Az Országgyűlés fideszes többsége által elfogadott államközi megállapodással a jelenlegi főpolgármester és kihívója szerint is csak bukik a főváros. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje viszont úgy véli, csak hergelés folyik.
Az Országgyűlés kétharmados fideszes többsége április 30-án elfogadta azt a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek kormánya közötti államközi megállapodást, ami megágyaz a Rákosrendezőre tervezett beruházásnak.
Ahogy a 2024 márciusi keltezésű dokumentumban áll,
a magyar kormány a megvalósítás érdekében, nemzetgazdasági szempontból, kiemelt jelentőségűnek minősíti a beruházást, ennek megfelelően közbeszerzés vagy pályáztatás nélkül eladja a beruházáshoz szükséges területet, és vállalja, hogy 800 millió euró értékben megvalósít infrastrukturális fejlesztéseket.
Hogy a szakértők szerint mit jelent az, ha valamit kiemelt beruházássá minősítenek, arról ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.
Zsuppán András, a Válaszonline építészeti újságírója szerint ez a minősítés eredetileg arra szolgált volna, hogy nagy léptékű, kiemelten közérdeket szolgáló projekteket, amilyen például egy metróberuházás is, az egyszerűsítés céljából kivonjanak a szokásos ügymenet alól. Csakhogy ez napjainkra odáig fajult, hogy a kiemelés gyakran inkább azt a célt szolgálja, hogy a közérdek ne érvényesülhessen.
Saly Noémi Budapest-történész, a Huszonkettesek Építészcsoport tagja szerint a kiemelt beruházás minősítéssel általában törvénytelen beruházásokat legalizálnak, „mert, ha nem lennének azok, akkor nem kéne kivonni őket mindennek a hatálya alól”. Ő egyébként úgy hallotta, hogy háromezer ilyen építkezés is folyik az országban.
A megállapodás szerint az Emírségek felajánlja
az Emirátusban székhellyel rendelkező magánbefektetőknek, hogy működjenek együtt a magyar kormánnyal a projekt megvalósításában, továbbá vállalja, hogy ösztönzi az általa kijelölt magánbefektetőt, hogy ötmilliárd forint összegű beruházást valósítson meg, ami magába foglalja a rákosrendezői vasútállomás megépítését is.
A megállapodás bármikor felmondható, ha a felek kölcsönösen egyetértenek, írásbeli megállapodással módosítható.
A törvényjavaslattal kapcsolatban Karácsony Gergely főpolgármester előzetesen azt mondta: „Az erőszaktevő állam (...) Budapestre akar erőszakolni egy magánérdekeket szolgáló, a városképet romboló, a lakhatási és klímaválságot is súlyosbító beruházást”.
Ahogy az Énbudapestem is beszámolt róla, a VSquare nemzetközi oknyomozó portál még 2023 novemberében írt arról, hogy a magánbefektető nem más lenne, mint a Burdzs Kalifát is építő dubaji milliárdos, a dubaji uralkodóval is jó kapcsolatokat ápoló Mohamed Alabbar, aki az Emaar Propertiest irányítja. A beruházással kapcsolatban azóta sem derült ki szinte semmi.
Lázár János egy 2023 decemberében tartott sajtótájékoztatón azt mondta,
a beruházás részleteit csak 2024 második félében dolgozhatják ki. Amíg az aláírások nem kerülnek a helyükre, addig szerinte, illetve a magyar kormány szerint, nincs is miről tárgyalni sem Karácsony Gergely főpolgármesterrel, sem az érintett kerületek polgármestereivel.
A VSquare nemzetközi oknyomozó portál információi szerint a befektető egy, a Mol-toronynál is magasabb, 220-240 méteres felhőkarcolót építtetne Rákosrendező vasútállomás közelébe.
Karácsony Gergely első reakciója szerint fogta a fejét, amikor meghallotta a hírt. „Ezek megőrültek!?” – tette fel a kérdést. „A világörökség részét képző, a honfoglalás ezeréves évfordulójának emléket állító emlékmű mögé ormótlan, az ég felé ágaskodó tájidegen tornyokat szeretnének növeszteni!?"
Az Országgyűlés döntésének hírére aztán kijelentette,
szerinte „a budapestiek nem kérnek a mini-Dubajból, nem akarják elherdálni a város aranytartalékát, nem engedik elcsúfítani a városképet, a Rákosrendezőn pedig megfizethető lakásokat és Parkvárost akarnak.” Ő pedig érvényt szerez a budapestiek akaratának.
