December 13-án gyors, sűrűn és kiszámíthatóan közlekedő, közvetlen autóbuszjáratot állított forgalomba a Budapesti Közlekedési Központ. A Metróbuszként is említett 223E biztosítja Pesterzsébet és a belváros közötti kapcsolatot. A BKK új szolgáltatásának célja, hogy a pesterzsébetiek kényelmesebben, akár tíz perccel rövidebb menetidővel, átszállás nélkül jussanak el a belváros szívébe. A BKK szerint az új járat költséghatékony módon, vonzó közösségi közlekedési alternatívát kínál a külső kerületekben élők számára. A járatnak köszönhetően akár több mint 60 ezer délpesti és pesterzsébeti lakos juthat el a város központjába gyorsabban, kényelmesebben és kiszámíthatóbban. A fejlesztés keretében az eddigi, Boráros téri végállomás helyett tovább közlekedik a Közraktár utcán, a Fővám téren és a Vámház körúton át a Kálvin térig. Ezzel a pesterzsébeti térség közvetlen, egyenes, kitérők nélküli, akár tíz perccel gyorsabb belvárosi és metrókapcsolatot kap, elérve mind az M3-as, mind az M4-es metrót. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img9661.jpg" alt="A" width="4032" height="3024">
<figcaption>Kép: Legát Tbor/ÉnBudapestem.hu</figcaption>
</figure>
</div>
A járat indulásának közvetlen előzményeiről itt írtunk, és a  pesterzsébeti autóbuszok történetét is felidéztük, de amiről érdemes még megemlékezni, az hőskor, a századforduló, amikor még híre sem volt az autóbusznak. Nemcsak Erzsébeten, sehol az országban. Erzsébetfalva fejlődését döntő mértékben befolyásolta, hogy az 1887-ben, a Közvágóhídtól Soroksárig, majd Dunaharasztiig közlekedő helyiérdekű vasút kétszer is megállt a falu szélén. Minden bizonnyal ez is közrejátszott abban, hogy 1890-es években a népessége a háromszorosára nőtt, és 15 ezer lakosával valóságos kisvárossá vált, a korábbi mezőgazdasági jellegű munkákat a nagypari tevékenység vette át. A környéken valóságos gyáralapítási láz kezdődött. Ennek köszönhetően az erzsébeti, soroksári, de még a dunaharaszti lakosok nagy része is a környező üzemekben vállalt munkát, így a BKVT kebelén belül 1889-ben megalapított Budapesti Helyiérdekű Vasutak Részvénytársaság (BHÉV) elsősorban azokat az igényeket vette számításba, amelyek a környéki közlekedést könnyíthették meg.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/bheiv036.jpg" alt="HÉV-gőzős" width="5076" height="3324">
<figcaption>Kép: BKV /BKV Archívum</figcaption>
</figure>
</div>
A sikerre való tekintettel a társaságnál a HÉV-vonalak villamosítása hamarosan napirendre került. A BHÉV 1905. március 1-jén kapta meg a miniszteri engedélyt az Erzsébetfalváig tartó szakasz „áramvonalasítására”. Hamarosan megindult az építkezés és a villamosított HÉV 1906. április 10-én jutott el Erzsébetfalva felső állomásra. Az építkezés folytatódott, ám nem Soroksár irányába, hanem Erzsébetfalva belvárosa felé, s a 1907. június 7-i átadásra a BHÉV 4,2 kilométeres körforgalmi szárnyvonalat épített ki a falun belül. Csakhogy az új járat, leszámítva, hogy zöldre színű, legfeljebb attól volt HÉV, hogy így nevezték. A BHÉV ugyanis a BKVT öt darab Ganz típusú pesti villamoskocsijával, biztosította a forgalmat, míg az áramot a BKVT 400 voltos, ugyancsak pesti villamosokra méretezett ferencvárosi trafóháza.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/keipernyoifotoi-2025-12-17-16.png" alt="Pesterzsébeti" width="1206" height="744">
<figcaption>Kép: BKV/BKV Archívum</figcaption>
</figure>
</div>
 
Az eljárás trükközés volt a javából, szélesre tárt kiskapu. A BKVT nagy konkurense, a BVVV 1901-ben a Mester utcában indított villamost, amit egy évvel később az akkor megnyílt Gubacsi úti Sertésvágóhídig, 1905-ben pedig már egészen Erzsébetfalváig hosszabbítottak meg. Ráadásul úgy, hogy a járat egy nagy hurokvágánynak köszönhetően körbejárta a települést, és ez a helyiek számára vonzóbb lehetőség volt a HÉV-nél, ami nem ment a település belvárosába, csupán érintette határát a Soroksári úton. Márpedig ezt a  BKVT sem nézhette ölbe tett kézzel. De hiába próbálkoztak 1905 óta a rendes hivatali úttal, nem kaptak engedélyt villamos üzemeltetésére. Minden bizonnyal ekkor született meg az erzsébeti szárnyvonal „ördögi terve”:
<blockquote>
a HÉV, ami villamos
</blockquote>
és ez ellen az illetékes szerveknek sem lehetett kifogásuk.
A járatra a a BVVV 1909-ben újabb erzsébeti pályaépítéssel válaszolt, így évtizedforduló a falu villamoshálózata jó pár hasonló méretű budapesti területen túltett.  1910-ben, miután számozni kezdték a villamosjáratokat a BVVV-nek már három viszonylata – a Szabadság térről induló 18-as, illetve a Ferenc körútról induló 30-as és 32-es – járt Erzsébetfalvára, illetve a BHÉV körforgalmi járata, de nem sokkal később megindult a Erszébetfalva és Csepel között közlekedő HÉV.

A századfordulós Pesterzsébeten, akkori nevén Erzsébetfalván, a HÉV-ek és a villamosok testesítették meg a közösségi közlekedést. Ugyanakkor voltak HÉV-nek nevezett villamosok is.

KULTÚRA

A Metróbusz elődje 118 évvel ezelőtt indult

„Az irodalmi Nobel-díj kapcsán eredetileg a reményről kívántam megosztani önökkel a gondolataimat, de a remény nálam éppen végleg kifogyott, így most az angyalokról fogok beszélni.” Ez volt Krasznahorkai László december 7-én elhangzott Nobel-beszédének első mondata. Két hónappal korábban, a díj kihirdetését hallva elsőre nekem épp ellenkezője jutott az eszembe, megjelent a remény, elképzeltem, hogy este ugyanúgy tömegek vonulnak Nagykörúton, mint amikor Magyarország 2014-ben bejutott (kijutott) az Európa-bajnokság fináléjába… Egy irodalmi Nobel-díj mégiscsak többet jelent, többet kell jelentsen, mint egy olyan meccs, amely csak Magyarországon és Norvégiában tudott vezető hír lenni. Különben meg nem jelent többet. Ugyanúgy rossz témafelvetés, mint megkérdezni, hogy ki a világhíresebb, Bartók Béla vagy Puskás Öcsi? Ugyanolyan tapintatlanság, mint a Sátántangó filmváltozatának terjedelmén élcelődni.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251210-mm4970.jpg" alt="Nobel" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3>Úgyhogy maradjunk a reménytelenségnél</h3>
 Az én reménytelenségem a Sátántangó esetében a melléfogásban ölt testet. Előbb kellett volna elolvasni, mint látni a filmet, dehát ez reménytelen kívánság. A könyvben Irimiás nem feltétlenül Víg Mihály-karakter, pontosabban: feltétlenül nem. Olvasás közben zavart, utólag is. Ugyancsak a szokásos reménytelenséget tükrözte a Nobel előtti legutolsó Krasznahorkai hír is. Az elhíresült svéd interjú – amire ugrottak is sokan, így akkor nem lehetett nem felidézni, hogy Kertész Ákost hasonlókért üldözték el Magyarországról.
<blockquote>
Most viszont kiderült, hogy a Nobel-díj egyfajta menlevél is lehet,
</blockquote>
hiszen Orbán Viktor gratulációja után a habzó szájakra lakat került. Másfelől: Orbánnak muszáj volt gratulálnia, legalábbis annak fényében, hogy 2022-ben, amikor Karikó Katalin neve már felmerült esélyesként, de még nem kapta meg a Nobel-díjat, a miniszterelnök az olimpiai bajnoki címmel emlegette egy napon.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251210-mm5006.jpg" alt="Nobel" width="2400" height="1601">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„A remény nálam éppen végleg kifogyott” – mondta tehát Krasznahorkai László, ami jelentheti azt is, hogy a hírek helyett inkább olvassunk. És ne csak az ő műveit, azokéit is, akiknek megköszönte a díjat. Hogyan üssük el az időt a világvége előtt, ha nagyon unatkoznánk? Olvassunk Dosztojevszkijt, Kafkát, Faulknert, Allen Ginsberget (őt lefóliázták már?), Pynchont, József Attilát, Hajnóczy Pétert...
<h3>„Előtte azért ünnepeljünk”</h3>
 – ezt is mondhatta volna az író (nem mondta), ugyanis akadtak páran (jó páran!), akiknek ki akaródzott vonulni a Nagykörútra. És ha úgy vesszük, a kivonulás is megvolt, december 10-én egymást érték a Nobel-váró bulik, kerületi, járási szinten épp úgy, mint házibulik formájában. Ha már ekkora kavalkád keveredett, logikus lett, hogy központi avagy hivatalos eseményt is megrendeznek. Nos, a NobelMobil 2025 című kezdeményezést nevezhették volna így, de szerencsére semennyire nem volt az.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251210-mm4673-1.jpg" alt="Nobel" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
„A NobelMobil 2025 projekt egy rendhagyó ünnepi kezdeményezés, amely 2025. december 10-én mozgó irodalmi zarándokhelyként járja be Budapestet, lehetőséget teremtve a város lakóinak arra, hogy személyes jelenlétükkel és részvételükkel fejezzék ki tiszteletüket és örömüket Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díja alkalmából. Megvalósítását Krasznahorkai László életművét tisztelő művészek kezdeményezték, támogatóként és fő szervezőjeként a Magvető Kiadó állt az esemény mögé. A projekt szakmai koordinátorai Miklusicsák Aliz közösségi alkotóművész, aki számos térspecifikus közösségi színházi esemény megálmodója és megvalósítója, valamint Dávid Ferenc szociológus” – írták <a href="https://nobelmobil2025.com/">az esemény honlapján,</a> és ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy egy Krasznahorkai László arcképét ábrázoló ponyvás teherautó december 10-én reggel nekilódult, és 24 órán keresztül járta Budapest utcáit, és 13 helyszínen megállva lehetőséget biztosított az érdeklődő budapestieknek, hogy egy-egy részletet olvassanak fel A magyar nemzet biztonsága című új Krasznahorkai kötetből. „A jármű két megálló közötti lassú haladásakor, Krasznahorkai László saját felolvasásában a Mindig Homérosznak és a Háborús architektúrák szövege szólal meg, felvételről”– nyilatkozták a szervezők.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251210-mm4693.jpg" alt="Nobel" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
      „Az ötlet nem a kiadótól származik, Miklusicsák Alizék hozták, </figure>
</div>
<blockquote>
mi pedig nem ugrottunk el a mozgó jármű elől, hanem örömmel álltunk be mögé,
</blockquote>
mert jó ötletnek tartottuk, és kíváncsiak is voltunk, hogy mi sül ki belőle. Az elképzelés performatív happening jellege a szerző alkatához is illeszkedett, és a regényekben is fontos és visszatérő motívum a bolyongás, a keresés, a kutatás és általában a találkozás lehetősége és lehetetlensége, a képtelen és szükségszerű mivolta. Budapest szerelmeseként kifejezetten örömömre szolgált, hogy a nagy napon világtérképre kerülő Krasznahorkai gyakorlatilag is a főváros térképére kerül – mondta Szegő János, a Magvető Kiadó, egyúttal Krasznahorkai László szerkesztője, akiben az akció Az ellenállás melankóliáját is felidézte, azt a regényt, amelyben egy kitömött bálnát mint cirkuszi szenzációt hordoznak városról városra.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251210-mm4914.jpg" alt="Nobel" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
– Nem tudtunk elképzelni protokolláris eseményt, ahová elmennénk – nyilatkozta a <a href="https://nepszava.hu/3304798_nobelmobil-krasznahorkai-laszlo-felolvasas-irodalmi-nobel-dij-unnep">Népszavának </a>Miklusicsák Aliz, a projekt ötletgazdája, hozzátéve részben személyes, részben irodalmi vagy együttműködési szempontból kerültek a térképre: Például az első állomás, a BMSZKI hajléktalanszállója úgy, hogy az ottani Logos irodalmi csoportja, miután tudomást szerzett a Nobel-díjról, még aznap felolvasást szerveztek aznap az Ellenállás melankóliájából.  A szervezők pedig látván a posztot, kapcsolatba léptek velük. Reggel hatkor a Kőbánya mélyén található helyszínen az első felolvasó a Logos afáziával élő tagja volt. Miklusicsák azt mesélte, előadásmódja nagyon meglepte a szervezőket hiszen a regény bevezetőjét olyan tisztán és koncentráltan olvasta, hogy senki nem gondolta volna, milyen betegséggel küzd” – írta a Népszava.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251210-mm4464.jpg" alt="nobel" width="4000" height="2668">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A helyszínek közül csak a Csepeli Vízművek lakótelepet javasolta a kiadó, mivel az új regény főhőse, Papp úr, azon a lakótelepen lakik egy kis lakásban. Ez a helyszín volt az utolsó előtti állomás, és mivel erre hajnali háromkor került sor, senki nem számított tömegjelenetekre. Az üres placcon a szervezők maguk folytatták az olvasást, ekkor azonban megtörtént a csoda. „A ködből előbukkant egy idős nő, aki elmondta: biológus; férje lepkész volt, gyűjteményük a Természettudományi Múzeumba került és apja katonatisztként a Ludovikán lakott. Erre a megdöbbenés oka az volt, hogy mindez szinte tűpontos megfelelője a regény világának – bár nem ő az a doktor akiből a főhős karaktere született. A stáb tagjai szerint ez a találkozás volt a nap csodája, amit ebben a formában senki nem hinne el, ha nem lenne felvétel” – írta a Népszava tudósítója.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251210-mm4451.jpg" alt="NOBEL" width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Szegő János az utolsó állomáson, immár december 11-én, reggel 5-kor, a Dankó utcában, a Magvető Kiadó székhelyénél csatlakozott a felolvasókhoz. „Élmény volt azt látni, ahogy érkeztek az emberek az éjjeli homályból, gyalog és biciklivel. Aki odajött hajnali ötre az nem véletlenül járt arra. Egy lány, mielőtt a vonattal ment volna a Keletiből valahova, gyorsan eljött felolvasni, irodalmár kollégát is láttam, Kemény Arankát a PIM-ből… Mindez közösségivé tette azt az életművet, amelynek egyébként kifejezetten jót tesz a hangos olvasás, mert
<blockquote>
ezek a mondatok nagyon jól működnek hangosan.
</blockquote>
Nyilván darabolni kellett a fejezetnyi hosszúságú mondatokat, de az derült ki, hogy ilyen kisebb mértékegységekre porciózva azokban még több a humor, máshogy rezonál a szöveg. Rengeteg egymást szavatoló empátia és irónia, intellektus és érzelem volt ezekben a kis kétperces szövegrészekben. Mint a tapasok, olyanok voltak. Egyébként vicces volt, hogy ötkor kezdtünk, és öt óra ötvenötkor az egyik Dankó utcai lakó a szemben lévő ház első emeletére kijött, hogy miért kell még ilyenkor is tüntetni, és mivel pont akkor fejezte be a felolvasást valaki, akit megtapsoltunk, a felháborodott lakó azt hitte, hogy őt ironikusan tapsoljuk meg, vagy a tüntetőket, mindenesetre azzal zárta rövidre, hogy „az anyátokat tapsoljátok”. Mondta ezt úgy, hogy 55 percen keresztül aludt és nem vette észre, hogy zajlik ez a happening” – mondta Szegő János, hozzátéve, hogy a 24 óra alatt Krasznahorkai László új regényét egyszer sikerült végigolvasni, másodjára a feléig jutottak.

