is léptünk a motorversenyek fénykorába: az 1957–1970 közötti időszakban a versenyekre látogatók tízezrei, valóságos tömegek érkeztek. Aztán közbeszólt a technikai fejlődés és az egyre erősebb motorokkal szerelt autók kinőtték a Városligetet.
<iframe src="https://filmhiradokonline.hu/player.php?id=13970" width="465" height="350" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe>
<h3> </h3>
<h3>Motorcsónak világbajnokság a belvárosban</h3>
A 60-as évek Budapestje több motorcsónak versenyt is látott, a Duna nyilván adott volt, a Parlament, a Műegyetem előtti hely pedig hivogatóan üresen tátongott. Csak úgy, mint a Margitsziget körüli vizek, ahol az 1968-as világbajnokságot rendezték meg 15 ezer nézővel a parton. A világbajnokság összesen négy futamból állt, amiből kettőt szombaton, kettőt pedig vasárnap rendeztek, a futamok közt két és fél óra szünettel. A versenyt befejezni sem volt egyszerű, nem hogy megnyerni azt. A mezőnyt tizedelte műszaki hiba, több magyar versenyét baleset tette tönkre, de az esélyes NDK-s versenyző például rajthoz sem tudott állni, mert vakbélgyulladással kórházba kellett szállítani még a rajt előtt. A pálya egy másfél kilométer hosszú háromszög volt, ahol alkalmanként 140 km/h-s sebességet is el tudtak érni a papucsnak is nevezett motorcsónakok. A világbajnokságot végül egy 48 éves svéd autószerelő nyerte, aki a motorját maga építette, és a korabeli magyar versenyzők szerint ez volt a győzelmének kulcsa. Ők maguk két nappal a verseny előtt láthatták először a motorjaikat, nem volt alkalmuk szerelésekre vagy gyakorlásra, ezért a verseny közben műszaki hibák hátráltatták őket, gyakorlatilag többet álltak, mint amennyit haladtak.
<iframe src="https://filmhiradokonline.hu/player.php?id=19622" width="465" height="350" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe>
 
<h3>+1 Gágyé </h3>
A gördeszkázás kelet-európai, olcsó és buta változatán térdelni vagy ülni kellett, a motorja pedig a gravitáció volt, az húzta le a hegy oldalán. Az eszköz általában otthon készült kidobásra szánt csapágyakból, hátra nagyobb méret, előre kisebbek kerültek egy-egy tengelyre, azok pedig egy erős falapra. A kormány ugyanennyire tákolt rendszer, korlátozottan eredményes hatással, fék viszont egyáltalán nem volt. Használata nagy hanggal járt, időnként szikrázott. Nem a szépségéről és biztonsági funkcióiról volt ismert, de ezekre senki sem panaszkodott: egy pár használaton kívüli munkáskesztyűvel és többször foltozott nadrággal túl lehetett élni egy délutánt. Addig maradt divatban, amíg fel nem váltotta a gördeszka - az evolúció következő lépése. 1951-ben a Szépvölgyi úton volt olyan gágyéverseny, amiről még a korabeli Autó-Motor is beszámolt, a versenyzők 9 és 14 éves kor között voltak, és még győztest is hirdettek. Az 50-es években gágyé-versenyt nyerni pedig életre szóló dicsőség volt. Ma egy ilyen eseményt még hatósági engedéllyel sem lehetne megrendezni, hiszen sem a versenyzők, sem a nézők biztonságát lehetetlen lenne szavatolni.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/fortepan148152-1.jpeg" alt="" width="4745" height="5000" />
<figcaption>Fotó: Fortepan / Balla Demeter / Hegyi Zsolt jogörökös adománya</figcaption>
</figure>
 
Kiemelt fotó: Fortepan / Nagy Gyula + énbudapestem illusztráció

Amikor ma minden útlezárást társadalmi vita követ, nehéz elképzelni, hogy pár évtizede még simán lezárták a fél Svábhegyet Almásy gróf autóversenye kedvéért.


3 plusz 1 valaha volt verseny Budapesten, amiket ma már lehetetlen lenne megrendezni 

A világszerte több mint 50 milliós olvasótáborral rendelkező amerikai hetilap csütörtökön tette közzé listáját, és a Budapestről szóló ajánlásában emlékeztet arra, hogy a magyar főváros idén ünnepli egyesítésének 150. évfordulóját egy csaknem száz eseményt kínáló rendezvénysorozattal – kezdte szemléjét az MTI.
A távirati iroda szerint a cikk kiemeli, hogy
<blockquote>
Budapest egyik jelképe, a Lánchíd két évig tartó felújítás után ősszel nyílik meg a gyalogosok előtt, és hogy októberben nagy számú néző buzdítja majd a Budapest Maraton résztvevőit, akik a nevezetes híd mellett és alatt is futnak.
</blockquote>
A jubileumi rendezvények közül a Time magazin kiemeli még a Hősök terére meghirdetett, szeptemberi szabadtéri jubileumi koncertet, a Budapest Tortája versenyt, valamint a Budapest identitását bemutató új kiállítást a Budapesti Történeti Múzeumban.
Az ajánló emlékeztet, hogy nemrég nyílt meg a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza, míg a Magyar Állami Operaház egy átfogó felújítást követően várja ismét a közönséget. A Budavári Palotanegyed számos látnivalója, köztük a Szent István-terem, a Főőrség épülete és a Karakas pasa tornya is visszanyerte eredeti pompáját a Nemzeti Hauszmann Program keretében.
A Time felhívja a figyelmet a Budapesten rövidesen nyíló új szállodákra is. A W Budapest júliusban nyit, közvetlenül az Operaházzal szemben, a történelmi Klotild-palotát St. Regis Hotel Budapest néven alakítják át, a Marriott Autograph Collection részét képező Dorothea Hotel pedig a Vörösmarty téren debütál.
<a href="https://time.com/collection/worlds-greatest-places-2023/6261672/budapest/" target="_blank" rel="noopener">A Time magazin idei listáján</a> olyan helyek szerepelnek, mint Barcelona, Kiotó, Nápoly és környéke, Sardzsah, Phuket, a Yosemite Nemzeti Park vagy a Francia Polinéziában található Tuamotu-szigetek. A közép-európai régióból a szerkesztők csak Bécset és az Európa Kulturális Fővárosa cím egyik idei kitüntetettjét, Temesvárt válogatták be a világ legjobb 50 turisztikai célpontja közé.
(Kiemelt kép: freepik.com)

Budapest is szerepel az amerikai Time magazin World's Greatest Places 2023 című, 50 turisztikai célpontot kiemelő összeállításában.

A magyar főváros felkerült a világ legnagyszerűbb helyeinek listájára

A tavasz első napjaiban a város legtöbbet fotózott helyszíne valószínűleg a Gellért-hegy kiugró orma a Sziklakápolna fölött, és az ott álló, virágzó mandulafácska. Nem véletlenül verselt így már Janus Pannonius sem az 1400-as években:
<blockquote>
„S íme, virágzik a mandulafácska merészen a télben, / Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!” 
</blockquote>
Ilyenkor annak rendje és módja szerint meg is indul ide a vándorlás, fotósok, influenszerek, turisták, virágrajongók százai, ha nem ezrei keresik fel, és készítik el a képüket hajnaltól naplementéig. Ma már csak főként mint látványosság (na meg mint a beporzók csemegéjeként) tekintünk a fára, ám régebben ennél sokkal praktikusabb funkciója volt, ami mára jócskán feledésbe merült. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/dsc3504.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
A mandula eredetileg Ázsiában őshonos, Magyarországra olasz közvetítéssel került, már az Árpád-korban is előszeretettel ültették kolostor- és főúri kertekbe. A magyar klíma nem mindenhol a legideálisabb neki, mivel meleg-, sőt, forróságkedvelő - derül ki a<a href="https://www.fokert.hu/nevezetesfa/_210/" target="_blank" rel="noopener"> Főkert írásából</a>, és a meszes talajon érzi jól magát.
Viszont éppen emiatt van egy különleges ismertetőjele is - éppen azokon a helyeken érzi jól magát és nő szívesen, ahol a szőlő. Aki járt tavasszal a híres bortermő vidékeken, annak nem ismeretlen a virágba borult domboldalak látványa. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/20230302160828-2.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
A Gellért-hegyen és környékén sétálva ha a szőlőt nem találjuk nagyhirtelenjében, figyeljük egy kicsit az utcaneveket: Szüret, Bakator, Vincellér, Serleg… Vagy mire emlékeztet a Villányi út, Somlói vagy éppen Badacsonyi utca neve? A borhoz kapcsolódó fogalmak és híres bortermő vidékek utáni elnevezés nem véletlen, hiszen egészen a XIX. század végén pusztító filoxéra vészig az ország kiemelkedő szőlőtermesztő helye volt a Budai-hegység déli lejtője is, köztük a Gellért-hegy. A szőlők kipusztulása után a telkeket vagy felparcellázták, vagy barackosok váltották fel, a barackot pedig legjobb mandula alanyba oltani, utóbbi ugyanis különösen is szívós növény.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/dsc3799-2.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
Hogy mikor is kerületek ide a fák, arról több elmélet is van. Van, aki már a török korból eredezteti őket, Rapaics Rajmund, a neves kerttörténész kutatásai alapján az 1880-as években Kerkápoly Károly telepítésével kerületek ide a mandulafák, mások szerint a XX. század eleji parkosítás során kerültek mai helyükre.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/20230302161937-2.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>

Mikor és hogyan kerülhettek a budai domboldalakra ezek a csodaszép növények? A gellért-hegyi mandulafák történetének nyomába eredtünk.