Nem sokkal a döntés előtt zárult le ugyanis a második Budapesti Lakógyűlés. A mintegy 25 ezer budapesti szavazó 94 százaléka Parkvárost akar a mini-Dubaj helyett, 95 százalékuk államközi szerződés helyett nyílt versenyeztetéssel választaná ki a befektetőt és 92 százalékuk egyetért azzal, hogy csak olyan épületek épüljenek, amelyek nem érintik az Andrássy út és a Hősök tere világörökségi látványát.
„Újra ideje emlékeztetni Orbán Viktort a saját mondatára: amit a budapestiek nem akarnak, az nem lesz” – jegyezte meg Karácsony.
Mint mondta, Budapest nem eladó, Budapest nem elfoglalható, a csapatával megküzdenek a megfizethető lakásokért és a zöldfelületért. A Karácsony Gergely vezette főváros ugyanis egy úgynevezett, Parkváros-koncepciót támogat, amelynek értelmében Rákosrendezőből lakóövezet lesz egy új, a kormány terveinél jelentősebb zöldberuházással.
A Parkváros-koncepció szerint a beépítés nem lenne túlzsúfolt, de Budapest lakáséhségét enyhíthetné. Ahogy ugyanis Karácsony egy másik posztjában írta, az elmúlt években Budapesten folyamatosan csökkent, az agglomerációban pedig folyamatosan nőtt a népesség, ami szerinte mindenkinek rossz. A legjobb mindenkinek az lenne, ha Budapesten tudnának megfizethető lakhatást biztosítani a fiataloknak – véli, és ehhez épp a Rákosrendezőhöz hasonló rozsdaövezeteket kellene fejleszteni.
A legfrissebb posztjában Karácsony Gergely az Egyesült Arab Emírségek vezetőit is emlékeztette, hogy nem engedik, hogy tönkretegyék Budapestet is, ahogy tönkretették Belgrádot.
A kísérteties hasonlóságot mutató belgrádi projektnek köszönhetően, amelyről ebben a cikkünkben írtunk részletesen, és amely a helyi építész- és várostervezői szakma és a nyilvánosság teljes kizárásával zajlott,
máris hatalmas a zaj- és hangszennyezés, a város belső területein az építkezések indulása óta nyaranta akár 2-3 fokkal magasabb hőmérsékletet mérhetnek, mivel a falként magasodó toronyházak, valamint a leaszfaltozott és térkövezett területek hőcsapdaként működnek.
Karácsony emlékeztetett arra is, hogy a kormány Fudan egyetemről is hozott törvényt, de a budapestiek kiállása miatt attól is meghátráltak, és mivel szerinte az államközi szerződés súlyosan ellentétes az uniós joggal, ezért az Európai Bizottsághoz is fordul a jogaik érvényesítéséért.
Vitézy Dávid LMP által támogatott főpolgármester-jelölt öt pontban fogalmazta meg aggályait a tervezett beruházás ellen:
Úgy adja oda a kormány a területet, hogy semmit nem ír elő, semmit nem vár el, semmit nem rögzít arról, mi épülne oda. Nemzetgazdaságilag kiemeli a beruházást, a szerződés aláírása után nem is lesz ráhatása arra, hogy ott mekkora épületeket húzzanak fel.
A szükséges közlekedési beruházásokra Vitézy szerint nincsenek garanciák. A repülőtéri vasutat a belváros és a Nyugati helyett Rákosrendezőre vinnék, amelynek szerinte nincs értelme és igazi parképítésnek nyoma sincs a tervezetben.
Szerinte ez nonszensz, ilyet egyetlen európai fővárosban sem lehet megcsinálni.
„Budapest városfejlesztésének múltbeli sikeres történetei mindig a magánérdek és a közérdek együttműködésén, összehangolásán alapultak. Ez a megállapodás csak az arab befektetők magánérdekéről szól” – tette hozzá.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje még az Országgyűlés döntése előtt nyilatkozott projektről a Népszavának.
Mint kiderült, bár ő sem tudja, Lázár János miről szerződött az arab befektetőkkel, szerinte valójában csak hergelik az embereket ezzel kapcsolatban, arra kérdésre pedig, ő mit látna ott szívesen, kitérő választ adott.
A főpolgármester-jelölt április 30-án, az országgyűlési szavazás napján ráadásul találkozott is Lázár Jánossal, de a facebookos beszámolója alapján Rákosrendező nem került szóba.
Az Énbudapestem a napokban Rákosrendezőn járt, ahol a Lázár vezette Építési és Közlekedési Minisztérium utasítására a MÁV 83 bérleti és egyéb lakáshasználati szerződést mondott fel, bár egyes információk szerint csak a bérlők 30 százalékával sikerült megegyezniük április végéig.
Az egyik megszólaló lapunknak azt mondta, hogy nincs szüksége a MÁV által felajánlott lakásra: nemrég elveszítette a párját, ezért inkább vidékre költözne.