Éjjel kettőre elcsendesedik minden a csepeli lakótelepen s kezdetét veszi az első „arany óra” – amikor korra, nemre, felekezetre való tekintet nélkül mindenki nyugovóra tér. December 11-én sem volt másképp, így senki nem látta, hogy három óra előtt pár perccel az ABC-áruház előtt megállt egy teherautó, amelynek ponyváját Krasznahorkai László többszörös életnagyságú színes arcképe díszítette.

Éjjel kettőre elcsendesedik minden a csepeli lakótelepen s kezdetét veszi az első „arany óra” – amikor korra, nemre, felekezetre való tekintet nélkül mindenki nyugovóra tér. December 11-én sem volt másképp.

Mozgó irodalom: Így olvasták el a budapestiek a legújabb Krasznahorkai-regényt

A <a href="https://enbudapestem.hu/2023/11/12/varoshaza-egy-kaszarnyaban-a-varoshaza-tomb-elmult-120-eve-galeria">Városháza történetéről szóló cikkeket jegyző kollégámmal</a> pár éve találtunk rá az információra az Arcanumot böngészve, hogy az épület utolsó felújításakor, a hatvanas évek végén időkapszulát rejtettek el az óratorony tetejének gömbjében, a villámhárító alatt. Azóta sokszor tekintettünk fel vágyakozva a belváros fölé magasodó csúcsdíszre, hogy hajh vajon mi lehet benne pontosan, és látni fogjuk-e mi valaha ezt az időkapszulát? Bár a korabeli cikk egy leírást tartalmazott, azért a saját szemünkkel látni és kézbe fogni ezeket a mára történelmi kordokumentumokat két különböző dolog. Ígérem, a cikk végén megmutatjuk, mi is volt a torony gömbjében, de addig egy kis történelem.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/dsc7341.jpg" alt="Városháza" width="3000" height="2000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
A Városháza – eredetileg Invalidus-ház, még a török elleni háborúban megsérült, rokkant katonáknak – építése 1716-ban kezdődött, azaz egy híján 310 évvel ezelőtt. Aztán volt kaszárnya is, míg végül 1894-ben a katonák ki-, és a hivatalnokok beköltöztek. A háznak az időkapszula elhelyezésekor volt az utolsó nagy felújítása, ami 1966 szeptemberében kezdődött (az időkapszula gépelt lapja szerint 1968 március 18.!), és 1968. augusztus 31-én fejeződött be Pfannl Egon tervei alapján, a kivitelező a Fővárosi 2. sz. Építőipari Vállalat volt. Ennek keretében új festést kapott a homlokzat, modernizálták az épületet, például az első emeleti folyosók burkolata a mai napig ebből az időszakból származik („...a végtelennek tűnő, két és fél kilométer hosszú folyosók érdes, kopott kőkockáit felszedték, és sima, márványos hatású lapokkal helyettesítették.”), és megjavították a toronyórát is, ez Vass Sándor órás kisiparos munkáját dicséri – ezért is került ide az utókornak ez a kis időbeli palackposta.
Ahogy az 1969-es Tükör fogalmazott, a homlokzat festésével „a derűs bécsi barokk hagyományokhoz tértek vissza.” A pontos színek terén az Új Magyarország így fogalmaz: a Városháza nadrágja (lábazata) barna, a mellénye (középrész) okker, a zakója (felsőrész) pedig drapp. Nyakkendője (az ablakkeret léce) fehér lett.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251215-mm8064.jpg" alt="Városháza" width="4000" height="2668">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
És akkor egy nagy ugrással vissza a jelenbe: december 12-én egy félnapos művelettel a Városháza homlokzatának felújítási munkálatai során aztán leemelték az óratorony tetejét – már önmagában ez is egy izgalmas látvány és történelmi pillanat volt –, és ezzel kézzelfogható közelségbe került az időkapszula is.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251215-mm8249.jpg" alt="Városháza" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Miután sikeresen elterjedt a Hivatalban a hír, hogy valamit őrizhet a bádoggömb, nem is kellett sokat várni, hogy a Budapesti Történeti Múzeum szakembereinek jelenlétében egy borús hétfő délután leemeljék az immár az udvaron álló torony tetejéről a gömböt, és felnyissák, hogy vajon igaza van-e a lelkes történésznek. Hatalmas szerencsémre igazam lett, a gömbből egy több mint fél évszázada lehegesztett fém tubus került elő.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251215-mm8287.jpg" alt="Városháza" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Az <a href="https://adt.arcanum.com/en/view/MagyarorszagUj_1969_1/?pg=175&amp;layout=s">Új Magyarország korabeli cikke</a>, amire évekkel ezelőtt találtunk rá, azt írta:
<blockquote>
a torony tetején lévő villámhárító alatti rézgömbben elhelyezték a városháza helyreállításának dokumentációját, a munka menetének leírását, néhány pénzdarabot és újságpéldányokat — az utókor számára.
</blockquote>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251215-mm8334.jpg" alt="Városháza" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
És valóban így is történt: a <a href="https://adt.arcanum.com/en/view/Nepszabadsag_1968_08/?pg=244&amp;layout=s">Népszabadság 1968. augusztus 23-i száma</a> került elő, és a <a href="https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarHirlap_1968_07/?query=Magyar+H%C3%ADrlap+1968.+j%C3%BAlius+22.&amp;pg=264&amp;layout=s">Magyar Hírlap 1968. július 22</a>-i kiadása. Csak rápillantva a címlapokra: amikor lezárták ezt a kapszulát, viszonylag friss volt a prágai tavasz leverése, Saigon (mai Ho Chi Minh City) közelében lángolt a vietnámi háború, ostornyelű higanygőzlámpákat állítottak fel a Rákóczi úton, még zajlott az 5 évvel korábbi Kennedy-gyilkosság pere, a Csepel Áruházban laminált férfizakót reklámoztak 486 forintért, a könyvszemlében Bulgakov A fehér gárdáját ajánlják, és a világ legfiatalabb szívátültetett betege, az ötéves Maria Giannaris szerdán, három nappal műtét után rántottát, sonkát és pirított kenyeret evett.
[gallery ids=566cfc28-a882-42ea-813a-aae191418e20,12ca712a-8dda-4ee8-a3ff-f1a2d5f6f95f,9c926848-3040-49d2-bd07-1703a7f59ac7,a40cc134-915b-44df-9248-8fddeee22fba,5d1869a7-7742-4de0-9bee-71b4410b00c5]
Valamint volt a hengerben egy-egy 5, 10, 20, 50 filléres és egy ötforintos, és a Városháza felújításának tervrajzai – ezt a nyitáskor nem terítettük ki, de hamarosan a BTM munkatársai alaposabban átnézik ezt is, valószínűleg ez a legérdekesebb és legértékesebb része a leletnek. És igen, még egy kipipált to-do lista is volt benne, hogy mit kell beletenni az időkapszulába. Van, ami nem változik.

A felújítás során leemelt óratorony tetejének titkához vezető nyomra egy 1969-es újságban bukkantunk rá, de soha nem gondoltuk volna, hogy saját szemünkkel láthatjuk a felnyitását. 