Az insta fotókon túl - a gellért-hegyi mandulafák története

Az instafotókon túl – a gellért-hegyi mandulafák története

Világkörüli mesés utazás, szörfözés a fényhullámok között, Nemo kapitány víz alatti birodalma, meseország labirintussal, várkastéllyal és hintóval… Ilyen volt a <a href="https://www.palatinusstrand.hu/" target="_blank" rel="noopener">Palatinus fürdő</a> kertjében az <a href="https://budapestbrand.hu/2022/10/fenyben-furdo-meseorszag-a-strandon-a-palatinuson-nyilt-lumina-parkban-jartunk%ef%bf%bc/" target="_blank" rel="noopener">első budapesti Lumina Park</a>, ami közel 4 hónapos nyitva tartása alatt több mint 200 ezer látogatót vonzott. Most pár izgalmas részletet arról is megtudtunk, mivel várnak majd minket 2023 októberében, az újranyitáskor. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2023-03-14-16.png" alt="" width="1096" height="718" />
<figcaption>A Lumina Park a 2022-es nyitáskor. Fotó: Lumina Park/BGYH</figcaption>
</figure>
<h3>Az első szezon</h3>
A Margitsziget szívében elterülő, télre lezárt Palatinus strand hatalmas területére költözött be 2022 októberében a Lengyelországban már népszerű, több nagyvárosban is megfordult <a href="https://luminapark.jegy.hu/bath/tickets/?lang=hu" target="_blank" rel="noopener">Lumina Park</a>. A 2022 október végétől 2023. március elejéig nyitva tartó fénypark már az első évében bekerült Budapest téli látványosságai közé a maga több mint 200 ezer vendégével. Ezzel messze túlszárnyalták az eredetileg kitűzött számokat, sőt a régió másik nagy, prágai parkjánál is többen voltak kíváncsiak a budapestire. A látogatók nagyobb hányada Budapestről, az agglomerációból és a város 100 km-es körzetből érkezett, de gyakori volt, hogy vidékről is buszos utakat szerveztek, célzottan a park meglátogatására. Akik közül sokan, látva a most díszletül szolgáló strandot, a nyári szezonban is biztos visszatérnek, kipróbálni, milyen, amikor az óriáscsúszda nem űrállomás, hanem a víz hömpölyög benne. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/luminaimg20230314122146.jpeg" alt="" width="1752" height="845" />
<figcaption>Fotó: Lumina Park/BGYH</figcaption>
</figure>
A 19 helyszínen közel 2 millió (energiatakarékos) LED ontotta a fényt, az egész park számára fenntartható módon a Palatinus Fürdő napelemei biztosították a működéshez szükséges energiát. Tavasszal pedig nyom nélkül elbontható volt az egész, visszaadva a terepet a szezonnal nyitó strandnak. 
A nyitva tartás alatt szervezőkkel együtt a BGYH több, mint 500 család, és ukrajnai menekültek ingyenes belépését is biztosította, ezt a ‘23-as szezonra is megtartják, hogy olyanok is eljuthassanak a parkba, akiknek nem lenne rá amúgy lehetősége.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/luminabontais.jpeg" alt="" width="750" height="503" />
<figcaption>Fotó: Lumina Park/BGYH</figcaption>
</figure>
A <a href="https://www.budapestgyogyfurdoi.hu/" target="_blank" rel="noopener">Budapest Gyógyfürdői És Hévizei Zrt</a>. részéről Szűts Ildikó vezérigazgató külön kiemelte, hogy számukra az is fontos volt, hogy a park nem csak a fürdő bevételéhez járult hozzá, de több munkavállalót tudtak a téli szezonban is foglalkoztatni. 
<h3>Izgalmas tervek 2023-ra</h3>
A park előreláthatólag 2023. október 27-én nyit meg újra, és a fő tematika az időutazás lesz, emellett több látványosságával kiemelten kapcsolódni fog Budapest 150. születésnapjához is.
<blockquote>
Ez azt jelenti, hogy a főváros több ikonikus jelképe is felbukkan, többek között a lánchídi oroszlánok, amik az egész 150-es évnek is a fő szimbólumai. Sőt, a nagymacskák a tervek szerint már a park nyitása előtt megjelennek a városban, érdemes lesz ősztől keresni őket.
</blockquote>
Eredetileg nem volt a Lumina Park koncepció része egy ennyire lokális kiállítás megvalósítása, de látva a mostani évad sikerét, a helyspecifikus installációba megéri befektetni az ötletgazdák szerint, hiszen így egy még izgalmasabb és különlegesebb koncepcióval tudnak közösen előállni, amit a közönség talán még az előzőnél is jobban fog szeretni. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/luminaleo.jpeg" alt="" width="1474" height="1034" />
<figcaption>Fotó: Lumina Park/BGYH</figcaption>
</figure>
A BGYH pályázatot is tervez izgalmas nyereményekkel a múlt, jelen és jövő Budapestje tematikában: arra kíváncsiak, a legfiatalabbak hogyan képzelik el a jövő fővárosát.

Újra lesz Lumina Park a Palatinuson, és pár izgalmas részletet is megtudtunk a következő téli szezonról és arról, hogyan is kötődik majd a szülinapos Budapesthez.

Időutazás lesz a következő téli Lumina fénypark tematikája – Budapest is felbukkan benne