Múlt századi időkapszulát találtak a Városháza óratornyának csúcsában

2022 és 2023 fordulóján országszerte <a href="https://index.hu/belfold/2023/01/01/orszagos-katasztrofavedelmi-foigazgatosag-tuzeset-tuzoltok-riasztas-szilveszter/?token=684f996436116b37f0f7f9864362ca5f" target="_blank" rel="noopener">37</a>, 2023 és 2024 fordulóján <a href="https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/280709/143-tuzoltoi-beavatkozas-szilveszterkor" target="_blank" rel="noopener">34</a>, 2024 és 2025 fordulóján pedig összesen <a href="https://katasztrofavedelem.hu/29/hirek/287651/162-tuzoltoi-beavatkozas-szilveszterkor" target="_blank" rel="noopener">45 tűz</a> keletkezett tűzijátékok, petárdák, pirotechnikai eszközök miatt. Legtöbbször kigyulladt kukák, tűzijátékok égő maradványai adtak munkát a tűzoltóknak.
A katasztrófavédelem <a href="https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/280709/143-tuzoltoi-beavatkozas-szilveszterkor" target="_blank" rel="noopener">beszámolója szerint</a> 2023 és 2024 fordulóján, 2023 utolsó napján három ember vesztette életét tűzben, amiknek a keletkezési körülményeivel és okaival kapcsolatban csak annyit írtak, vizsgálják őket. 
<blockquote>
2025 január elsejének hajnalán viszont ketten is a szilveszteri tűzijátékozás miatt vesztették életüket.
</blockquote>
A rendőrség <a href="https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/kozrendvedelem/tuzijatek-okozott-halalos-seruleseket" target="_blank" rel="noopener">azt írta</a>, hogy az egyik baleset 2025. január 1-jén 0 óra 30 perc körül történt egy létavértesi családi ház kertjébe. A 34 éves, kétgyermekes férfi egy olyan tűzijátékot használt, amelynek birtoklása és használata kizárólag pirotechnikai vizsgával rendelkező személyeknek engedélyezett. A tűzijáték eltalálta és olyan súlyos sérüléseket okozott neki, hogy már a helyszínen életét vesztette.
Egy 33 éves, szintén kétgyerekes, <a href="https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/ullo-szilveszter-tragedia-tuzijatek-meghalt/y0rvrvl" target="_blank" rel="noopener">üllői családapa</a> pedig egy különleges, nagy hatású tűzijátékot akart meggyújtani szilveszterkor, ami végül felrobbant. A hírek szerint a férfi közel félmillió forintot költhetett a tűzijátékra, a halálát okozó tűzijátékot Szlovákiában szerezte be, mivel az itthon nem is forgalmazható.
A Szilveszteri Állatmentő Ügyelet pedig <a href="https://juttasshaza.blog.hu/2023/12/28/10_teny_vagy_tevhit_a_szilveszterrol" target="_blank" rel="noopener">azt mondja</a>, évente átlagosan 800-1000 kutyát jelentenek nálunk, de Magyarországon az ilyenkor eltűnő kutyák valós száma több ezer is lehet, és közülük csak kicsivel több mint a felük kerül vissza a gazdájához.
A Fővárosi Közgyűlés 2024 <a href="https://einfoszab.budapest.hu/Session/DvdItem/125579?sessionType=1&amp;organizationtype=2&amp;parentId=18407&amp;parenttype=1&amp;key=fovarosi-kozgyules-nyilvanos-ulesei&amp;type=5" target="_blank" rel="noopener">decemberében</a> <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/18/fovarosi-kozgyules-eloterjesztesek-dontesek-december" target="_blank" rel="noopener">döntött arról</a>, hogy felkérik a főpolgármestert, hogy folytasson társadalmi egyeztetést a pirotechnikai eszközök használatának szigorításával kapcsolatban, és hogy az egyeztetések, valamint a közben elvégzett zaj- és légszennyezettségi mérések eredményének tükrében kezdeményezze az eszközök használatának szigorítását.
Ahogy a párbeszédes Béres András által jegyzett javaslatban olvasható, a tűzijátékozás
<blockquote>
nem csupán magánügy, mivel rengeteg embert és állatot érintenek annak fény- és zajhatásai függetlenül attól, szeretnék-e. 
</blockquote>
Minden évben sokan panaszkodnak a szilveszteri tűzijátékok miatt, ugyanis az, ami valakinek szórakozás, másoknak aránytalanul nagy kellemetlenséget okoz. A kigyerekek végigsírják, a háziállatok végigrettegik az éjszakát.
A Fővárosi Önkormányzat 2025 április-májusában <a href="https://budapest.hu/hirek/2025/05/03/mit-gondolnak-a-budapestiek-a-szilveszteri-tuzijatekozasrol-mi-zavarja-oket-legjobban-es-mit-javasolnak" target="_blank" rel="noopener">kérdőíves felmérést</a> végzett a budapesti lakosság körében annak érdekében, hogy felmérje a pirotechnikai eszközök szilveszteri használatával kapcsolatos lakossági attitűdöket. A kérdőívet 9782 személy töltötte ki. A kitöltők 78 százaléka nagyon indokoltnak, míg további 8,8 százaléka inkább indokoltnak találta a pirotechnikai eszközök alkalmazásának szigorúbb szabályozását.
A civil és szakmai szervezetekkel, valamint a kerületek delegált képviselőivel való egyeztetéseket követően, három témacsoport-alkalom után készült el a rendelet alapja, egy koncepcióterv, amelyet a résztvevő szervezetek is véleményezhettek a szöveg véglegesítése előtt.
A vonatkozó hatályos kormányzati szabályozás úgy szól, hogy minden nagykorú személy december 31. 18 óra és január elseje, reggel 6 óra között engedély nélkül használhatja a 1-3. kategóriájú pirotechnikai eszközöket. Az 1. kategóriába tartozik a csillagszóró, az ördögpatron, a pokolbogyó. A 2. kategóriába tartoznak egyebek mellett az alacsony zajszintű római gyertyák, a röppentyűk, a tűzforgók, a vezetőpálcás rakéták és a szikraszökőkutak, míg 3-as besorolásúak a magasabb zajszintű, tűzijátékélményt nyújtó eszközök, mint a magas hatóanyag-tartalmú rakéták és bombatelepek.
A 3. pirotechnikai osztályba sorolt, ún. közepes kockázatot jelentő, szabadban lévő, nagy nyílt területen felhasználható termékeket <a href="https://baranya.katasztrofavedelem.hu/23778/hirek/117176/tudnivalok-a-tuzijatekok-biztonsagos-hasznalatarol" target="_blank" rel="noopener">2024 óta vásárolhatnak nagykorú magánszemélyek</a> összesen nettó három kilogramm hatóanyag-tartalomig, és a fel nem használt vagy hibás termékeket kötelező január 5-ig visszavinni, a forgalmazó pedig köteles ezeket térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni.
A szabályok megszegése szabálysértésnek minősül. Az 1. és 2. osztályba sorolt pirotechnikai termékekből is egy időben összesen nettó 1 kilogrammot lehet tárolni.
A 2025 októberében, <a href="https://enbudapestem.hu/2025/10/29/a-kepviselok-nagyon-akartak-a-szigetet-aztan-valahogy-megsem-mentettek-meg" target="_blank" rel="noopener">a közgyűlés által elfogadott</a>, 2025 december 15-én, hétfőn életbe lépett <a href="https://budapest.hu/hirek/2025/12/02/pirotechnikai-eszkozok-hasznalatanak-szabalyai-budapesten" target="_blank" rel="noopener">szigorítás szerint</a> 
<blockquote>
a 2. és 3. kategóriájú pirotechnikai eszközök használata csak a védett és fokozottan védett területeken kívül engedélyezett,
</blockquote>
és csak december 31-én 20:00 és január elseje, hajnali 2 között. A védett övezetbe tartozik minden lakott terület, a fokozottan védett területek közé tartoznak többek között a természetvédelmi területeket, az állatvédelmi intézmények, állatkertek, állattartó telepek, állatmenhelyek, illetve a fekvőbeteg ellátást végző intézmények és a és bentlakásos intézmények. A rendelet megszegőivel szemben szabálysértési eljárás indul, és 200 ezer forintos büntetést is kaphatnak.
Az elmúlt években egyébként több kerületi önkormányzat is korlátozta már a pirotechnikai eszközök év végi használatát. A Belváros Önkormányzata 2024-ben jelentette be, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal folytatott szakmai egyeztetéseket követően korlátozza a tűzijáték-használatot: a polgármester kezdeményezésére meghozott rendeletmódosítás alapján az év <a href="https://www.belvaros-lipotvaros.hu/news/details/2112" target="_blank" rel="noopener">minden napján tilos</a> nemcsak petárdázni, de tűzijátékozni is a kiemelt belvárosi területeken, a Szent István téren és környékén, az Erzsébet téren és környékén, a József Nádor téren, valamint a Vörösmarty téren és környékén.
A III. kerületi önkormányzat szintén 2024-ben <a href="https://enbudapestem.hu/2024/12/29/obuda-jelentos-reszen-is-betiltottak-a-tuzijatekozast" target="_blank" rel="noopener">döntött úgy</a>, hogy a lakóövezetekben és a természetvédelmi területeken szilveszter estéjén tilos a 3-as osztályú, azaz a nagyteljesítményű, hangos tűzijátékok használata.
A szigorítást a Szentgyörgyvölgyi Péter, VI. kerületi polgármester is azzal indokolta, hogy szilveszter közeledtével hatványozódhat a tűzijátékok felelőtlen használata, amely az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, továbbá jelentősen megzavarhatja a kerület lakóinak, az idelátogatóknak, a madarak és a házikedvencek nyugalmát, emellett a felhasznált termékek a veszélyességükön túl, jelentős mennyiségű hulladékot is termelnek. 
<blockquote>
 szigorítás célja, hogy békés, biztonságos, balesetmentes ünneplésben legyen része mindenkinek, aki a Belvárosban köszönti az új esztendőt.
</blockquote>
Béres András, aki III. kerületi alpolgármester is, akkor is <a href="https://www.facebook.com/beresandraspm/posts/pfbid02E3mJHtkJ6BU2S2uFeWCknnQA1Uf8s3PHXPeS7JcxoXzUAAcs8zdfM9F8B1a7SP7ml" target="_blank" rel="noopener">elmondta</a>, hogy a robbantgatás nem alapvető emberi jog. A Fővárosi Önkormányzat rendelete a kerületek tapasztalataira is építve, velük szoros együttműködésben készült el.
Az alábbi linkekre kattintva térképeken tekinthető meg az egyes budapesti közterületek besorolása. A fokozottan védett övezetet a térképen kék színnel, a védett övezetet sárga színnel jelölték. A fokozottan védett és védett övezeteken kívüli területeket, ahol tehát december 31-én 20:00-tól január 1-én 02:00-ig engedélyezett a 2. és 3. kategóriájú pirotechnikai eszközök használata, fehér színnel jelölték.
A linkre kattintva érheti el a <a href="https://file.budapest.hu/tuzijatek-budapest-teljes-terkep.png">Budapest egész területét</a> bemutató térképet. Itt pedig kerületekre bontva lehet megnézni: <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-01-08-002.png">I. - V. - VI. - VII. - VIII. kerület</a>,<a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-02.png"> II. kerület,</a> <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-03.png">III. kerület</a>, <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-04.png">IV. kerület</a>, <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-09.png">IX. kerület</a>, <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-10.png">X. kerület</a>, <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-11.png">XI. kerület</a>, <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-12.png">XII. kerület</a>, <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-13.png">XIII. kerület</a>, <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-14.png">XIV. kerület</a>, <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-15.png">XV. kerület</a>, <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-16.png">XVI. kerület</a>, <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-17.png">XVII. kerület</a>, <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-18.png">XVIII. kerület</a>, <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-019-20.png">XIX-XX. kerület</a>, <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-21.png">XXI. kerület</a>, <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-22.png">XXII. kerület</a>, <a href="https://budapest.hu/api/file/image/ker-23.png">XXIII. kerület</a>.

Az Énbudapestemen összefoglaltuk, mit érdemes tudni az előzményekről, és bemutatjuk azt, mától fogva hol szabad és hol nem szilveszter este tűzijátékozni.  A rendelet megszegőivel szemben szabálysértési eljárás indul, és 200 ezer forintos büntetést is kaphatnak.

Ma lép életbe a tűzijátékozással kapcsolatos rendelet

Megtalálható benne a <a href="https://fszek.hu/" target="_blank" rel="noopener">Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár</a> minden digitális tartalma, elérhetők a Budapest Gyűjtemény, a Szociológiai Gyűjtemény és a Zenei Gyűjtemény állományának digitalizált dokumentumai, művek, források, adattárak, olyan hallgatható és nézhető tartalmak (podcastok, előadások, fényképek, rendezvények felvételei) melyek a FSZEK-ben jöttek létre. A teljes gyűjtemény több mint 72 000 elektronikus dokumentummal rendelkezik.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/d000017.jpg" alt="Teherautó" width="1280" height="852">
<figcaption>Kép: Budapest-képarchívum/FSZEK</figcaption>
</figure>
</div>
A szerzői jogokat szabályozó törvény értelmében vannak olyan dokumentumok, amik mindenki számára elérhetőek, de vannak olyanok is, amikhez a hozzáférés korlátozott: csak a könyvtárban, zárt hálózaton böngészhetők.
<h3 dir="ltr">Infotainment</h3>
Haladó felhasználók a <a href="https://fortepan.hu/">Fortepan</a> és az <a href="https://adt.arcanum.com/hu/">Arcanum</a> mellett itt is végezhetnek kalandozó kutatásokat. Arról a fajta szörfözgetésről van szó, amikor egy információt keresve behúz minket egy adatbázis kínálta exkluzív tartalomgazdagság. Amikor számunkra korábban ismeretlen történetekre, épületekre, facsoportokra, filmplakátokra, neonreklámra bukkanunk, amik a minket vizslató algoritmus nélkül is személyes húrokat pendítenek meg bennünk. A <a href="https://enbudapestem.hu/2025/08/28/homo-ludens-a-tortenelem-oran-15-eves-a-fortepan">nosztalgiának arról a fajtájáról van szó</a>, amit korábban ismeretlen tárgyak vagy élmények iránt érzünk. 
Az új adatbázisban is lehet ilyen, végtelen időt felemésztő kirándulásokat tenni: a Színes diapozitívok mellett a cím- és adattárakban és a kottagyűjteményben is könnyű órákra elveszni, de a csúcs a plakáttár, ahol a Liliomfi című színdarabhoz készült, a Pünkösdfürdői strand kénes termál gyógyvizét vagy a Tungsram termékeit hirdető, igéző szépségű grafikus plakátokat lehet böngészgetni a 20. századból. Olyan, mint egy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/04/06/10-ok-amiert-par-heten-belul-mindenki-a-szecesszios-plakat-kiallitasrol-fog-beszelni" target="_blank" rel="noopener">valódi, professzionálisan megszervezett plakátkiállítás</a>, aminek mi adjuk meg a rendszerező kulcsszavait.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/pl016384screen.jpg" alt="A" width="1024" height="1557">
<figcaption>Kép: A Budapest Gyűjtemény Plakáttárának plakátjai</figcaption>
</figure>
</div>
A hatalmas mennyiségű információ elérését a megjelenés dátuma, szerző, cím, tárgyszó szerinti keresés is könnyíti. A <a href="https://fszek.hu/News/bgy-budapest-elektronikus-archivum" target="_blank" rel="noopener">Budapest Elektronikus Archívum (BEA)</a> elnevezésű adatbázissal eltöltött időnket valóban csak a jogosultságunk és a rendelkezésre álló szabadidőnk korlátozza.