Aki szereti a kontrasztos helyeket a városban, az Budapesten eleve jó helyen jár, de vajon gondolnánk-e, hogy a gyönyörű, szecessziós Gellért fürdő alatt a Stranger Things-ből ismert „tótágast” találunk?
Odalent minden idefenti szépnek megvan a sötét, ijesztő, kénszagú megfelelője. A fürdő lélegzetelállító mozaikjai után nagy meglepetés alámerülni a párától terhes, sötét alagútrendszerbe, ahol a monokróm környezetet is csak sápadt lámpák fényénél figyelhetjük meg. 
<h3>Az Ősforrás</h3>
<figure class="image"><img src="/api/file/image/ksz260639tz2023030100230-150.jpeg" alt="" width="2048" height="1366" />
<figcaption>Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
<blockquote>
Ha valaki a felszínen akarja belőni, hogy merre található az Ősforrás, az a Szabadság hídról lekanyarodó villamos alatt keresse, úgy 15 méter mélyen.
</blockquote>
Mi a fürdő halljából titkos lépcsőkön és folyosókon ereszkedtünk alá, hogy megkeressük. A név magáért beszél, a feltörő gyógyhatású víz jótékony hatásait kiélvezték már az ókori rómaiak is, de az évszázadok során kezeltek itt magyar leprásokat és török lovakat is. A Sárosfürdő elnevezés sem véletlenül ragadt a helyre, a gyógyhatású iszap a bőrproblémákra gyakorolt jótékony hatást.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/ksz260662tz2023030100332-150.jpeg" alt="" width="2048" height="1366" />
<figcaption>Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
Vezetőink nem dobnak minket a mélyvízbe, hiszen az Ősforrás szintje éppen alacsony (a Dunával ugyan nem keveredik, de annak vízállását 3 nap különbséggel követi), így egészen le tudunk sétálni a nyolcszögletű, kupolával fedett medencéhez.
<blockquote>
A termet egy hatalmas gránittömb uralja, ez tartja a mennyezetet – és közvetve a felszíni forgalmat is.
</blockquote>
Természetes fény nyilván nincs, de a csend is csak átmeneti, a fejünk fölött átrobogó villamosok egy földrengés erejével remegtetik meg a falakat, és hangjával a dobhártyánkat. Rendkívüli a páratartalom, és bár a víz itt már csak 29 fokos, igazi hőség van – azok a turisták, akik nyáron hűsölni jönnének majd le ide a föld alá, nagyon meg fognak lepődni. Bár a Gellért medencéit már nem innen töltik, azt nem lehet mondani, hogy a terület használaton kívüli lenne: például az M4-es metró fúrásánál is mérőeszközökkel tűzdelték meg a helyiséget, hogy a szeizmikus hatásokról képet kapjanak.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/ksz260661tz2023030100328-150-masolat.png" alt="" width="2048" height="1366" />
<figcaption>Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
<h3>A kilométeres alagút </h3>
A föld felszíne alatt egyébként egy olyan alagútban találjuk magunkat, aminek nincsen fény a végén, van viszont ezer más, ami segít megérteni, hogy hogyan kerül gyógyvíz a Gellért fürdő mellett a Rudasba, és a jelenleg nem működő Rác fürdőbe is. 1958 és 1962 között bányászati módszerekkel robbantották ide az oldaljáratokkal együtt több kilométer hosszú alagutat, de természetesen nem csupán azért, hogy 60 évvel később turisták és újságírók koszolják össze magukat benne.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/ksz260660tz2023030100312-150.jpeg" alt="" width="2048" height="1366" />
<figcaption>Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
Megépítése három okból történt. Az objektum 3000 férőhelyes, hidegháborús óvóhelynek készült, de itt vezetik el azokat a nagy helyigényű távhő vezetékeket, amelyek a mai napig kiszolgálják a budai Várnegyedben működő közintézményeket, és emellett itt futnak a kisebb gyógyvíz- és belső használatú telekommunikációs vezetékek is. A harmadik ok kapcsolódik szervesen a fürdőhöz: szükség volt egy szervizalagútra, hogy ki lehessen alakítani 18 forrást – ezekből jelenleg 4 üzemel –, amik a hévízrendszerhez közvetlenül kapcsolódnak. Vagyis innen nyerik ki jelenleg a termál vizet.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/ksz260659tz2023030100309-150-masolat.png" alt="" width="2048" height="1366" />
<figcaption>Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
<figure class="image"><img src="/api/file/image/ksz260657tz2023030100300-150.jpeg" alt="" width="2048" height="1366" />
<figcaption>Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
<h3>Hogy kerül a víz a medencébe?</h3>
A fentebb említett 4 kút vize 41-43 °C hőmérsékletű, kalciumot, magnéziumot tartalmaz, hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos gyógyvíz, elsősorban mozgásszervi megbetegedések gyógyítására javasolt fürdőzni benne. Az ásványi anyagok masszív jelenléte eleinte csak szaglás útján, később szabad szemmel is szépen kivehető, ugyanis az alagút alján a „csurdalék” víz csatornáját és itt-ott a falat is sárgás-pirosra színezik.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/ksz260637tz2023030100214-150.jpeg" alt="" width="2048" height="1366" />
<figcaption>Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
A kutakból a vízkitermelés búvárszivattyúkkal történik, ami az alagúton keresztül vezetékeken megy a négy darab ülepítőmedencébe. A négy medence együttes térfogata csaknem 800 köbméter, innen pedig újabb szivattyúegységek továbbítják a vizet a felhasználási helyekre, köztük a Gellért fürdő medencéibe is.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/ksz260649tz2023030100273-150.jpeg" alt="" width="2048" height="1366" />
<figcaption>Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
Egy keskeny nyomtávú, erősen rozsdálló sínpárt is találni idelent, de ezen ma már a rajta álló, csille-szerű járgányt nem lehetne végig tolni, nyilván nem vizet szállítottak rajta. Régi funkciója szerint a Rác és a Rudas több száz kilós gépészeti elemeit gurították át rajtuk a Gellértbe, javítás céljából.
<h3>Grátisz barlang</h3>
<blockquote>
Az alagút építésekor találtak egy barlangot is, ami az itt található kalcit borsókövek  jellegzetessége miatt a karfiol képzetét kelti
</blockquote>
– innen a név: Karfiol-barlang. Régebben a barlang felett található Sziklatemplomból is le lehetett jutni ide, de aztán befalazták az átjárót, mert túl sokan találták meg a lejáratot, és kóboroltak el az alagútrendszerben. Kívülről tehát szinte lehetetlen eljutni idáig, <a href="https://imagine.hu/tura/a-gellert-furdo-melye-kalandok-a-fold-alatt" target="_blank" rel="noopener">szervezetten viszont mindenképp érdemes</a>, a Gellért fürdő alatti univerzum még mindig egyedi és exkluzív, abszolút insta-képes élmény.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/ksz260655tz2023030100298-150.jpeg" alt="" width="2048" height="1366" />
<figcaption>Fotó: Tuba Zoltán/kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
(Címlapkép: Fortepan / Grafika: Sturm Dániel/Énbudapestem)

A Gellért fürdőről gyakran kérdezik a magyar kiejtéssel küzdő turisták, hogy honnan a név. De Budapest népét sokkal jobban foglalkoztatja egy másik kérdés: honnan a víz?

Benéztünk a Gellért fürdő alá, hogy megkeressük az Ősforrást – és egyéb földalatti kalandjaink

A tavalyi elképesztő év volt a Budapest Tuning életében: a megvalósult városi ötletek között volt rakparti hesszelés, utcai, szomszédsági és piaci koncertek, graffiti jam és előadások, kiállítások és görkoris diszkó is.
Ha inspirálódnál: 2022 nyertes ötleteit és megvalósult projektjeit <a href="https://www.budapesttuning.hu/nyertesek">ITT</a> találod.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/tuningrakpartbudaialsobarthadorka0233-1.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
De hogy az idei, 2023-as év túlszárnyalja-e a tavalyit, az csak a városlakókon – rajtatok – múlik. Hiszen ki tudná a legjobban megfogalmazni, mi hiányzik egy-egy közösségnek, ha nem a tagjai, vagy kik tudnának feldobni egy környéket, ha nem azok, akik ott laknak, naponta arra járnak?
<figure class="image"><img src="/api/file/image/tuningrollerdiscogorkorituningvr183258.jpeg" alt="" width="1500" height="1013" />
<figcaption>Fotó: Budapest Brand</figcaption>
</figure>
A projektek megvalósítására most is két kategóriát hozott létre az ötletpályázat kiírója, a <a href="https://budapestbrand.hu/" target="_blank" rel="noopener">Budapest Brand</a>:
<blockquote>
pár napos szabadtéri, kulturális-közösségi programok tervezésére a maximális összeg projektenként bruttó 3 millió forint, a nagyobb léptékű, közösségi aktivitás szervezését is magában foglaló, rendhagyó városélményt nyújtó, a város tereit közvetlenül formáló projektekre pedig bruttó 10 millió forintot adnak.
</blockquote>
Az érdeklődőket a<a href="http://www.budapesttuning.hu/"> www.budapesttuning.hu</a> weboldalon digitális tudástár, nyomtatványok mintái, szakemberek tippjei és javaslatai is várják a költségtervezéstől a közterületfoglalásig, de a kommunkációban is segítséget kapnak.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/tuningujkorutbarthadorka3234.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<h3>Kik és meddig jelentkezhetnek?</h3>
A kreatív és egyben megvalósítható ötleteket pályázat formájában 2023. április 3-ig várják a<a href="https://www.budapesttuning.hu/"> Budapest Tuning pályázati felületén</a>, ahol egyénileg vagy csapatban, de akár lakóközösséggel együtt is lehet pályázni, a szervezők civil szervezetek, egyesületek, városi kollektívák, fesztiválszervezők, kis- és nagyvállalkozások jelentkezését is várják. A sikeres projektek 2023. június 1. és október 31. között valósulnak meg szerte Budapesten.

Van egy ötleted, hogy Budapest mitől lenne még jobb, élhetőbb? Már a megvalósításán dolgozol, de jól jönne a segítség? Indul a Budapest Tuning!

Van egy jó ötleted, hogy Budapest mitől lenne még jobb, élhetőbb? Már a megvalósításán dolgozol, de jól jönne a segítség? Indul a Budapest Tuning!

Pályázz, és töltsd meg a várost az ötleteiddel – újra itt a Budapest Tuning

Mivel 2022-ben az ország keleti és északi régióira helyeződött a hangsúly, ezúttal a nyugati területek kerülnek fókuszba: a verseny Szentgotthárdon veszi majd kezdetét, a befejező etap pedig az idén 150 éves főváros, Budapest lesz. Szentgotthárd a verseny 97 éves története során először láthatja vendégül a Tour de Hongrie mezőnyét, míg Budapest a rekordot jelentő 78. alkalommal köszönti majd a kerékpárosokat.
Ahogy Eisenkrammer Károly, korábbi versenyző, főszervező elmondta, 2023-ban két új emelkedővel bővül majd a Tour de Hongrie hegyi befutóinak története, így a verseny nem csak a sprintereknek kínál majd lehetőséget a felkészüléshez a Tour de France-ra, de a hegyi menők számára is tartogat kihívásokat.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/february-28-2023ruzsa-rania-202300007365-4-masolat.jpeg" alt="" width="3000" height="2000" />
<figcaption>Fotó: Ruzsa Rania/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
 
Az 5 etap
<ol>
<li>szakasz 05.10. - Szentgotthárd, Őriszentpéter, Körmend, Szentgotthárd. 167 km hosszú – a sprintereknek kedvez</li>
<li>szakasz 05.11. - Zalaegerszeg, Sümeg, Keszthely. 175 km hosszú – a sprintereknek kedvez</li>
<li>szakasz 05.12. - Kaposvár, Orfű, Pécs. 180 km hosszú, 2511 m szintkülönbséggel – hegyi szakasz</li>
<li>szakasz 05.13. - Martonvásár, Etyek, Zsámbék, Esztergom, Dobogókő. 206 km hosszú, 2646 m szintkülönbséggel – hegyi szakasz (Valter Attila kedvenc edzőhelyszíne)</li>
<li>szakasz 05.14. - Budapest, Műszaki Egyetem, Lánchíd, Parlament, Margit híd, Budai vár érintésével. 150 km hosszú – a sprintereknek kedvez</li>
</ol>
A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség döntése értelmében 2023-tól a ProSeries kategóriába kerül a magyar körverseny, egy ilyen eseményen csak a sportág legmagasabban jegyzett csapatai indulhatnak. Ez a ProSeries-licenc három évre szól.
A 98 éves Tour de Hongrie története során 19-szer nyert összetettben hazai kerékpáros, idén pedig a magyar válogatotton kívül lesz külön magyar csapat is, aminek tagjai a két legnagyobb név, Jakobsen és Groenewegen dolgát is megnehezíthetik.
(Kiemelt kép: Ruzsa Rania/Énbudapestem)

Bemutatták a kerékpárverseny 2023-as útvonalát: idén az ország nyugati felén, Szentgotthárdon indul majd a megmérettetés.