Ez egy olyan online tér, ahol a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár digitalizált kincsei szabadon böngészhetők témától, műfajtól és típustól függetlenül – eddig 72 000 dokumentum.


Régi plakátok, diák, fotók, térképek – kinyílt a könyvtár online kincsesbányája

Történt-e az utóbbi években helyrehozhatatlan károkozás a városban?
Van a fenntartható fejlődésnek egy olyan, egyébként elterjedt definíciója, ami egy politikai pamfletből származik, és úgy szól, hogy elégítsük ki a jelen szükségleteinket, hogy azzal nem veszélyeztetjük a jövő generációjának szükségleteit. A saját szükségleteinkről még csak-csak vannak fogalmaink, a jövő generációjának szükségleteiről viszont tényleg semmit nem tudunk.
<blockquote>
Amit viszont tudunk, hogy joguk két dologhoz is van: a természeti környezethez, aminek részei az erőforrások, a nyersanyagok is, valamint a kulturális hagyatékhoz. Ha a természeti környezetre, mint hagyatékra tekintünk, akkor minden zöld beruházás helyrehozhatatlan károkozás. Különösen vérlázítóak az újabb és újabb Duna-parti beruházások.
</blockquote>
És milyen kulturális károkozás történt?
Nagyon súlyos és barbár az a működési mód, ahogy a jelenlegi döntéshozók <a href="https://enbudapestem.hu/2023/05/22/ha-elbontjuk-a-multunkat-a-sajat-labunkat-rugjuk-ki-magunk-alol-kesomodern-epiteszet-ero-zoltan">el akarják törölni a második világháború utáni építészetet</a>. Győrffy Rachel kutatása szerint az utóbbi 15 évben elbontott középületek 92 százaléka ebből az időszakból származott. És ezek között olyan kiemelkedő darabok voltak, mint a Virág Csaba által tervezett Villamos Teherelosztó a várban. A helyükre pedig betonból és Austrothermből húznak fel gyakran sosemvolt épületeket. Nemcsak megfosztjuk tehát a jövő generációját, hanem hazudunk is nekik. Közben teljesen érthetetlen, miért hagyják <a href="https://enbudapestem.hu/2025/09/24/mi-lesz-veled-iparmuveszeti-muzeum">8 éve lerohadni az Iparművészeti Múzeum </a>épületét.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/modernepiteszetbarthadorka6389.jpg" alt="-" width="1500" height="1000">
<figcaption>Kép: Bartha Dorka/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Hogy sikerült a szimpózium?
Százan regisztráltak. Ebből arra következtettünk, hogy harmincan jönnek el. Ehhez képest az első napon több mint hatvanan, a második, jóval szakmaibb napon több mint negyvenen voltak. Ahhoz képest, mennyire szűk ez a szegmens, ez számomra hatalmas öröm. A legtöbben egyetemekről jöttek, voltak egész fiatalok is, de nem feltétlenül csak hallgatók. Mindemellett sok emailt kaptam külföldről is, hogy bár az írója nem tud eljönni, de amúgy érdekelné a téma.
Hogyan figyeltél föl a mozgalomra?
A doktorim kezdőtémája az ökológiai válságra adható építészeti válaszok rendszerszemléletű megközelítése volt. Arra fókuszáltam hogyan lehetne elérni a fenntarthatóságot. Ahogy elmélyedtem a kutatásban, kiderült, hogy maga a fenntartható fejlődési doktrína nem csak, hogy nem megvalósítható, de kontraproduktív is. Nem létezik fenntarthatósággal párhuzamos növekedés. Ez egy teljes paradoxon. Az ENSZ egyébként iszonyúan átgondolt fenntarthatósági célkitűzéseit (SDG) is agyonvágják a nyolcadik, gazdasági növekedésről szóló célkitűzéssel. A nemnövekedés szerzői ennek fizikai lehetetlenségére, sőt cinikusságára hívják fel a figyelmet.
Mi is akkor a nemnövekedés?
A nemnövekedés egyfelől egy politikai jelszó, másfelől egy aktivista mozgalom, harmadrészt, legújabban
<blockquote>
egy olyan tudományos diszciplína, ami a bolygó fizikai korlátait tiszteletben tartva próbál emberi és nem emberi jóllétet biztosítani. És elsősorban ez az, amiben nagyon élesen különbözik a fenntartható fejlődéstől. A fenntartható fejlődés nem veszi komolyan a fizikai korlátokat. A nyersanyagok ugyanis el fognak fogyni.
</blockquote>
A tanulmányodban úgy fogalmazol, hogy komoly tudóshoz méltatlannak találják az ezzel kapcsolatos közéleti szerepvállalást.
Én is meg szoktam kapni, hogy egy önmagát a fához láncoló, radikális ökoterrorista vagyok, mert szerintem az az észszerű, hogy az ember is a természeti környezetnek a része, és ha saját maga alatt kivágja a fát – szó szerinti és átvitt értelemben is –, akkor le fog zuhanni. Hiába áltatjuk magunkat azzal, hogy lesz majd valami technológia, aminek köszönhetően a faág lebegni fog a levegőben, mert nem lesz. A megújuló erőforrásokat sem a felhasznált energia kiváltására használjuk, hanem csak addicionálisan jelennek meg. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz253083hn20221123004-150.jpg" alt="2022.11.23." width="2048" height="1366">
<figcaption>Kép: Hartyányi Norbert/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
</div>
Mi ennek a szembenállásnak az oka?
Az egyik a tájékozatlanság. A nemnövekedés építészete például nem egyenlő a nemépítéssel, mégis sokan azzal azonosítják. A nemépítés sem jelent egyébként nulla cselekvést, hanem a tér rendezésének szükségességére utal.
<blockquote>
Az egyik oka lehet az is, hogy evolúciósan a rövidtávú haszonra vagyunk kondicionálva. Az emberiségnek nincs meg a képessége, hogy hosszútávon tudjon gondolkozni, hogy hogy ténylegesen átérezze azt, hogy a gyereke gyerekének a gyerekének is kell, hogy jusson. Ezt nevezi Lányi András a jövő diszkontálásának.
</blockquote>
Ha viszont úgy tekintünk magunkra, mint homo sapiensre, a bölcs emberre, akkor legalább meg kéne próbálni valahogy ezt a képességet.
Mégis hogyan érhetnek el változást?
A nemnövekedés, ha úgy tetszik, hanyatlás, mindenképp be fog következni. A kérdés az, hogy mit akarunk? Hogy egyszer teljes súlyával ránk szakadjon, vagy esetleg megpróbálunk felkészülni rá? Mi most próbáljuk megtervezni, mit rakjunk magunk alá, ha az előbb említett ágat már levágtuk. Azért is lehet egyébként nehéz elképzelnünk az összeomlást, mert nem egy pillanatban fog jelentkezni, hanem már éppen történik.
Milyen jelei vannak a hanyatlásnak?
A szélsőséges időjárási jelenségek egyértelműen ide tartoznak.
<blockquote>
A klímaváltozás a mi életünkre is hatással van, nézzük meg például, milyen gyümölcsárak vannak. A klímaváltozás miatt történhetett meg is, hogy idén nyáron összvissz 3 napig lehetett sárgabarackot kapni, akkor is kilóját kétezer forintért. Az ENSZ 2100-ra már 800 millió klímamenekültet jelez előre, mert elfogy az ivóvíz, és mert eltűnnek az alapvető élelmiszerek.
</blockquote>
Milyen válaszai vannak erre a nemnövekedés építészetének?
Én összeállítottam hét szempontot, amivel kapcsolatban azt gondolom, hogy egy tervezőnek, aki a nemnövekedésnek az etikáján belül szeretne maradni, érdemes szem előtt tartania. A disszertációm ugyanis éppen arról szól, hogy hogy a rendszerek mérete miatt a beavatkozásokkal kapcsolatos általános megállapításokat nem tehetünk. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, ha ezt vagy azt a beavatkozást megteszem, akkor ennek ez vagy az lesz az eredménye, de azért az sem igaz, hogy semmit nem lehet tenni. A nemnövekedés előzményei egyébként nagyon messze nyúlnak vissza, nem olyasmiről van szó, amit múlt héten találtunk ki.
Milyen szempontokat állapított meg?
Az első és legfontosabb ilyen pillér, hogy hagyjunk mindenre időt. Nemcsak előtanulmányokat kell csinálni, megismerni a helyi szokásokat, megszerezni a helyi tudást, lakossági fórumokat szervezni, az adatokat összesíteni, hanem meg kell hagyni az időt az utókövetésre is, ha tegyük föl, megtörtént a kivitelezés. Mivel manapság minden projekt tegnapra kell, és ahogy mondani szokták, az idő pénz, ha ezt elmondom egy megrendelőnek, kiröhög.
Mondanál még egyet?
Az igazmondás. Ez transzparens információáramlást jelent. Ahhoz vagyunk szokva, hogy mindennek csak a pozitív oldalát halljuk. Az építési területeket is olyan hirdetésekkel barikádozzák el, amiken csodálatos, napfényben fürdő látványterveket látsz. A bizalom helyreállításához viszont az is fontos lenne, hogy megjelenjen az is, hogy ennek mi az ára. Az emberek ne csak arról kapjanak meg minden információt, hogy a környezetükben történő változás miért lesz fantasztikus, hanem arról is, milyen hátrányokkal járhat.
Változik az építész szerepe is?
El kell fogadnia, hogy már nem egy omnipotens tervezői agy, hanem egy nagy együttműködési struktúrának az egyik eleme. Ez az első lépés.
<blockquote>
El kell fogadnia azt is, hogy a nagy építészeteszmei kérdéseket napjainkban már agyonnyomja az ökológiai válság. Az atmoszféráról, az anyagok jelentésrétegéről, a nyersbeton felületekről szóló, kisujjeltartós értekezéseket el kell engednie. Ezt meghaladtuk. 
</blockquote>
Most már azzal kell foglalkozni, hogy egy épületnek tényleg meg kell-e épülnie, hogy tényleg fenntartható-e, hogy újrahasznosított anyagokból áll-e vagy, hogy egy köztér kialakítása szolgálja-e az ökológiai helyreállítást, a kék-zöld infrastruktúrát.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/termacszetkazeli-karnyezet.jpg" alt="Természetközeli" width="2048" height="1366">
<figcaption>Kép: Pelikán János/Képszerkesztőség</figcaption>
</figure>
</div>
Más nagyvárosokhoz képest Budapesten ebből a szempontból jobb vagy rosszabb a helyzet?
A magyar főváros semmiben nem különbözik a globális trendektől. Az összes nagyvárost a növekedés logikája, illetve eszményítése határozza meg, ez pedig független a politikai berendezkedéstől is. Egy ördögi kör hatására egyre több és több ember érkezik a városokba, amik emiatt elkezdenek szétterülni. A folyamat pedig azzal jár, hogy egyre több a zöldmezős beruházás, amik következménye, hogy a XII. kerületben például éjszakánként kerülgetni kell a vaddisznókat. A zöldmezős beruházások miatt csökken a város ellenállóképessége is a klímaváltozással szemben, emiatt aztán nyaranta - szintén a XII. kerületnél maradva - a Déli pályaudvarnál térdig állnak az emberek az esővízben.
Azért lát jó példákat is?
A VIII. kerület kiemelkedően progresszív ilyen szempontból. Az, ahogy a részvételiséget szervezik, ahogy a <a href="https://enbudapestem.hu/2025/09/03/egy-egeszseges-utca-egy-napja-eu-palyazat-2025">közterek rehabilitációját </a>megkezdték. Amennyire lehetőségükben áll, próbálják érvényesíteni az ökológiai szemléletet. Mindez egyébként több kerületre is igaz, de azt is fontos látni - és ilyenkor szokták azt mondani, hogy ezeknek a zöldeknek semmi sem jó -, hogy hogy zöldfelületeket létrehozni önmagában nem elég. Ahol ugyanis kialakítanak egy parkot, és található egy cuki játszótér is, máris kezdődik a zöld dzsentrifikáció, ami megint csak újabb problémákat generál. Nagyon csínján kell bánni az ilyesmivel.
Mi a zöld dzsentrifikáció?
A zöldterület nyilván felértékeli az ingatlanok árát, és mivel többet érnek a lakások, elkezdik eladogatni őket, és az addigi lakók, ha saját döntésükből is, de kiszorulnak az élőhelyükről. A helyek erősen kommodifikálódnak, megváltozik a közönségük. Az esetleges társadalmi problémák viszont nem oldódnak meg, csak áthelyeződnek máshova. És mindez csak tovább növeli az eladhatatlan vidéki családi házak és megfizethetetlen 30 négyzetméteres budapesti lakások közötti árkülönbözetet. Amikor a beavatkozási pontokat keressük, azokat úgy kell megválasztani, hogy a dzsentrifikációnak is gátat szabjanak, vagy kicsit legalább szelídítsék a folyamatot.
A Rákosrendezővel kapcsolatos történéseket mennyire követted?
A Rákosrendező egy hatalmas projekt, nem is tudnám felsorolni, mit kéne ott csinálni, mert borzasztóan szakmaiatlan lenne. Ami Rákosdubaj gúnynéven eredetileg épült volna ott, és <a href="https://enbudapestem.hu/2024/03/27/bejartuk-a-belgradi-mini-dubajt-a-helyi-civilekkel-antivaros-nezes-sok-keppel">aminek tökéletes példáját látjuk Belgrádban, az maga lett volna a pokol</a>, úgyhogy egy szavam sem lehetne azok után, hogy a főváros meghozta például azt az áldozatot, hogy megvette az állam telkét. Ha kellő energiát és pénzt fektetnek bele, és én őszintén bízom is ebben, bizonyos problémákat meg fog oldani az ottani befektetés. Mindennek ellenére sem lehet feketén és fehéren gondolkozni róla, mert olyan egyszerűen nincs, hogy egy ekkora beavatkozásnak ne legyenek negatív következményei.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ag2025061200176-v2.jpg" alt="Rákosrendező" width="2448" height="1633">
<figcaption>Kép: Ancsin Gabor / Kepszerk.hu</figcaption>
</figure>
</div>
 
<blockquote>
Azt remélem, hogy a nagy irodák, a rengeteg szakértő képesek lesznek fölmérni a kockázatokat, és a lehető legnagyobb körültekintéssel eljárni. Ha én választhatnék, és ezt most úgy mondom, hogy nincsenek teljeskörű ismereteim a területről, lehet, azt mondanám, hogy Rákosrendezőt inkább vissza kellene vadítani.
</blockquote>

A nemnövekedéssel kapcsolatban tartottak november végén szakmai konferenciát a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, aminek szervezőjét, Jakabfi-Kovács Boglárka építészt és óraadó tanárt kérdeztük arról, mi is az a nemnövekedés, a XXI. század kihívásai milyen új felfogást követelnek az építészektől, és hogy Budapesten milyen a helyzet.

Jakabfi-Kovács Boglárka: A nagy építészeteszmei kérdéseket agyonnyomja az ökológiai válság

<div>
1941 volt az az év, amikor az elképzelt pesti polgár számára is kezdett elviselhetetlenné válni az őrület szele, amely Magyarország fölött 1918 óta folyamatosan lengedezett kisebb-nagyobb intenzitással, majd az 1938-as ún. <a href="http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&amp;chapter=3_1_2&amp;type=content">első zsidótörvény</a> óta csak fokozódott. 1939-ben kiadták a második zsidótörvényt, kitört a második világháború, 1940-ben aláírták a jugoszláv-magyar örök barátsági egyezményt…
<blockquote>
Így köszöntött be az 1941-es esztendő, és a hülyeség elszabadult:
</blockquote>
február 27-én ratifikálták a magyar–jugoszláv örök barátsági egyezményt, április 11-én a Magyar Honvédség átlépte a jugoszláv határt, június 27-én Bárdossy László miniszterelnök bejelentette a Magyarország és a Szovjetunió közötti hadiállapotot, augusztus 8-án életbe lépett a harmadik zsidótörvény, december 12-én pedig Bárdossy László hadat üzent az Egyesült Államoknak. A történetek rést ütöttek a felekezetek felett álló, felvilágosult, szabadgondolkodású magyar állampolgárok körében is. Így az elképzelt pesti polgár alakja a következő években egyre több sérülést szenvedett; „történelmi alakká” változott, s e szimbólumra később a megtestesítői is a maguk sorsa felől tekintettek vissza. Ám különösképp épp azok nem veszítették el a humorérzéküket, akik megjárták a poklokat. Más lapra tartozik, hogy ez mennyire volt látszólagos, ám akik csak szemtanúi voltak az őrületnek – mint Márai Sándor –, azok meg sem próbálták elfojtani végtelen keserűségüket.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ladinek-viktor.jpg" alt="Andrássy" width="2560" height="1895">
<figcaption>Kép: Ladinek Viktor/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Ám az is igaz, hogy Márainál e keserűség sokkal korábban kialakult, a háború pedig csak igazolta a magyarsággal kapcsolatos aggodalmait. Elsőre ellentmondásnak tűnik, hogy az író kifejezetten üdvözölte a földalatti gyorsvasúti hálózat bejelentését, noha az elsőre ugyanúgy 1941 őrületei közé illeszthető, ha még csak helyi szinten is. Csakhogy Szendy Károly polgármester nagyívű elképzelése mögött egy olyan szakmai indok állt, amely egyáltalán nem volt az ördögtől való. Végeredményben teljesen logikusnak tűnt az a szakmai elképzelés, hogy a háborús időszak alkalmas lehet egy ilyen hatalmas beruházás teljes tervdokumentációjának elkészítésére, hiszen az építkezést úgyis csak a háború után lehet elkezdeni. Nem tudjuk, hogy az író ismerte-e az efféle érvelést, ám abban egészen biztosak lehetünk, hogy ha ismerte is, nem ezért írta meg alábbi a szöveget, amellyel helyére tette azt a végtelen dicsekvést, amelynek tárgya a kisföldalatti világelsősége.
<blockquote>
Nem arról van szó, hogy nincs mire büszkének lenni, és még némi dicsekvés sem lenne baj…
</blockquote>
Ám arra épp a millenniumi beruházások világítottak rá, hogy bajok ott kezdődnek, ha a döntéshozók számára a gyors siker és az ezzel járó dicsőség sokkal fontosabb, mint az, hogy mi lesz holnap. Persze ma már elképzelhetetlen a főváros az olyan túlméretezett dolgok nélkül, amilyen a Budai Vár, a Parlament vagy épp a Hősök tere. Sőt épp ezekkel együtt olyan fantaszikus, amilyen. De ezzel együtt is van abban igazság, hogy ezek a csodás épÍtmények sokkal inkább a nyomorúság elkendőzését segítették elő, és nem a főváros fejlődésének kiteljesedését.
<blockquote>
És a kisföldalattival is ugyanez a helyzet. A századfordulón nem mutogatni kellett volna és dicsekedni vele, hanem hálózattá fejleszteni, és bővíteni, ahogy az másutt történt – de sohasem a dicsőség kedvéért, hanem józan megfontolásból, az ésszerűséget szem előtt tartva.
</blockquote>
Elsősorban azoknak ajánljuk Márai Sándor Tegnap és ma című írását, akik ezt kétségbe vonnák.
„A polgármester bejelentette, hogy előteremtik valahonnan a százmilliót és megépítik a pesti földalatti vasút új hálózatait. Ezt a hírt nemcsak a pesti lakos megkönnyebbülésével, hanem a lokálpatrióta viharos lelkesedésével is fogadom. Igaz, ha megépülnek az új földalatti közlekedési vonalak, szegényebbek leszünk egy játékszerrel. Ez a játékszer a földalatti vasút volt, mai, pesti formájában. Engem mindig elbűvölt. Az ember lement a Vörösmarty-téren a föld alá, s aztán néhány kilométeren át, kezdődött egyfajta nagyvárosiasság, melynek nem volt sok gyakorlati értelme, de az utas, különösen a vidéki, vagy külföldi utas, tátott szájjal gyönyörködött ennek a rejtélyes, nyúlfarknyi barlangvasútnak szeszélyes kanyargóiban. Mert kanyargott is, ravaszul. Aki nem ismerte a helyi viszonyokat, joggal hihette, hogy a berlini U-vasút, a párisi Metro, a londoni tube egyik leányvállalatának vonalain utazik. Egészen olyan volt, mint egy valóságos földalatti vasut: piros és zöld jelzőlámpák égtek az állomások bejárata fölött, a mélyben jegyet kellett váltani, a homályos, nyáron oly kellemesen hűvös, majolikával burkolt, pinceszagu alagútból ünnepélyes komolysággal és fontoskodó csöngetéssel mászott elő – sárga cyclopslámpaszemét villogtatva és hunyorgatva, – a személyszállitó kocsi, s a jegyszedő pontosan a párisi Metro kocsivezetőinek dallamos üvöltésére emlékeztető fölénnyel jelentette be az alvilág utasainak: „Oktooogon!“ Igen, ez volt az ifjúság.
<blockquote>
Nem csak az utasok, hanem a város ifjúságának is legszebb játékszere volt a pesti földalatti, ez a meghökkentően világvárosi közlekedési tünemény, melyet, ismétlem, minden idegen tátott szájjal bámult.
</blockquote>
Soha nem mulasztottam el külföldi vendégeimet lecipelni a föld alá, s mindig gyönyörködtem áhitatos meglepetésükben. Igen, az utas beszállt a Gerbeaud előtt s kiszállt a Gundel előtt, s közben minden egészen olyan volt, a föld alatt, mint egy valóságos világvárosban, ahol valóságos földalatti vasút szállítja, költséget, alagutat és fáradságot nem kímélve, a szélrózsa minden irányába a nagyváros lakosainak százezreit. Pontosan úgy rángott, csöngetett, kanyargott ez a kis barlangvasut, mint Berlinben, Párisban és Londonban, s az idegennek igazán nem kellett tudni, hogy a Bajza-utcánál hasztalan száll ki, jobbra és balra nem vezet út a föld alatt sehová.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/millfav.jpg" alt="Millenniumi" width="2560" height="1654">
<figcaption>Kép: Deutsche Fotothek / Brück und Sohn/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>
Jámbor blöff volt ez a mi földalatti vasútunk, mai formájában: a lihegő, nagyvárosiasodó, amerikás és amerikázó, mindenáron világvárost mutatni akaró kamasz Budapest egyik kedves, a maga nemében természetesen hasznos, de mindenestől csökevény és torz játékszere. Az idegen felhorkant és ünnepélyes meglepetéssel mondta: „Nem is tudtam, hogy Budapestnek földalatti vasutja is van!...” Mi, pesti lakosok elégedetten nyugtáztuk az elismerést, kiszálltunk az idegennel az Állatkert előtt és bölcsen hallgattunk. Visszafelé mégis inkább taxin mentünk vele a városba, mert féltünk, hogy felfedezi és megfejti a kegyes csalást. Úgy tudom, Budapest volt az első európai nagyváros, melynek földalatti vasutja volt.
<blockquote>
Aztán, tagadhatatlanul, megállt e téren a fejlődésben.
</blockquote>
De ez a korcs, jólápolt, fürge földalatti vasút jelképe is volt a régi Budapestnek, ahol oly sokat akartak tehetséges emberek, oly sokat építettek, oly mohón, annyi szeretettel és álmodozássá vázolták fel egy nagy magyar világváros díszleteinek körvonalait, s ahol végül is mindig a Széna-téri hurok problémáiba fulladt bele minden szándék és erő. Budapest lassan nőtt hozzá igazi szerepéhez, valóságos méreteihez. Sokáig játszotta is a világ előtt azt, ami most már a valóságban is: a milliós várost, óriási földalatti és földfeletti problémáival. S most mikor hozzáépítik az eddig hiányzó vonalakat az egyetlen pesti földalatti vasútvonalhoz, mikor a mi Potemkin-barlangvasutunkból valóságos Untergrundbahn, Metro és tube lesz, lehetetlen nem látni jelképet ebben: lassan meg kell töltenünk valóságos tartalommal az álomkereteket, melyeket előző, boldogabb és álmodozó magyar nemzedékek hagytak örökségül reánk.”
</div>
<div> </div>

A Pesti Hirlap 1941. augusztus 15-én közölte Márai Sándor cikkét a kisföldalattiról,  ami főleg azért lehet érdekes a mai olvasók számára is, mert a szerző nem fukarkodott a negatív jelzőkkel. Ráadásul írása a következő évtizedekben is érvényes maradt, és különösen aktuális olyankor, ha a hatalom Budapest feje felett, a budapestiek megkérdezése nélkül  próbálja véghez vinni akaratát. 