Sok év szünet urán újra lesz budapesti Tour de Hongrie-szakasz 

Sok év szünet után újra lesz budapesti Tour de Hongrie-szakasz 

Tagadhatatlan, hogy a város életében eseménnyé vált minden egyes Kolodko miniszobor kikerülése és a <a href="https://enbudapestem.hu/2022/02/18/aprosag-ingyen-konyv-lego-buszmegallo-budapest-szeretheto" target="_blank" rel="noopener">város szerethető apróságait összegyűjtő toplistánkban</a> is előkelő helyen szerepel.
És ez független attól, hogy milyen művészeti értéket tulajdonítanak a szobroknak, a közönség rajong értük. A fanatikusok hajnalban felkelnek, hogy a legjobb fényekkel elsők között fotózhassák az új alkotást, mások sorban állnak napközben, hogy meglőhessék a saját képüket, és van, akiknek családi esemény a szobrok felkeresése és „összegyűjtése”.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/20230221095803.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
Reggel első dolgunk volt nekünk is felkeresni az újonnan kikerül Kolodko szobrot a Keleti pályaudvar előtt, a Baross téren. Nem csak a szobor miatt – bár a nyitható tetejű Trabant – ami Budapesten a második ilyen szoci csoda (ki tudja hol áll a másik?), de kíváncsiak voltunk a közönség reakciójára is, töretlen-e még a Kolodko varázs.
Röpke negyed óra-húsz perces várakozás után oda is jutottunk a nyitható tetejű Trabanthoz, ami egyszerre egyesíti magába a keleti blokk ex-szovjet világának nosztalgiáját és a popkulturális álmokat, mivel éppen úgy nyílik, és a kerekei is úgy állnak, mint a Vissza a jövőbe filmek legendás DeLoreanjának. A szobor készülését megörökítő videóban „előre a múltba" szójátékkal utal is az alkotó erre a kapcsolatra. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/20230221095341.jpeg" alt="" width="1500" height="1125" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
És a közönségben sem kellett csalódnunk, tényleg elképesztő, milyen hamar és mennyien felkeresték már az első nap reggeli óráiban. A beszélgetéseket hallgatva voltak, akiknek minden szobor megvan fotón, másoknak közös program felkutatni ezeket a kis alkotásokat szülőkkel, gyerekekkel, barátokkal. A beszélgetésfoszlányokból az is kiderült, hogy a jelenlevők szerint a legfotogénebb a budai rakparti Főkukac és a Szabadság hídi Ferenc József a nyugágyban. De ez a Trabant se rossz háttérben a keleti pályaudvar tekintélyt parancsoló épületével. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/20230221095507.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
Nemrég egy <a href="https://enbudapestem.hu/2022/09/27/seta-a-legujabb-kolodko-szobrok-nyomaban-retro-laz-szeretheto-tortenetek-es-kemeny-bemutatas" target="_blank" rel="noopener">cikkben mi is összeszedtük</a> a városban frissen felbukkant szobrokat, ha valaki kedvet kapna egy kis stétához.

Vissza a jövőbe? Előre a múltba! Különleges Trabant került a Keleti pályaudvar elé. Megnéztük, mennyien kíváncsiak rá már az első nap. 

Új, interaktív Kolodko szobor bukkant fel Budapesten – már most sorok állnak előtte

Idén már a harmadik évada fut a <a href="https://otlet.budapest.hu/" target="_blank" rel="noopener">közösségi költségvetésnek</a> – egyelőre az ötletek első körös értékelése zajlik. De szerencsére a korábbi évek nyertesei is – mint jól bevált gyakorlatok – megmaradnak, ezek közül is az egyik legnépszerűbb az <a href="https://bsk.sport.hu/aktivbudapest/" target="_blank" rel="noopener">Aktív Budapest</a>. 
A cél nem csak a sportolás népszerűsítése és az egészséges életmód tudatosítása, de szuper lehetőséget teremt az aktív közösségi életre is a nagyvárosban. Évszaktól függően változik, hogy milyen sportban próbálhatják ki magukat a budapestiek, a nyári szezonban a SUP jóga, görkorcsolya, erősítő edzések, táncórák, nordic walking, futás volt a népszerű. A téli időszak legkedveltebb sportágai/sportprogramjai pedig a curling és a síoktatás voltak.
A sportág-paletta várhatóan bővülni fog a jövőben, egyelőre az idei költségkeret nincs előre meghatározva, a kínálat a városlakók igénye és a népszerűség alapján alakul majd. Viszont jó hír, hogy a programkínálat fenntartására és bővítésére az eredeti ötletgazda az idei közösségi költségvetési programba is beadott egy javaslatot, amire várhatóan nyáron szavazhatunk.
<blockquote>
A programokra az <a href="https://bsk.sport.hu/aktivbudapest/" target="_blank" rel="noopener">Aktív Budapest honlapján</a> lehet regisztrálni.
</blockquote>
(Kiemelt kép: Facebook/Aktív Budapest)

A görkoritól a SUP jógáig: a közösségi költségvetés egyik legsikeresebb ötlete, az Aktív Budapest idén is folytatódik, várhatóan szélesebb sportnem-választékkal.