A Pesti Hirlap 1941. augusztus 15-én közölte Márai Sándor cikkét a kisföldalattiról, Ami főleg azért lehet érdekes a mai olvasók számára is, mert a szerző nem fukarkodott a negatív jelzőkkel. Ráadásul írása a következő évtizedekben is érvényes maradt.

Márai Sándor és a jámbor blöff

<blockquote>
Első kérdés: rendeztek-e valaha filmből kiállítást Magyarországon?
</blockquote>
Nem a pláza pénztáránál összesereglett műanyag dinoszaurusz-csordára gondolunk, nem is egy legendás színész vagy egy rendező munkássága előtt tisztelgő tárlatra. Nem is jelmezes Star Wars-hétvégékre. A legközelebbi példa talán a szabadtéri vetítésekben utazó Mozizug csapat filmes helyszíneket bejáró túrái mondhatók – ilyen volt idén augusztusban a gyomendrődi Sátántangó-túra, amelyen az érdeklődők kerékpárral indultak felkutatni az ikonikussá vált képek „forrásait" <a href="https://www.google.com/search?q=P%C3%B3halom&amp;rlz=1C5CHFA_enHU1155HU1156&amp;oq=p%C3%B3halom&amp;gs_lcrp=EgZjaHJvbWUqBggAEEUYOzIGCAAQRRg7MgYIARBFGD3SAQgzMDc1ajBqN6gCALACAA&amp;sourceid=chrome&amp;ie=UTF-8">Póhalom</a> tanyavilágában.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/pressairvabarabais-bojtorjainfotoipioneerpicturessmall.jpg" alt="Nemes" width="1194" height="872">
<figcaption>Kép: Mozinet/Mozinet</figcaption>
</figure>
</div>
Mire a mondat végére érek, rá kell jönnöm, hogy ez is sántít, itt végeredményben egy civil vállalkozásról van szó, illetve földrajzról. Ellenben <a href="https://enbudapestem.hu/2025/10/21/jobb-arvanak-maradni">Nemes László Árva című filmjét</a> most igazi múzeumban állították ki. A Kiscelli templomterében, ahol a legtöbbször a képzőművészeté a főszerep.
<blockquote>
Második kérdés: mi a képzőművészet? 
</blockquote>
Szándékosan nem azt írtam, hogy „Nemes László filmjéről szóló kiállítást". Noha a BTM Kiscelli Múzeum a filmet forgalmazó Mozinetet rendezőként, a filmet gyártó Pioneer Pictures-t támogatóként tünteti fel, az <a href="http://kiscellimuzeum.hu/arva">Árva – A történelem torkában című kiállítás</a> a legkevésbé promóciós anyag és nemcsak azért, mert több mint másfél hónappal a film bemutatója után nyílt.
Ha akarom, fotókiállítás, amelynek kurátora, Barakonyi Szabolcs fotóművész elég világosan kifejtette a kiállítás kísérőanyagában, hogy őt mi mozgatta ebben az esetben: „A környezet rekonstruálásához a film alkotói hangsúlyosan fotóalapú nyomozást végeztek, amelyet alapvetően határoztak meg az online fotókeresők és a hozzáférhető archívumok, elsősorban a Fortepan, Magyarország legnagyobb magánkézben lévő, mindenki számára szabadon használható fotógyűjteménye.” Barakonyi Szabolcs úgy véli, hogy a film előkészítése, a forgatókönyv írása és a film világának megtervezése is tekinthető egy nyomozás eredményének.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251206-mm2525.jpg" alt="Kiscelli" width="4000" height="2667">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Valóban. A Kiscelli ajánlata lehet nyomozás is. „A képekből, szövegekből felfejthetővé válnak az alkotói szándékok, érezhető az ötvenes évek „szűk levegője", megközelíthető a családtörténet. A néző beléphet az Árva egyik ikonikus helyszínére és bepillantást kaphat abba is, hogyan születnek meg egy film képei – közölték a kiállítás megnyitója előtt, és a képek láttán esik le, hogy film olykor valóban a Fortepanból idézett. 
A kiállítás leglátványosabb és mindent leuraló része egy forgatási helyszín (nb. díszlet): a szétlőtt józsefvárosi grund, kiégett teherautóval és telefonfülkével, a terület körbekerítve, a palánk teleplakátozva éljen május elsejével. Az igényesség fokmérője, hogy nem a  múzeumi padlón járunk, a kiállítás idejére hoztak igazi (?) földet – jó göröngyös, könnyen meg lehet benne botlani. A kiállítás kreditje alapján  Böszörményi Gábor alapötletét Ágh Márton valósította meg, és ez leginkább azért érdekes, mert a mű önmagában is értelmezhető. Akár kvázi-képzőművészeti alkotásként.
<blockquote>
Harmadik kérdés: Mire legyünk büszkék?
</blockquote>
Szóval állunk ebben az igazán nagyszabású installációban ami a maga mocskával, hadifogolytábort idéző kerítésével, a színes plakátokkal a közismert mondást juttatja eszünk: „átvertek, mint sz..t a palánkon". Ugyanezt gondolhatták az emberek 1957. május  elsején is. Végtelen reménytelenséget. Csakhogy a képek egészen mást mutatnak. A Hősök terei parádé, Kádár János megdicsőülése, a „mosolygó" tömeg képről a magyar történelem egyik legszégyenteljesebb napja, ha nem a legszégyenletesebb. A kiállítás rendezői talán megbocsátóbbak, de Nemes László nem.
1957 feldolgozását a kiállításon egyszerre segíti, de gátolja is, hogy az installációnak ezzel nincs vége, a térben ugyanis elhelyezték a stábkellékeket is (kamera, monitorok, rendezői szék stb.), ami illúzióromboló. Ugyanakkor jelzi a valóságosat is. Azt, hogy immár nem a fantázia szüleményével van dolgunk, hanem annak az ábrázolásával, hogy hogyan valósult meg a fantázia szüleménye. Az Árva című filmben látottak abban erősítettek meg, hogy Nemes Lászlót ugyancsak foglalkoztathatta 1957. május 1-jének problémája. Bizonyíték rá az a kivágott jelenet is, amely a karzaton megtekinthető.
A nyúlfarknyi részben a film főhőse, Andor kitépi a vezetéket a az osztályterem falából, amikor a hangszóróból az igazgató kedélyes hangja dicsőíti a Vörös Hadsereget, és sok szeretettel meghív a május 1-i rendezvényre.
Jó, hogy nem került a filmbe.

A Kiscelli Múzeum legújabb kiállítása Nemes László legutóbbi filmjét idézi meg, de bajban lennénk a műfaji meghatározással.

Árva nyitva

Könnyen gondolhatnánk, hogy a kínai agyaghadseregről már mindent tudunk, hiszen a felfedezése óta eltelt 50 év alatt már számtalan dokumentum- és játékfilm készült a régészeti szenzációról. A kiállításra érkezvén talán az első meglepetés, hogy belépés után nem botlunk rögtön agyagkatonákba. Az első pár terem arról győz meg, hogy bár 10 000 éves kultúráról van szó, ennek ellenére – vagy éppen ezért – nem tudunk sokat az országról és történelméről. Bár nem a szerénységünkről vagyunk híresek, mégsem vagyunk a 10 millió sinológus országa, a Nagy Falon, a Ming dinasztia korából származó vázákon és a gung bao csirkén kívül nehezen tudnánk hosszú beszélgetésekbe bocsátkozni. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/oiroikleit-oirie-szeipmuiveiszeti-muizeum-csa9955.jpg" alt="Szépművészeti" width="4032" height="3024">
<figcaption>Kép: Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Tanulni, tanulni, tanulni</h3>
A kínaiak Krisztus előtt 8000-től eredeztetik magukat, összehasonlításképp a kiállítás elejére rajzolt idővonalon egyiptomi, görög és más események is találhatók, pl. Egyiptomban az I. dinasztia kezdete i.e. 2900 volt, Mezopotámiában i.e. 2300 körül jelent meg az első király, a krétai minószi civilizáció pedig i.e. 2000 körül adott hírt magáról először – de innentől csak tanulunk. 
Arról, hogy milyen gyönyörűen kimunkált tetőcserépvégdíszekkel díszítették házaik tetejét a Hadakozó fejedelemségek korában, hogy mi az a Hadakozó fejedelemségek kora, hogy mit jelentettek az előkelőségeknek az általuk jól látható helyen viselt, jádekőből faragott függők, vagy hogy a korban egymástól jól elkülönülő államok mind különféle pénzeket bocsátottak ki, amiknek változatos alakjuk miatt különböző nevük is volt: ásópénz, késpénz, hangyaorr- más néven szellemarcú pénz.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/oiroikleit-oirie-szeipmuiveiszeti-muizeum-csa9919.jpg" alt="Szépművészeti" width="4032" height="3024">
<figcaption>Kép: Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Arról, hogy az ókori Kínában hat fő művészetet tartottak számon: a szertartások, a zene, a kalligráfia és a számtan nem számítanak meglepetésnek, az íjászat és a szekérhajtás pedig könnyen magyarázható, hiszen egy folyton belső háborút viselő birodalomról van szó. A szekérhajtás fontossága miatt a lovakat és a kocsikat  különösen szépen díszítették, amiknek a kidolgozottságából az utas rangja is kiderült. A lószerszámok, a kocsik kerékagyainak bronz lezárótagjai, az ásatások során talált, császári díszmenet két kocsija mind mesterművek, számszeríjjal, mozgatható napernyővel rendelkeztek, hogy egy az egyben képezzék le a valóságot. A bronzművességet elképesztő színvonalon művelték, ez a kiállított tárgyak funkcionalitásából és ornamentikájából egyértelműen kitűnik, de akkor újra emlékeztetnek minket, hogy alapvetően egy világhírű agyaghadsereg miatt jöttünk ide – jön a többezer egyénire munkált cserépkatona az első császár terrakottahadseregéből, közülük pedig tíz eredeti példányt meg is lehet itt nézni.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/oiroikleit-oirie-szeipmuiveiszeti-muizeum-csa9930.jpg" alt="Szépművészeti" width="4032" height="3024">
<figcaption>Kép: Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Így próbálták legyőzni a halált</h3>
Csin Si Huang-ti félt a haláltól, minden módon kereste az élet meghosszabbításának lehetőségét, mágusokkal vette körül magát, akikkel kerestette az örök élet titkát. Ironikus módon így érte a halál is, miközben a Kelet-kínai-tenger a halhatatlanság szigeteit kereste. Városnyi sírjának építése még életében, trónra lepésekor elkezdődött, de hiába dolgozott rajta 700000 ember, 38 évvel későbbi haláláig sem készült el. Egy halott számára épített valódi város, melynek központi részében az egész Kínai Birodalom kicsinyített mását is felépítették, de például vadmadaraktól hemzsegő úsztató is helyet kapott itt: különböző testtartással és megjelenéssel rendelkező darumadarak, hattyúk, vadlibák. Mind-mind azzal a céllal, hogy a császár halálában se nélkülözze élete az élet örömeit.
A sírkomplexum legismertebb része a központi sírhalomtól másfél kilométerre keletre fekvő terrakotta hadsereg három régészeti árka, amik közül az elsőt 1974-ben a környéken kutat ásó parasztok fedezték fel. A 3 árokban többezer katona, lóvontatta harci szekér, íjászalakulatok, mindegyikük egyedi darab, eltérő arckifejezés, egyéni vonások és hajviselet jellemzi őket. A hadsereg 2 méter magas közel 200 kilós terrakotta katonák eredetileg mind színesek voltak, de a festék nyomai mára már alig-alig láthatók, ezért az egyik teremben 3D-s katonamásolatokra projektorral rávarázsolják egykori színes viseletük rekonstrukcióját.
Mindannyian láttunk már cserépkatonát képen, de közel állni hozzájuk mégis lenyűgöző élmény. Ahogy az is, hogy ez a kiállítás is bizonyítja: a császár végül tényleg halhatatlan lett. 
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/oiroikleit-oirie-szeipmuiveiszeti-muizeum-csa9947.jpg" alt="Szépművészeti" width="4032" height="3024">
<figcaption>Kép: Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című kiállítás megtekinthető: 2026. május 25.
Online jegyvásárlás <a href="https://jegymester.hu/production/71634/szepmuveszeti-muzeum-kiallitas-az-oeroeklet-orei-az-elso-kinai-csaszar-agyagkatonai">itt</a>.

A Szépművészeti Múzeumban megnyílt egy olyan kiállítás az agyagkatonákról, ami valójában az agyagkatonák nélkül is iszonyú izgalmas.