Újra jönnek az ingyenes fővárosi sportprogramok

<blockquote>
„Budának és Pestnek, de különösen Pest városnak fejlődését századokon át mindúntalan megzavarta ugyanaz a Duna, mely annyira kedvezett itt egy országos kereskedelmi középpont fölvirágzásának” 
</blockquote>
– írja Salamon Ferenc <a href="https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/OMMonarchia-az-osztrak-magyar-monarchia-irasban-es-kepben-1/budapest-394E/budapest-tortenete-salamon-ferencztol-395B/" target="_blank" rel="noopener">Budapest története</a> című opuszában. A folyó azonban mára már nagyrészt szelíden hömpölyög a kiépített partok között, és a mindennapokban eszünkbe se jut, hogy micsoda fenyegetést jelentett évszázadokig a partján álló városok számára. Talán csak ha belebotlunk egy-két árvízi táblába, akkor szörnyülködünk el, hogy a Nemzeti Múzeum mellett a mellkasunkig ért volna a jeges ár.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/arvizbd01.jpeg" alt="" width="1979" height="1311" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
A történelem hullámai közé vetettük magunkat az 1876-os árvíz februári évfordulója kapcsán, hogy megnézzük, miként is került a biztonságot jelentő rakpartok és védművek közé a folyó.
<h3>Az első védőművek megépítése</h3>
Viszonylag rendszeres feljegyzések az árvizekről csak a 18. század óta állnak rendelkezésünkre, ezek közül is végül az 1775-ös és 1779-es jeges árvizek sarkallták a város vezetését az <a href="https://web.archive.org/web/20090210073109/http://www.fcsm.hu/content/index.php/97">első védőművek megépítésére</a>. 1775-es áradáskor sebtiben felhúzott, ideiglenes gátakkal védték a várost, az ár levonulása után megépült a váci nagytöltés a mai Nyugati tér és Lehel tér között, a soroksári gát a Boráros tértől a Haller utcáig, valamint egy fából épült gát a mai Közraktár utca vonalában a Fővám térig.
1800 után készült el a mai Falk Miksa utca és a Szent István körút vonalán a Tüköri gát, és a váci töltést meghosszabbították a Városligetig. Emellett egyre gyakoribb téma volt a Duna szabályozása, és a rakpartok kiépítése, ám ez egészen addig húzódott, amíg egy hatalmas katasztrófa fel nem nyitotta mindenki szemét az egyre növekvő lakosságú város milyen hatalmas veszélyeknek is van kitéve. 
A dunai vízállás rendszeres észlelését egyébként 1817-től végezték, az úgynevezett budai „nádori” vízmércén, a zéró pontot az 1822-es legalacsonyabb vízálláshoz képest határozták meg.
<h3>1838: a tragikus jeges ár</h3>
Az 1838-as jeges ár kialakulásának okairól, a <a href="https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/OMMonarchia-az-osztrak-magyar-monarchia-irasban-es-kepben-1/budapest-394E/budapest-tortenete-salamon-ferencztol-395B/az-arviz-1838-ban-3A2A/" target="_blank" rel="noopener">pusztítás mértékéről</a>, a mentőakciókról, <a href="https://mek.oszk.hu/15400/15468/15468.pdf" target="_blank" rel="noopener">Wesselényi tetteiről</a> sokan és sokat írtak. A jégtorlaszok fellazulásával az árvíz március 13-án öntötte el Pestet, és 15-re vált a legveszélyesebbé a helyzet, ekkorra a Belvárosban két méter magas víz állt, menekülni nem nagyon volt hova, egyedül a magasabban fekvő területek kis szigeteire, mint a mai Bazilika környéke vagy az Újépület és a Ludovika. 
<blockquote>
„Hol elől, hol hátmögül, hol oldalfelől omlott egy-egy épület össze. Csak ezeknek dörgő, ropogó, csörgő lármája nyomta el időről-időre a kétségbeesők hasító sikoltásait és segítségérti már rekedt könyörgéseit”
</blockquote>
 – írta naplójában Wesselényi Miklós.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/1838arcanumkimnach-laszlo.jpeg" alt="" width="586" height="418" />
<figcaption><a href="https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/OMMonarchia-az-osztrak-magyar-monarchia-irasban-es-kepben-1/budapest-394E/budapest-tortenete-salamon-ferencztol-395B/az-arviz-1838-ban-3A2A/">A pesti Városház-tér az 1838-ki árvízkor / Kimnach Lászlótól</a></figcaption>
</figure>
A <a href="https://adt.arcanum.com/hu/view/Budapest_2013" target="_blank" rel="noopener">borzasztó napok krónikája</a> helyett azonban minket most az árvíz hatása érdekel, vagyis az, hogy a katasztrófából felocsúdó város mit tett azért, hogy többet ilyen ne történhessen. A pusztítás hatalmas volt, míg az árvíz előtt „4.254 ház volt a városban. Egy hét múlva ez a szám már 2.281-re szállott le, sőt tulajdonkép csak 1.146 szilárdúl álló ház maradt. Összedűlt 1.973 ház, s meg volt rongálva, vagy megingatva 1.135. Így a város épületeinek mintegy kétharmadát kellett vagy teljesen, vagy részben újra építeni” – számolt be a károkról <a href="https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/OMMonarchia-az-osztrak-magyar-monarchia-irasban-es-kepben-1/budapest-394E/budapest-tortenete-salamon-ferencztol-395B/az-arviz-1838-ban-3A2A/">Salamon Ferenc</a>.
Az árvíz után az Országos Építési Főigazgatóság tervet készített a városkörnyéki Duna-szakasz rendezésére, két évre rá országgyűlési bizottság alakult az árvízvédelem ügyében, és elsőként a frissen átadott Lánchíd oldalán megindult a rakpartok kiépítése, miközben a kor legkiválóbb szakemberei – mint például Reitter Ferenc – dolgoztak a részletes pest-budai szakasz szabályozási tervén. Végül 1875-re elkészültek a rakpartok Pesten a Margit-hídtól a Fővám térig, Budán a Rudas fürdőig, és a Gubacsi gáttal lezárták a Soroksári Duna-ágat. A budai oldalon a mai Szent Gellért tértől a Kondorosi útig párhuzammű épült a mederben, ezzel felére csökkent a folyam szélessége, és eltűntek a jégtorlaszokat okozó zátonyok.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/arvizbd02.jpeg" alt="" width="1979" height="1311" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
Amire elsőre nem is gondolnánk, de legalább ilyen fontos volt, hogy a folyópartok mellett a szennyvízhálózatot is szabályozzák. Ugyanis a 19. századig a Duna mindkét partján szabadon kiömlő árkok, szennyvízcsatornák voltak, és magas vízállás esetén a Duna ezeken keresztül elárasztotta a házak pincéit, valamint a mélyebben fekvő területeket. Ez nem csak az épületeket veszélyeztette, de veszélyes járványhelyzetek is kialakultak. 
Az építési szabályokat is megváltoztatták, ezek alapján nem épülhetett lakószint az 1838-as vízszint alatt, és a vályog helyett maradandóbb és ellenállóbb anyagokból kellett emelni az épületeket. 
<h3>1876: az utolsó pusztítás </h3>
A várost elérő és fenyegető árvizek két alaptípusra oszthatók, az egyik a már emlegetett jeges ár, ami tél végén alakul ki, a másik pedig az általában nyár elején jellemző zöldár.
<blockquote>
1876-ban a kétféle árvíz egyszerre érte el a várost.
</blockquote>
<figure class="image"><img src="/api/file/image/055a7fb2-d9e3-421b-a1ce-ae3c9d18f6b9.jpeg" alt="" width="1280" height="904" />
<figcaption>Fotó: FSZEK – Budapest Gyűjtemény</figcaption>
</figure>
Ekkor a víz maximális szintje mintegy 60 cm-re maradt el a nagy 1838-as árétól, de ha nem épültek volna ki közben az elkészült védművek, akkor a Dunahasonló pusztítást okozhatott volna az egész városban. Így a pesti oldal jórészt megmenekült, viszont Budán, főleg Óbuda és Békásmegyer jelentős része víz alá került, illetve a Csepel sziget egy része, és 20 ezer embert kellett kitelepíteni. 
<h3>1945: a Csillaghegyen pusztító ár</h3>
Az 1930-as évek végén és '40-es évek elején gyakori volt a Duna magas vízállása, a Fortepan adatbázisában is sok-sok képet találunk ebből a korszakból.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/1940fortepan94014palfi-andrais.jpeg" alt="" width="2560" height="1599" />
<figcaption>1940 / Fotó: Fortepan/Pálfi András</figcaption>
</figure>
<figure class="image"><img src="/api/file/image/1941fortepan9946-kurutz-mairton.jpeg" alt="" width="2560" height="1849" />
<figcaption>A budai alsó rakpart, Szent Gellért gőzhajó a Bem József (Pálffy) téri hajóállomáson 1941-ben / Fotó: Fortepan/Kurutz Márton</figcaption>
</figure>
Ma már csak 18 árvíztábla emlékeztet 1945 kemény telére, amikor a II. világháború utolsó napjaiban a Duna is ostrom alá vette a város egy részét. „1945 február 9-én, ezen a fagyos pénteki reggelen, szájról-szájra terjedt a hír, hogy gyorsuló ütemben emelkedik a Duna vízszintje. A déli órákban a mélyebben fekvő részeken egy métert meghaladó vízszint alakult ki, amely a késő délutáni órákban tetőzött, helyenként a három méteres vízszintet is megközelítve” – írta <a href="http://www.hidrologia.hu/mht/letoltes/HK2020_1_v3.pdf" target="_blank" rel="noopener">Doroszlai Dénes visszaemlékezésében</a>. 
A víz elől az emberek a padlásokra menekültek, az ár csak lassan vonult le, amikor a Dunába robbantott Újpesti híd maradványait is felrobbantották, hogy az áradást okozó jégtorlaszok lefolyhassanak.
<blockquote>
„A régóta helyben lakók – ha közvetetten is – elevenen őrzik a katasztrófa emlékét. Nem véletlenül utasítja el legtöbbjük, hogy az öblözet árvízvédelmi fővonalát a partra helyezzék át, ahol a tervezett mobilgát egy esetleges jeges árvíz idején könnyen megsérülhet, ellentétben a jelenlegi, Nánási út-Királyok úti védvonallal, ahol – a hullámtér fákkal, épületekkel fedett volta miatt – jeges árvíz esetében sem jelentenek veszélyt a zajló jégtáblák”
</blockquote>
 - zárta a <a href="http://www.hidrologia.hu/mht/letoltes/HK2020_1_v3.pdf">Hidrológiai Közlöny</a> az eseményről a beszámolót.
<h3>1965: a 100 napnál is hosszabb árvíz</h3>
„A híradások szerint ötven éve nem látott árvíz várható a Duna mentén, a vízügyi előrejelzések szerint évtizedes rekordok dőlhetnek meg. Budapestnél 875 centiméter körül tetőzhet a Duna, a Margitszigetet lezárták és homokzsákokkal veszik körbe, a Római-parton is jelentős védekezésre lesz szükség” – számolt be a közelgő árról a <a href="https://manda.blog.hu/2013/06/06/az_1965-os_arviz">korabeli híradó</a>.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/1965wlfortepan190144.jpeg" alt="" width="2560" height="1694" />
<figcaption>Fotó: Fortepan/Wittner Lucia</figcaption>
</figure>
Ez az árvíz zöldár volt, az oka a hatalmas téli havazások voltak – 1964-ben az újévig annyi hó esett Budapest környékén is, mint máskor egész évben, és ez igaz volt a Duna vízgyűjtő területeire is, úgyhogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság számított az évszázad legnagyobb áradására, és még a hatalmas tavaszi esőzések is nehezítették a helyzetet. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/1965wlfortepan190163.jpeg" alt="" width="2560" height="1710" />
<figcaption>Fotó: Fortepan/Wittner Lucia</figcaption>
</figure>
<figure class="image"><img src="/api/file/image/1965-wlfortepan190154.jpeg" alt="" width="2560" height="1697" />
<figcaption>Fotó: Fortepan/Wittner Lucia</figcaption>
</figure>
Az árvíz végül két hullámban érkezett, és összesen 113 napig tartott, Budapesten 1965. június 18-án tetőzött a víz 845 centiméternél, az apadás pedig lassú volt, július legvégén is még 500 centiméteren állt a víz. Az áradás alatt a római-parti üdülőterületet teljesen kiürítették, az előkészületek ellenére komoly harcokat kellett vívni a Margitszigeten is feltörő víz ellen.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/1965fortepan44318.jpeg" alt="" width="2560" height="1501" />
<figcaption>Fotó: Fortepan/Wittner Lucia</figcaption>
</figure>
<h3>2013: az árvízi rekord megdőlése</h3>
Sokak emlékezetében élénken élhet – 10 évvel ezelőtt a tavaszi esőzések okozták a zöld árt, ekkor a Duna június 9-én 891 centivel tetőzött. Hiába az 1938-as évhez hasonló vízszint, ez a város belső területeit már abszolút nem fenyegette. Az operatív árvízvédelmi feladatokat a Fővárosi Csatornázási Művek látta el, több helyen is szükség volt a városban a kiépített védművek megerősítésére, homokzsákból falak emelésére, és a Margitszigetet pedig egy jelentős darabon speciális tömlős, mobil  árvízvédelmi eszközzel védték meg. Észak-Budán volt még szükség jelentős plusz védelmet emelni, itt a Királyok útja–Nánási út vonalában húzódó magasság- és szelvényhiányos védművet mentett oldali támasztótöltés­sel erősítették meg 1780 méternyi hosszon. De az észak-pesti oldalon is hasonló beavatkozásra volt szükség – derült ki Palkó György és Rácz Tibor Védekezés a 2013. évi rekord árvíz ellen Budapesten <a href="https://adt.arcanum.com/hu/view/VizugyiKonyvek_219" target="_blank" rel="noopener">című cikkéből</a>.
(Kiemelt kép: Fortepan/Wittner Lucia)

Budapesten nem találkoznak tektonikus lemezek, nem csap le rá hurrikán, nincs tűzhányó sem a közelben, de évszázadokon át jelentett veszélyt a Duna... Milyen pusztítást tudott végezni egy-egy jeges ár, mik voltak a legnagyobb árvizek? Hogyan és mikor szelídítették meg a folyót? A történelem hullámai közé vetettük magunkat az 1876-ös árvíz februári évfordulója kapcsán.

A folyó mára már nagyrészt szelíden hömpölyög a kiépített partok között, de nem volt ez mindig így. A történelem hullámai közé vetettük magunkat az 1876-ös árvíz februári évfordulója kapcsán.

Amikor a Duna megmutatta az erejét – a nagy budapesti árvizek krónikája

Az Utasellátó nevét és szárnyas logóját, celofános csokijait és szendvicseit a rendszerváltás előtt biztos mindenki ismerte. Ott voltak mindenhol, nem csak vasúti kocsikban és állomásokon és restik mellett, de buszpályaudvarokon, hajóállomásokon, sőt a Parlament és a Forma-1 cateringjét is ők adták. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/1971fortepan109727bauer.jpeg" alt="" />
<figcaption>
<div class="carousel-sidebar__description">Nyugati pályaudvar, az Utasellátó mozgó elárusító helye / Fotó: Fortepan/Bauer Sándor</div>
<div class="carousel-sidebar__year"> </div>
</figcaption>
</figure>
<h3>Az Utasellátó szárnyalása</h3>
Az Utasellátó Vállalat több mint fél évszázada, 1948. november 24-én kezdte meg a működését, indulásakor alig 20 étkezőkocsival és kétszer ennyi gurulókocsis árussal meg pár vendéglátóegységgel működött. A ‘70-es évek közepére viszont már az egész országot behálózták az új bisztrók, automaták, büfék, a vonatokon kívül a buszpályaudvarokon, hajókon is ők kínálták az enni-innivalókat, közel kétezer helyszínen. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/1967nyugatifortepan207571.jpeg" alt="" width="1600" height="1123" />
<figcaption>1967-ben a Nyugati pályaudvar, Utasellátó büféje / Fotó: Fortepan/FŐFOTÓ</figcaption>
</figure>
„Az Utasellátó Nemzeti Vállalat (volt MÁV Konzum) Nyugati pályaudvar melletti fiókjában (...) a karácsonyi forgalomban a többi között naponta átlag tíz mázsa felvágottat, négy hektó bort másfél hektó pálinkát, egy mázsa húst, 1500 adag bécsiszeletet, 2500 adag vagdalthúst és libamájat adtak el” – írta a Népszava a vállalt indulása évében. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/1969keletifortepan208450.jpeg" alt="" width="1600" height="1080" />
<figcaption>
<div class="carousel-sidebar__description">
<div class="carousel-sidebar__description" data-sidebar-target="description">Keleti pályaudvar, Utasellátó büfé 1969-ben / Fotó: Fortepan/FŐFOTÓ</div>
</div>
</figcaption>
</figure>
A változás szeleit érzékelve a Nyugati pályaudvaron – az alkohol elleni küzdelem részeként – szeszmentes büfét nyitottak 1972-ben, ami ráadásul nemdohányzó is volt. Itt
<blockquote>
10 féle meleg ételt, hidegkonyhai készítményeket, édességeket, hűsítő italokat és kávét vásárolhatnak. A szeszmentes bisztró éjjel-nappal nyitva tart 
</blockquote>
– írta a Turista Magazin. De az igazi nagy dobás az automaták megjelenése és kihelyezése volt. És ezzel már közelítünk is a frissen megnyílt étterem jelenkori története felé. A Utasellátó az automatákat 1966-ban dobta utcára, eleinte a Keleti, a Kelenföldi és a Déli pá­lyaudvaron állt egy-egy, az automatasorok telepítését pedig 1972-ben kezdték meg a metrókban, ezek közül a legnépszerűbb és legtöbb bevételt hozó a Batthyany téren állt. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/fortepan207542.jpeg" alt="" width="1600" height="1324" />
<figcaption>
<div class="carousel-sidebar__description">
<div class="carousel-sidebar__description" data-sidebar-target="description">Keleti pályaudvar, az Utasellátó Vállalat ital és étel automatája a csarnokban 1969-ben / Fotó: Fortepan/ FŐFOTÓ</div>
</div>
</figcaption>
</figure>
„A jobb áruellátás ér­dekében az Utasellátó két termelő­ üzemet, cukrászatot és húsüzemet, továbbá gyümölcsmosót és csomagolót állított munkába az automa­ták kiszolgálására” – írta az Új Magyarország 1987-ban.
<h3>És mit lehetett kapni ezekben az automatákban?</h3>
Az <a href="https://adt.arcanum.com/" target="_blank" rel="noopener">Arcanum adatbázisában</a> a korabeli lapokban kutakodva erre is választ kaphatunk, az 1976-os Tükör így számolt be riportjában a helyzetről: „Kuglóf, briós. Téliszalámis zsemle. Nylonzacskóban mézespuszedli. Csokoládé­ desszert. Kakaó, kávé, le­ves. Szörpök. Csokoládé­krém tejszínhabbal (…) Azelőtt volt virslink is, meg kaszinótojásunk, de az állópultrendszert meg kellet szüntetni. Akadályozta a forgalmat sajnos.”
<figure class="image"><img src="/api/file/image/battyfortepan253309.jpeg" alt="" width="1600" height="1434" />
<figcaption>A Batthyány téri aluljáró 1972-ben... / Fotó: Fortepan/ FŐMTERV</figcaption>
</figure>
<figure class="image"><img src="/api/file/image/20230215mm0316.jpeg" alt="" />
<figcaption>...és napjainkban / Fotó: Merész Márton/ Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<h3>Milyen a most nyílt étterem?</h3>
A vasúti kocsi feelinget hozza, a helyszín kikényszerítette hosszúkás formával. A falakon az Utasellátó evolúciója, korabeli képekkel, a régi logóval – látszik, hogy ez fontos volt a kialakítás során.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/20230215mm0311.jpeg" alt="" />
<figcaption>Fotó: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
<figure class="image"><img src="/api/file/image/20230215mm0320.jpeg" alt="" />
<figcaption>Fotó: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
A kínálat hasonló, mint amit a pár évvel ezelőtt újra bevezetett büfékocsiban találtunk, mi a klasszik csalamádés hamburgert próbáltuk ki egy kis málnaszörppel (2990 forintért), de van óriás palacsinta, csapolt sör és presszókávé is, valamint grillezett paninik, bagelek és persze az elmaradhatatlan csokisroló és celofánba csomagolt retró sütik.

A Batthyány téren egykor hatalmas népszerűségnek örvendő Utasellátó automaták álltak, most pedig egy retroklasszikusokat kínáló bisztró nyílt, amit gyorsan ki is próbáltunk.

Retró hamburger és csokisroló presszó kávéval – Utasellátó bisztró nyílt a Batthyány téren

Véletlen, hogy Valentin napon lesz egyéves a BudapestGO? Lehet, de mi nem hiszünk a véletlenekben. Ezért kíváncsiak vagyunk arra, nektek van-e olyan történetetek, ami a szív ügyeit illeti, és a helyszíne nem más, mint a budapesti közösségi közlekedés. Ott láttad meg először? Ott csattant el az első csók? Írd meg nekünk, mi pedig egy szerelmetes összeállítást készítünk a történeteitekből. 