Seregnyi terrakotta mesél a halhatatlanságról, a hangyaorrpénzről és harci szekerekről

Megvan a jövő évben esedékes Budapest100 időpontja: a tizenhatodik építészeti–kulturális fesztivált, a város és a közösségek ünnepét
<blockquote>
2026. május 9-10-én
</blockquote>
rendezik meg.
"Ezen a hétvégén ismét arra irányítjuk a figyelmet, miért fontos megőrizni Budapest épített örökségét, történeteit – és hogyan formálhatják a város jelenét a megerősödő lakó- és városi közösségek" - közölték a szervezők, hozzátéve, hogy az elmúlt 15 évben
<blockquote>
közel 650 ház nyitotta meg kapuit, 2000 önkéntes és lakó segítségével, és legalább 175 000 látogató élte át a Budapest100 különleges hangulatát.
</blockquote>
Nem túlzás kijelenteni, hogy az idei fesztivál szervezése nagy tehertétel volt a Budapest101 közösség számára. A hazai kultúrafinanszírozás közismert anomáliái őket sem kímélték, közös siker, hogy a forráshiányt sikerült közösségi adományokkal kiküszöbölni, ám jövő is hasonló gondokkal kell szembenézniük.
<blockquote>
"A Budapest100 egyik legfontosabb értéke, hogy mindenki számára ingyenesen látogatható – ezt a nyitottságot szeretnénk a jövő évre is megőrizni, ezért a jövő évi fesztiválhoz ismét a közösség támogatására van szükségünk"
</blockquote>
- írták abban a közleményükben, amelyben karácsonyi kampányukat jelentették be.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/3460544961793427250605073411245375022640980n.jpg" alt="-" width="1200" height="800">
<figcaption>Kép: Schöff Gergely/Budapest100</figcaption>
</figure>
</div>
 
E kampány keretében 2 000 000 forintot szeretnének összegyűjteni, így teremtve meg a tavaszi esemény költségvetési alapjait.
Mint írják, a kiemelt adományozóknak egyedi Budapest100 kitűzővel, valamint Saly Noémi és Zubreczki Dávid által vezetett exkluzív sétákon való részvétellel szeretnék megköszönni a támogatást.
Az adományozás módozatairól, a lehetőségről a <a href="https://adjukossze.hu/adomanygyujtes/tamogasd-a-2026-os-budapest100-megvalositasat-4071">Adjukössze - Támogasd a 2026-os Budapest100 megvalósítását!</a> honlapon olvashatnak teljeskörű tájékoztatást.

Jövőre is megrendezik a Budapest100 építészeti-kulturális fesztivált, ám a szervezők dolgát nem könnyíti meg, hogy a  hazai kultúrafinanszírozás gellert kapott.

Támogató séták az ingyenes Budapest100-ért

A LEGFONTOSABB tudnivaló:
Nem a lelkesedést hűtjük le, de fontos már az elején leszögezni, hogy a könyvtárosoknak egyetlen, de fontos kérése van – hogy fotózkodás közben a teremben tanuló, dolgozó többi olvasóra mindenki legyen tekintettel, és ne zajongjon a képek elkészítése közben.
A FONTOS tudnivalók:
A Karácsonyi Fotópont nyitvatartási időben - hétköznapokon 10 és 20 óra között, illetve szombaton 10 és 16 óra között - látogatható, és a <a href="https://fszek.hu/kozponti">Központi Könyvtárnak </a>(Budapest, VIII. Szabó Ervin tér 1., bejárat a Reviczky utca 1. felől) otthont adó Wenckheim-palota 4. szintjén, a Bölcseleti olvasóteremben található.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/img3999.jpg" alt="Központi" width="2005" height="3000">
<figcaption>Kép: Központi Könyvtár/Központi Könyvtár</figcaption>
</figure>
</div>
 
December 23-ig kereshető fel, és ha már erre jártok, érdemes egyúttal megnézni a többi palotatermet is (azokban egyes rendezvények alkalmával viszont előfordulhat lezárás.) Tényleg gyönyörű termekben lehet itt olvasni, a húszas éveim jelentős részét itt töltöttem, hol a kötelezők, hol a szakdolgozatok és diplomamunkák fölött ülve, de nem egyszer belefeledkeztem itt a legújabb Franzen vagy Szécsi Noémi kötetekbe is. 
A Karácsonyi Fotópont ingyenesen használható, a Központi Könyvtár épületének látogatása viszont olvasójegyhez kötött. Ez 25 év alatt és 70 év felett a ingyenesen váltható ki, de aki nem esik bele ebbe a körbe és nem már könyvtártag, annak a helyben használatra jogosító ingyenes olvasójegyet kell kiváltania. Ennek az adminisztrációs díja ugyan 400 forint, de egy évig lehet vele látogatni a Központi Könyvtárat – ha az elegáns szelfogpont meghozza a hangulatot egy új hobbihoz. És innen már egyenes út vezet a kölcsönzős beiratkozáshoz is…

Nem, ez nem egy drágán kibérelhető műterem, hanem a frissen megnyílt Karácsonyi Fotópont a Wenckheim-palotában, azaz a Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtárban. Gondolhatnánk, hogy keveseknek adatik meg, hogy ilyen gyönyörű környezetben készíthessenek karácsonyi szelfit, a könyvtárban azonban örömmel látnak mindenkit, ráadásul ingyenesen.

Az ünnepek legelegánsabb szelfijét itt tudod elkészíteni

...amit nem is ezen a napon kellene méltatni, netán újra felavatni,, csak hát van itt egy bizonyos névegyezés, amely miatt miatt érdemes foglalkozni vele, és amely mindenestül Óbudához köti. A Miklós utcáról van szó, amely leágazva Szentendrei útról, a Kórház utcától halad szinte főúttal párhuzamosan Búvár utcáig, illetve az ugyancsak Miklós nevezetű térig. Noha itt a környéket már szinte kizárólag panelházak övezik, a Miklós utca és tér igen régi óbudai közterület, bizonyíték rá a Miklós téren álló becses ipari műemlék, az 1700-as évek végén épült selyemgombolyító.
Ami Miklóst illeti, Buza Péter Budapest utcanév-lexikona szerint a névadó, a környék földesura, Zichy Miklós volt, az utca 1749-ben létesült, s kapta a Nikolay nevet – Zichy Miklós  életében tíz éven át élvezhette mindezt. Az utca 1828-ban az Ungar Gasse (Magyar utca) nevet kapta, 1862-től Nikolaus Gassénak nevezték, s csak 15 év múlva lett hivatalosan magyarul Miklós utca. Azóta így nevezik.
A Szentendrei út mentén, elterülő placca 1948-ben lett  buszvégállomássá, 1957. január elsején a 6-os (Nagyvárad térig), a 18-as (Pilisborosjenői téglagyárig), a 34-es (pünkösdfürdőig), a 37-es (Jablonka útig) és az 55-ös (Népligetig) buszok indultak innen. Közvetlen környezetét 1959-ben újították fel, s ekkor épült az áramvonalas, neonfényes várócsarnok is. A Miklós utca mint végállomás az induló járatok mennyiségét illetően 1971-ben került a csúcsra, a felsoroltak mellett itt volt a 42-es (Békásmegyerig) és a 86-os (Újbudáig) buszok végállomása is. Egy évvel később a 18-as, a 34-es, a 37-es  és a 42-es végállomását az Fő térre (ma Szentlélek tér) helyezték át, mivel a 6-os, 86-os és 55-ös buszok csuklósak lettek, és nem fért el a sok busz. Ráadásul e három viszonylatnak volt gyorsjárata is; 1976-ig 106, 155, 186 jelzéssel, 1977. január 1-től a százast elhagyva piros négyzetben feltüntetett számmal. E gyorsjáratok később szűntek meg, mint a Miklós utcai végállomás, amelyet elsősorban a Szentendrei út kiszélesítése miatt kellett felhagyni 1982-ben.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/fortepan191283.jpg" alt="Miklós" width="1600" height="1303">
<figcaption>A Miklós utcai végállomás 1970-ben Kép: FŐTÁV/Fortepan</figcaption>
</figure>
</div>

Volt egyszer egy hatalmas buszvégállomás...

A szervezők találóan mozgó irodalmi zarándokhelynek nevezik a <a href="https://www.facebook.com/events/749707871483275?acontext=%7B%22event_action_history%22%3A[%7B%22surface%22%3A%22home%22%7D%2C%7B%22mechanism%22%3A%22search_results%22%2C%22surface%22%3A%22search%22%7D]%2C%22ref_notif_type%22%3Anull%7D">NobelMobilt</a>, amelynek megvalósítását Krasznahorkai László életművét tisztelő művészek kezdeményezték, támogatóként és fő szervezőjeként a Magvető Kiadó állt az esemény mögé. A projekt szakmai koordinátorai 
Miklusicsák Aliz közösségi alkotóművész, aki számos térspecifikus közösségi színházi esemény megálmodója és megvalósítója, valamint Dávid Ferenc szociológus – olvasható az esemény honlapján, melyből kiderül az is, hogy a nemes célra bérelt teherkocsi december 10-én reggel 6 órától másnap reggel 6 óráig Budapest utcáit járja, 13 helyszínen megáll, és minden helyszínen körülbelül egyórás megállót tartva.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/krasznahorkai.png" alt="Budapest" width="660" height="300">
<figcaption>Kép: Budapest Városháza/Budapest Városháza</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 class="p3">Állomások</h3>
6:00 Hajléktalanszálló BMSZKI (1103, Robert Bosch utca 10.) 8:30 Goethe Intézet (1065 Nagymező utca 54-56.) 10:00 Magyar Telekom Székház (1097 Könyves Kálmán körút 36.) 12:00 Néprajzi Múzeum (1146 Dózsa György út 35.) 13:30 MagNet Közösségi Bank (1062 Andrássy út 98.) 15:30 bp, Agora Budapest Irodaház (1138 Esztergomi út 31-43.) 18:30 Hadik Kávéház (1114 Bartók Béla út 36.) 20:00 Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Károly krt. Merlin Színház) 21:30 Ferencvárosi Önkormányzat (1092 Bakáts tér 14.) 23:00 Természettudományi Múzeum (1071 Korányi Sándor utca és Ludovika tér sarka) December 11. 00:30 Tilos Rádió/Bem Mozi (1027 Margit körút 14.) 03:00 Vízművek Lakótelep, Csepel (1214 II. Rákóczi Ferenc út 345.) 05:00 Magvető Kiadó (1086 Dankó utca 4-8.)
Az előre meghirdetett megállókban a civil érdeklődők beléphetnek a jármű platóján kialakított térbe, ahol egy szék, egy asztal és egy nyitott könyv fogadja őket. A látogatók felolvashatnak egy-egy részletet Krasznahorkai László november 11-én megjelent új regényéből, A magyar nemzet biztonsága című kötetből, és
<blockquote>
a kiválasztott részlet mellé – a lapszélre – felírhatják a nevüket.
</blockquote>
A felolvasásról hangfelvétel, az akcióról film készül. A közösen létrehozott, különleges utazó emlékkönyvet az eseményt követően a Magvető Kiadó eljuttatja az írónak.
A jármű két megálló közötti lassú haladásakor, Krasznahorkai László saját felolvasásában a Mindig Homérosznak és a Háborús architektúrák szövege szólal meg, felvételről.
A szervezők szerint a NobelMobil 2025 rendhagyó, szinte underground civil és közösségi ünneplés, amely illik Krasznahorkai László művészetéhez és személyiségéhez. A célja, hogy a civil és közösségi, politikától mentes esemény lehetőséget adjon az „utca emberének”, járókelőknek és irodalomrajongóknak, hogy részesei lehessenek az irodalmi Nobel-díj megünneplésének.
A szervezők arra kérik a közéleti szereplőket, hogy politikai célra ne használják a rendezvényt.

NobelMobil 2025. Így nevezték el azt hangszórókkal felszerelt teherautót, amely december 10-én, a Nobel-díj átadásának napján  járja Budapest utcáit, hogy egészen különleges lehetőséget biztosítson az olvasó budapestieknek, hogy gratuláljanak Krasznahorkai Lászlónak.