Véletlen, hogy Valentin napon lett egyéves a BudapestGO? Lehet, de mi nem hiszünk a véletlenekben. Ezért kíváncsiak vagyunk arra, nektek van-e olyan történetetek, ami a szív ügyeit illeti, és a helyszíne nem más, mint a budapesti közösségi közlekedés.

Busz nem kacsint úgy, ahogy magácska!

Egészen személyes a cikk kiindulópontja – ugyanis a Ferenciek terén nőttem fel, és a gyerekszobám ablakából több ikonikus neonreklámra is ráláttam. A Julius Meinl villódzó felirata, és a kialudt, de hatalmas Orion felirat és logó mélyen beleégett az emlékezetembe. Ezek ugyan már nincsenek meg, de most induljunk el a Rákóczi út távolabbi végétől, a Keleti pályaudvartól, és nézzük meg, mi az, ami megmaradt az 1960-as és '80-as évek neonfényes Budapesti éjszakájából. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/fortepan1041871959-bfl.jpeg" alt="" width="1600" height="1437" />
<figcaption>Rákóczi út az Astoria kereszteződés irányából nézve. Balra a Síp utca, jobbra a Puskin utca. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára.</figcaption>
</figure>
Amit ma átfogóan neonreklámnak nevezünk – vagyis mindent, ami világított, azok valójában több, különféle technikával is készülhettek, de valóban közös vonásuk volt, hogy mind világított. (Aki szeretne jobban elmélyedni a típusokban annak ajánljuk a<a href="http://neonvadaszat.blogspot.com/2016/09/a-neonfenyes-budapest-hirmondoi.html#more" target="_blank" rel="noopener"> Neonvadász</a> blogot.)
<h3>„Neonfényes Budapest, oly csodás, ha jön az est”</h3>
Ha már andalító táncdalének – <a href="https://www.youtube.com/watch?v=HCrz44v1DxU" target="_blank" rel="noopener">Németh Lehel előadásában</a> – is szól a budapesti fényekről a '70-es évekből, akkor tényleg a korszak egy meghatározó élménye lehetett. De <a href="https://enbudapestem.hu/2023/02/02/infansno-a-kapualjban-macsai-istvan-kiallitas-kiscelli-muzem-festeszet" target="_blank" rel="noopener">Mácsai István festményein is </a> – a Kiscelli Múzeum kiállításán – fel-feltűnnek. De minek hála lobbant fel az ezernyi fény a fővárosban?
„A szürkülettel egyidejűleg Budapest maga is szürkévé válik. Az utóbbi években már sok minden történt azért, hogy fővárosunk éjszakai arcvonásai szebbé, fényesebbé váljanak. De többre van szükség."
<blockquote>
Az esti és az éjszakai városkép szépítésének szinte kizárólagos eszköze a neonreklám… Miért nincs utcáinkon a Pick szalámi, a magyar bor, az Ikarus autóbusz, a Dutra traktor és még sok-sok nevezetes magyar áru méltó fényreklámja?"  
</blockquote>
–  így panaszkodik az újságíró 1968-ban a Budapest hasábjain.
Nem meglepő módon – mégiscsak a szocializmus sűrűjében járunk -, az egész neonosítási projekt végül központi pártutasításra történt. Budapest vezetése 1968-ban elindított egy „neonosítási programot”, végül a Magyar Szocialista Munkáspárt 1970-ben, a X. kongresszusán, határozatban mondta ki, hogy neonosítás indul. A cél pedig az volt, hogy Budapest éjszakai látképe is világvárosiasabb arcot mutasson, és méltó versenytársa lehessen a vasfüggönyön túli, nyugati metropoliszoknak. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/fortepan47401968.jpeg" alt="" width="1600" height="1126" />
<figcaption>Erzsébet (Lenin) körút, a Dohány utca sarkáról a Rákóczi út felé nézve. Fotó: Fortepan</figcaption>
</figure>
<blockquote>
„Volt idő, amikor sokan, a leghivatalosabb személyek kö­zül is úgy gondolkoztak, hogy a fényreklám a kapitalizmus talmi csillogásának olyasféle jele és szimbóluma, mint a Coca-Cola” 
</blockquote>
– írja Buzási János a Népszabadságban, de szerencsére a 70-es évekre ezek az idők már elmúltak…
Úgyhogy felszólították a nagyobb állami vállalatokat, hogy látványos neonreklámjaikat a főbb útvonalak mentén helyezzék el, és a Körút, Kiskörút, Rákóczi út és a Belváros legtöbb utcájának üzletét is kötelezték a neonok elhelyezésére. Alig egy-két éven belül már 19 000 fénylő reklám izzott a budapesti éjszakában, bár ezeknek minősége még változó volt, és fantázia sem sok volt a legtöbben, legalábbis a kortársak szerint. 
<blockquote>
„Ha az esti városkép fényreklámjait nézzük, csupa tőszavakat látunk: Étterem, Cipőbolt, Ibusz, Cukrászda, Hentesáru, Divatáru, Mintabolt. Vagy pedig értelmetlenségeket. 
</blockquote>
„A budapesti November 7-i téren fenn a magasban főhelyen világít két sárga betű: EF. Ez a két betű az Elzett-gyár ’reklámja’. (…) Azt mondják erre az illetékesek: ez a külföldiek miatt kell, az export miatt. Valóban, ez igaz lehet. Sétál este a Körúton az amerikai nagytőkés, meglátja a sárga EF-et és azonnal több vagon zárat és lakatot rendel.“ – humorizált a a Népszabadság újságírója. 
A szocializmusban a reklám is egy furcsa jószág volt, az áruházak, eszpresszók hirdetése még csak-csak érthető, de az olyan felszólítások, mint a Vásároljon készruhát!, vagy a klasszikus Cipőt a cipőboltból! mai szemmel már tényleg elég abszurdnak hatnak. 
<h4>Derby Büfé</h4>
Még rá se kanyarodunk a Rákóczira, már rögtön a Baross téren szembe is ötlik az első egykori fényreklám, ami ráadásul különleges is  – ugyan már nem világít – de a nevezett büfé a mai napig üzemel is alatta. A névadó a közeli lóversenypálya, a büfé magát 100 éves múltra visszatekintő hagyományos talponállóként nevezi meg, jelenlegi formájában a '60-as évektől üzemelhet. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/neonreklamrakoczibarthadorka4767.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
<h3>Esti Hírlap</h3>
A tér és a Rákóczi út torkolatában egy egész kaotikus mix fogad minket, ezek közül elsőként a ragyogó kék betűkkel a háztetőn lévő hatalmas Esti Hírlap érdekel minket. A kerek 50 évet megélt politikai napilap 1956 és 1996 között jelent meg, ahogy a neve is mutatja különlegessége abban állt, hogy a legtöbb napilappal ellentétben, ez a nap második felében szállította az olvasóknak a legfrissebb híreket, propagandát és pletykákat. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/neonreklamrakoczibarthadorka4774.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
<img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2023-02-09-22.png" alt="" width="827" height="279" />
<h3>Vetőmag</h3>
Elég nagy logikai ugrás az újságkiadástól a mezőgazdaságig, de hát mit van mit tenni, évtizedek óta békében megférnek a háztetőn. A velős „Vetőmag” felirat és a hozzá tartozó „Fajtaválaszték” a szemléletes ábrákkal, mint a hagyma, tulipán, kukorica, paprika, búza mind azt hivatott reklámozni, hogy a közeli Rottenbiller utca 33–35. szám alatti egykori Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat telephelyén mennyi minden kapható volt. Végülis stratégiailag jól megválasztott hely, ha arra gondolunk, hogy mondjuk 50 évvel ezelőtt a többség vonattal érkezett a Fővárosba, és a keleti kapuján kilépve azonnal irányba is állították. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/neonreklamrakoczibarthadorka4780.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
<h3>Vásároljon készruhát!</h3>
És itt már rá is kanyarodunk a Rákóczira. Ami egykor a város egyik legpezsgőbb bevásárló utcája volt, ahol egymást érték az áruházak, boltok, presszók, cukrászdák, az mára egy nagyrészt elnéptelenedett belvárosi autópálya lett...
<figure class="image"><img src="/api/file/image/fortepan2145591970fofoto.jpeg" alt="" width="1600" height="1540" />
<figcaption>1970-ben a Keleti Férfiruhasarok, balra a Berzsenyi utca. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára</figcaption>
</figure>
Hatalmas, és az évtizedek viharait meglepően jól viselő fényreklámról van szó, ami alatt naponta ezrek haladnak el, mégis csak keveseknek tűnik fel a kalapos apuka és fia. A<a href="http://neonvadaszat.blogspot.com/2016/12/vasaroljon-keszruhat.html" target="_blank" rel="noopener"> Rákóczi út 73. sarkán</a> egykor a Ruházati Bolt Vállalat (RB) Keleti Férfiruhasarok boltja működött. A faramucin lecsapott házsarok egy tragédia emlékét is érzi, ugyanis a statikai hibák miatt 1936-ban leomlott erkélysor összezuhanásakor egy szobalány meghalt. Az eredeti homlokzatot soha nem építették vissza, helyette az 1950-es években eleinte egy magányos kalapos férfit ábrázoló neon került ki, majd az apa-fia páros. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/neonreklamrakoczibarthadorka4806-2.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>... és napjainkban. Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
<h3>OTTHON</h3>
Egy igazi klasszikus, még ha a mai hangos, soksávos belvárosi autópálya mellett nem is hat túl hívogatóan a citromsárga felirat. De egykor itt, a Rákóczi út 74–76 alatt működött a legendás Otthon Áruház, ahonnan lakások ezreit rendezték be a szocializmusban.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/fortepan1028531964.jpeg" alt="" width="1542" height="1600" />
<figcaption>Rákóczi út a Baross tér felől nézve, szemben az Otthon Áruház az Alsó erdősor sarkán. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. </figcaption>
</figure>
Túlélte a rendszerváltást és még az IKEA berobbanását is, végül 2002-ben húzta le a rolót. Az impozáns belső tere azóta is üresen áll, várva, hogy újra funkcióval töltsék meg.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/neonreklamrakoczibarthadorka4815.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
<h3>Kézimunka</h3>
Bepillantva a Rákóczi útról az Akácfa utcába különös zöld ragyogásra lehetünk figyelmesek sötétedés után. Ezt a zöldes fluoreszkálást látva már el tudjuk képezni, hogyan is nézhettek ki fénykorukban az eddig látott hatalmas reklámok. Különleges felirat ez, és nemcsak azért mert még mindig világít az éjszakában, hanem mert bizony a <a href="http://neonvadaszat.blogspot.com/2016/12/kezimunka.html" target="_blank" rel="noopener">bolt is ott működik még alatta</a>, az 1924-es alapítása óta.
<img src="/api/file/image/20210119175352.jpeg" alt="" width="1052" height="789" />
<h3>Csemege Élelmiszer</h3>
Szintén a Rákócziról kell belesnünk érte, de igazi klasszikus ez, a Dohány utca 46. szám alatti házon, régen százszámra találtunk hasonlókat. Ami nagyon izgalmassá teszi a kézíráshoz hasonló kialakítású feliratokat az az, hogy valóban egyediek voltak. Ha csak kicsit is, de elérte, mivel az s-betűt, vagy az m-et, esetleg az é-t máshogy kanyarította a tervező kéz, hiszen nem egy központi minta alapján dolgoztak. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/dsc0257.jpeg" alt="" width="1500" height="994" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
<h3>Sztár üdítőital</h3>
A megdöntött kólásüveg, és mellette a Sztár felirat milyen menőn nézhetett ki fénykorában A Rákóczi út 23 tetején… Az <a href="https://foodandwine.hu/2015/04/11/uditoital-tortenelem-sztar-traubisoda-marka-cola/" target="_blank" rel="noopener">italt 1969-ben dobták piacra</a> Magyarországon, eredetileg három ízben gyártották, narancs, citrom, és az elmaradhatatlan kóla. A gyártója pedig, némi csavarral, a Szeszipari Országos Vállalat volt, ami a liszenszt a holland Naarden cégtől szerezte be, és az italt az Óbudai Szeszgyárában készítették belőle. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/neonreklamrakoczibarthadorka4870-3.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
<h3>Erzsike presszó</h3>
Ha a Sztár feliratot elhagyja a tekintetünk, akkor egy pillanatra még érdemes az épület alsó szintjén megállapodni, itt ugyanis egy egészen különleges jövevényre bukkanunk. Közel 30-40 évvel a nagy neonkorszak után egy vendéglátóhely, talán tisztelegve a környék története előtt, az eredetiekre nagyon hasonlító, de teljesen új retró beütésű feliratot helyezett el, ami Bauer Sándor 1958-as fotója alapján lett újra álmodva.
<figure class="image"><img src="/api/file/image/fortepan1128911958erzsikebauer-sandor.jpeg" alt="" width="1600" height="1354" />
<figcaption>1958-ban...</figcaption>
</figure>
<figure class="image"><img src="/api/file/image/neonreklamrakoczibarthadorka4875.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>...és most. </figcaption>
</figure>
<h3>Antikváriumi bagoly</h3>
A sétánkat ennél a klasszikusnál zárjuk, immár a Kiskörúton. Annyiban nem csalás, hogy a fénye, ha nagyon akarjuk, eljut az Astoriáig… És ha már odáig eljutottunk a nagy neonvadászat közepette, ezt igazán kár lenne kihagyni. 
<figure class="image"><img src="/api/file/image/dsc2181-2.jpeg" alt="" width="1500" height="1000" />
<figcaption>Fotó: Bartha Dorka</figcaption>
</figure>
<h4>Mi lesz a neonreklámok sorsa?</h4>
Ahogy láttuk, a legtöbbjük nincs túl jó állapotban. Bár törekvések vannak itthon is a megmentésükre, ez rengeteg pénzt és szakértelmet igényel. Lelkes rajongók addig is megtesznek, amit tudnak, például a <a href="https://budapestneon.hu/" target="_blank" rel="noopener">CSŐ neonmentő plakátjainak</a> bevételéből felújítottak már több fényreklámot is. Vagy Kazinczy utcai Elektrotechnikai Múzeum udvarán is találunk pár emblematikus felújított és működő példány. Azonban hazai gyűjtés és múzeum híján sok magyar felirat is a varsói neonmúzeumban végzi (jobb esetben).

A városi utcaképnek, és Budapest történetének egyik izgalmas, és mai napig autentikus szelete a megmaradt, régi neonreklámok látványa. Végig menni a Rákóczi úton ma is olyan, mint egy séta egy hatalmas szabadtéri múzeumban. Egykor éjjelente is fényárban úsztak a főbb útvonalak – köztük a Rákóczi környéke is – és ugyan a Patyolat és Csemege feliratok, valamint rég letűnt nagyvállalatok, eszpresszók szignói mára kialudtak, de a szemfüles sétáló még jópárat felfedezhet a házfalakon. Most utánajártunk a történetünknek. 

Végigmenni a Rákóczi úton ma is olyan, mint egy séta egy hatalmas szabadtéri múzeumban. Ugyan a Patyolat és Csemege feliratok és a régi áruházak, eszpresszók szignói mára kialudtak, de a szemfüles sétáló még párat felfedezhet.

Budapesti neonvadászat – a Rákóczi út és környékének megmaradt fényreklámjai

Elköltözött a székházból a BKV ajándéktárgy és relikvia értékesítési pontja. Február elsejétől – a korábbi helyszínnel pontosan szemben – az Akácfa utca 22. szám alatt, könnyen megközelíthető, közvetlenül az utcáról nyíló helyiségben várják a járművek és a közösségi közlekedés szerelmeseit.   A frissen nyílt üzletben új ajándéktárgyak és olyan relikviák között is válogathatunk, mint például a társaság számára már feleslegessé vált járművekből kinyert ikonikus alkatrészek vagy rekonstrukciókból származó állomásfelszerelések. Ugyanitt lehet átvenni <a href="https://www.bkv.hu/hu/webshop" target="_blank" rel="noopener">a webshopban</a> megrendelt termékeket és <a href="https://arveres.bkv.hu" target="_blank" rel="noopener">az árveréseken</a> elnyert relikviákat is.   Az érdeklődőket hétköznap hétfőtől csütörtökig 10 és 15 óra között, pénteken hosszabbított nyitva tartással 7 óra 30 perctől 14 óráig várják.
Elugrottunk az üzletbe, megnéztük, milyen lett. Ilyen:
(Ha nem látszik a videó, frissíts egyet az oldalon!)
<blockquote class="tiktok-embed" cite="https://www.tiktok.com/@enbudapestem/video/7195916762188090630" data-video-id="7195916762188090630">
<section><a title="@enbudapestem" href="https://www.tiktok.com/@enbudapestem?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">@enbudapestem</a> <a title="budapest" href="https://www.tiktok.com/tag/budapest?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#budapest</a> <a title="akácfautca" href="https://www.tiktok.com/tag/ak%C3%A1cfautca?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#akácfautca</a> <a title="bkv" href="https://www.tiktok.com/tag/bkv?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#bkv</a> <a title="fovaros" href="https://www.tiktok.com/tag/fovaros?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#fovaros</a> <a title="foryou" href="https://www.tiktok.com/tag/foryou?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#foryou</a> <a title="foryoupage" href="https://www.tiktok.com/tag/foryoupage?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#foryoupage</a> <a title="fy" href="https://www.tiktok.com/tag/fy?refer=embed" target="_blank" rel="noopener">#fy</a> <a title=" Hip Hop Background(813690) - Pavel" href="https://www.tiktok.com/music/Hip-Hop-Background-813690-6860550858350790658?refer=embed" target="_blank" rel="noopener"> Hip Hop Background(813690) - Pavel</a></section>
</blockquote>

<script src="https://www.tiktok.com/embed.js" async=""></script>

(Kiemelt kép: Fortepan/Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény / Címlapkép: Fortepan/UVATERV)

HÉV-es kitűző, villamos alakú 3D-párna, ikonikus járműalkatrészek, rekonstrukciókból származó állomásfelszerelések. Érdekelnek?