NobelMobil 2025. Így nevezték el azt hangszórókkal felszerelt teherautót, amely december 10-én, a Nobel-díj átadásának napján  járja Budapest utcáit, hogy egészen különleges lehetőséget biztosítson az olvasó budapestieknek, hogy gratuláljanak Krasznahorka

24 óra olvasás egy teherautó platóján – Budapest így készül a Nobel-díj ceremóniára

Megnéztük, hogy a budapesti korcsolyapályák kínálnak-e többet, mint pusztán a jégen siklást? Spoiler: igen!
<h3 dir="ltr">Amikor a korcsolyázás csak alap, de mi van utána?</h3>
A gyerek már annyira profi, hogy unja a körbe-körbe csúszkálást, de a korcsolyázást még imádja, olyankor lehet szintet lépni. Az 1. kerületben, a Czakó utcában jéghokizni lehet vinni a gyerekeket, és mivel biztosítanak kaput és minden más szükséges felszerelést, rögtön meccset is játszhatunk velük.
<a href="https://www.facebook.com/oxygenjegpalya">Több info itt</a>.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/samantha-gades-iks9hbnka6e-unsplash-m.jpg" alt="jéghoki" width="5684" height="3789">
<figcaption>Kép: Unsplash</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Ahol nem számít az időjárás</h3>
A korcsolyázás téli műfaj, hideg kell hozzá, de esőben vagy óriási szélben senkinek nincs kedve az elemekkel küzdeni, miközben az egyensúlyát keresi. Erre van egy végtelenül egyszerű megoldás, a fedett korcsolyapálya. Például a 18. kerületi Bókay-kertben is van ilyen, ahol egy 450 négyzetméteres pálya várja a korizni vágyókat időjárástól függetlenül.
<a href="https://bp18.hu/jegpalya">Több info itt</a>.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/59034529912853019869743697336380813776049044n.jpg" alt="BP18" width="1800" height="1200">
<figcaption>Kép: BP18</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Aki csak csúszni szeret, de korizni nem</h3>
A korcsolyázáson és a jéghokin kívül is van élet. Magyarul jégtekének és csúszókorongnak is csúfolják a curlinget, amit sportcsatornákról már jól ismerhetünk, de ha szeretnénk is kipróbálni, arra is van lehetőség. A 2. kerületi Jégkerthez tartozó pályán elméletei és gyakorlati oktatás is folyik, kifejezetten várják azokat is, akik még életükben nem próbálták ezt a sportot.
<a href="https://www.budaijeg.hu/curling/">Több info itt.</a>
<div class="text_image_wrapper">
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/59042850214936578027642584146647008592262809n.jpg" alt="Jégkert" width="2048" height="1365">
<figcaption>Kép: Jégkert</figcaption>
</figure>
</div>
</div>
<h3 dir="ltr">Emeletes?</h3>
Igen, már ilyen is van. A 21. kerület téli büszkesége lehet a Csepeli Jégpark, ahol a 400 méteres jégfolyosó és a fényalagút mellett kétszintes korcsolyapálya is várja a családokat és a kontentkreátorokat.
<a href="https://www.csepelijegpark.com/">Több info itt.</a>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/59447454819621124013284123519288439979636208n.jpg" alt="Csepeli" width="2048" height="1717">
<figcaption>Kép: Csepeli Jégpark/Csepeli Jégpark</figcaption>
</figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper"> </div>
<h3 dir="ltr">A legnagyobb</h3>
Történetesen a budapesti 14. kerületben található Európa legnagyobb és legszebb korcsolyapályája, a Városligeti Műjégpálya. Aki szeret és tud korcsolyázni, annak legalább egyszer muszáj ebbe a csodás környezetbe is ellátogatni, a Hősök tere és a Vajdahunyad vára közé.
<a href="https://mujegpalya.hu/">Több info itt.</a>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251202mm4810-masolat.jpg" alt="2025." width="2400" height="1600">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Fényoroszlánok</h3>
Az 5. kerületben található, pont a város közepén a Városháza Téli Élménypark és Karácsonyi Vásár, ami az egyetlen koripálya, ahol kürtőskalácsillatban lehet fényoroszlánokkal szelfizni egy jégfolyosón kanyargózva.
<a href="https://www.facebook.com/budapestikaracsony">Több info itt.</a>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20251114mm4300.jpg" alt="2025." width="5793" height="3862">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Miért csak a gyerekek?</h3>
Igen, nagyon fontos, hogy a gyerekeink megtanuljanak biztonságosan csúszni a jégen, és persze az sem baj, ha megismernek és megszeretnek olyan sportolási lehetőségeket, amiket csak hidegben lehet űzni. De mi lesz a felnőttekkel, akiket gyerekkorukban nem tanítottak meg korcsolyázni? Pár helyen, a 22. kerületben például a Budafoki Jégsátorban van oktatás felnőtteknek is, aminek az eddig egyedül korcsolyázó gyerekeik is biztosan fognak örülni.
<a href="https://budafokijegsator.hu/kozonsegkorcsolya.html">Több info itt.</a>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/karl-hornfeldt-3k4pycfgdls-unsplash-masolat.jpg" alt="Jégkorcsolya" width="6000" height="3375">
<figcaption>Kép: Unsplash</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Adventi vásár</h3>
Nincs is jobb annál, amikor korcsolyázás előtt vagy után még körbe lehet nézni egy gyönyörű környezetbe helyezett adventi vásárban is. Vannak, ahol ezt egy-egy lángosos- és forralt boros bódéval megoldják, de találni olyan helyszíneket is, ahol a környezet önmagában megér egy látogatást. Ilyen például a 3. kerületi advent, ami gyönyörű óbudai környezetben, számtalan programmal és persze a jégpályával jó célja lehet egy családi kiruccanásnak.
<a href="https://www.adventobudan.hu/irany-a-jeg/">Több info itt.</a>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/59295464214181138367546741849092396385371432n.jpg" alt="Advent" width="2048" height="1362">
<figcaption>Kép: Advent Óbudán</figcaption>
</figure>
</div>
<h3 dir="ltr">Bulihelyszín</h3>
Igazán ritka szerencse, amikor nyári kedvenc koncerthelyszíned télen jégpályaként tér vissza. Ebből sincs sok Budapesten, de a 9. kerületben, a Fábián Juli téren pont találni egy ilyet. Igen, a Budapest Parkot átalakították, és most KoriPark néven várja a csúszkálni vágyókat.
<a href="https://www.budapestpark.hu/hu/koripark/pages/koripark">Több info itt. </a>

A jégpálya az az üzem, ahova szórakozni járunk, esetleg azért, hogy a gyerek is megtanuljon. Vagy várhatunk ennél többet is a korcsolya-szezontól?


Mit találunk a budapesti koripályákon, ami többet ad, mint a korcsolyázás? TOPLISTA

Mit találunk a budapesti koripályákon, ami többet ad, mint a korcsolyázás?

Nagyon ritka és becses dolog, magyarázza Bardóczi, amikor egy kerület és a főváros nem egymás ellenében, hanem együtt képes gondolkodni és cselekedni. A Városmajor esetében pedig rögtön két kerület is dolgozik a park megújításán.
A főtájépítész <a href="https://www.facebook.com/sandor.bardoczi/posts/pfbid0hXfFPtRKb6tjU2fMjcpv4BY5fHaaCRZo8SjYZLn2LrkpcVe8wYR1Ha4tpWdm35xSl" target="_blank" rel="noopener">bejegyzése szerint</a> a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) munkatársai 
<blockquote>
nekiláttak a lámpatestek cseréjének,
</blockquote>
és megjavítanak mindent, ami nem működik. A Városmajori Szabadtéri Színpad melletti területen kiépítették az öntözőhálózatot, gyepesítettek, és évelőket ültettek ki.
A park arculati tervével is elkészültek, ennek a nyomán elindultak a padfestések, a táblák és kukák beszerzése. 
<blockquote>
A részletes favizsgálat is lezárult,
</blockquote>
azonosították a veszélyes fákat, rövidesen elindulhat a társadalmi kommunikációja, és kezdődhetnek a faápolások, a veszélyes fák eltávolítása és pótlása.
A sakkasztalok felújítása is zajlik, valamint tervek készülnek a templom mögötti fogadótér fejlesztésére. Itt várhatóan nagyobb lesz a zöldfelületi arány, esőkertet is létesítenek majd, és átrendezik a bútorokat.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/20230725mm0692.jpg" alt="Városmajor," width="5136" height="3424">
<figcaption>Kép: Merész Márton/Énbudapestem</figcaption>
</figure>
</div>
Bardóczi beszámolója szerint ugyanilyen tervezési fázisok zajlanak a Beethoven szobor környezetében, az északi vadparkoló területén. Itt pikniktér és kutyás integrált park kapna helyet. A kerület pedig pályázott a tulajdonában álló sportpályák felújítására. A II. kerülettel dolgoznak a Nyúl utcai kaputérség jobbításán is.
Mindemellett masszív televény programot fognak indítani. „Több parkunkhoz hasonlóan itt is új fokozatra kapcsol
<blockquote>
a zöldhulladék helyben hasznosítása.” 
</blockquote>
A facsoportok alatt a talajt és annak vízmegtartó és tározó képességét javító zónákat jelölnek ki.
A munkák során az egykori Budapesti Fejlesztési Központtal összeállított <a href="https://www.facebook.com/furjesbalazsbp/posts/355067006642379" target="_blank" rel="noopener">tájépítészeti tervpályázatot</a> tartják továbbra is alapnak, de tekintettel vannak a több mint 200 éves park örökségére „még akkor is, ha nincs történeti park státuszban (még!)”.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/vairosmajorfokert01.jpg" alt="Városmajor" width="2048" height="1073">
<figcaption>Kép: FŐKERT/FŐKERT</figcaption>
</figure>
</div>
Ahogy <a href="https://enbudapestem.hu/2025/04/23/megprobalnak-valamit-osszehozni-a-varosmajorban" target="_blank" rel="noopener">az Énbudapestemen megírtuk,</a> a II. és a XII. kerületi önkormányzat áprilisban jelentette be, hogy
<blockquote>
közös alapot hoznak létre a Városmajor fejlesztésére,
</blockquote>
amibe rögtön beletettek 20-20 millió forintot, amihez további 35 millióval csatlakozott a Fővárosi Önkormányzat is. Ehhez érkeztek magán és céges felajánlások.
A parkban 2014-ben végeztek utoljára nagyobb munkákat, akkor bővült többek között futópályával és parkour-eszközökkel a szabadtéri sportkínálat.
2022 márciusában ugyan bejelentették, hogy kormányzati finanszírozásban, a fővárossal és a XII. kerülettel nagyon szoros együttműködésbe megújul a Városmajor, az említett tervpályázat győztesét is akkor mutatták be, ám Lázár János építési és közlekedési miniszter
<blockquote>
még abban az évben kivégezte a projektet.
</blockquote>
A tervpályázatot a OpenSpace Kft. tájépítész iroda és a Deichler Jakab Stúdió csapata <a href="https://www.facebook.com/furjesbalazsbp/posts/355067006642379" target="_blank" rel="noopener">nyerte</a>. A park közepére többek között egy hatalmas, zöld, ligetes tisztást, egy napozórétet képzeltek el, ami mellett egy természetes hatású, nagy tó terült volna el. A park zöldjét összesen több mint másfél hektárral növelték volna, és teljesen autómentessé tették volna. 
Egy 2024-es bejáráson Bardóczi Sándor főtájépítész megerősítette, hogy
<blockquote>
a Városmajor valóban nincs a legjobb állapotban:
</blockquote>
a vadgesztenyefákat például aknázómoly tizedeli. Bár, mint olvashattuk, több gyorsbeavatkozást végeztek, továbbra is végtelen forráshiánnyal küzdenek.

Ha tyúklépésekkel is, csendesen, de a háttérben elindult a Városmajor felújítása. Bardóczi Sándor főtájépítész beszámolója szerint remélhetőleg a parklátogatók is hamarosan érzékelhetik a pozitív változásokat.

Csendben, de megkezdődött a Városmajor felújítása

Az adventi időszakban azzal töltjük meg a terézvárosi utcákat, amire mindenki vágyik, ami után mindenki áhítozik, ami olykor megadatik egy pillanatra vagy akár tartósan is. Ez a BOLDOGSÁG – <a href="https://www.facebook.com/soproni.tamas.polgarmester/posts/pfbid0hHMSp6uk8gyyHUoUgqqfM63zskgrCxyykVd8SK6GNyGLg7F7Uwxzxb1FvDvfW5exl">írta posztjában</a> a VI. kerület polgármestere, Soproni Tamás. 
A valóságban ezt úgy kell elképzelni, hogy a kerületi villamos- és buszmegállókban elhelyezett plakátok egy jelentős részén nem politikai üzenetek, akciós ajánlatok és fogyasztásra buzdító felhívások villognak, hanem felnőtt emberek vallanak arról, mit jelent számukra a boldogság, mitől boldogok. 
A közel 100 üzenetből egyik sem szól a pénzről, a gazdagságról, a vagyonról. Sokkal inkább a családról, a barátokról, emlékekről,  egy-egy olyan pillanatról, amikor az embert tetőtől talpig átjárja valami, amit boldogságnak hívunk – szól a poszt.
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/59321952212429811476518736544806085382291632n.jpg" alt="Soproni" width="2048" height="1366">
<figcaption>Kép: Soproni Tamás Facebook oldala/Soproni Tamás Facebook oldala</figcaption>
</figure>
</div>