További budapesti lámpatesteket tervez energiatakarékosra cserélni a BDK. Erre azért is szükség van, mert elavultak a fővárosi lámpák, ráadásul tavaly több mint duplájára emelkedett a közvilágítás díja.
„A főváros vezetése korszerűsíteni akarta a közvilágítási rendszert, ezért hozta létre 2001 szeptemberében a BDK Kft.-t. A cég azóta nem csak az üzemeltetői, hanem részben – a rendelkezésre álló források függvényében – a vagyongazdálkodási feladatokat is ellátja” – mondta lapunknak Pap Zoltán, a BDK ügyvezetője. Nem csak a lámpák és az oszlopok, hanem a hatezer kilométer közvilágítási kábel és szabadvezeték, valamint a 3300 kapcsolószekrény is a BDK-hoz tartozik.
Beszámoltunk róla, Budapest vezetése megvásárolta a Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft. ötven százalékos tulajdonrészét. A város korábban 50 százalékos tulajdonrészt birtokolt, a szerződéssel a BDK Kft. egészét a Fővárosi Önkormányzat irányítja a jövő évtől. Az E.ON Hungária Zrt. jogelődje, az ELMŰ Nyrt. 2009-ben állapodott meg a fővárossal a közös működésről. Ez a szerződés 2024. december 31-ig szól, a lejártával pedig vételi jogot ad a városvezetésnek az energiacég tulajdonrészére. „A tulajdonosváltásnak az E.ON Hungária Csoport működésére nincs hatása, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a budapestiek számára is zökkenőmentes legyen" – tudatta a cég az Énbudapestemmel.
A 2001-es indulást követő három évben a higanylámpákat nátriumlámpákra és kompakt fénycsövekre cserélték. A lámpatestek átlagos amortizációs ideje 18 év, nem csoda, hogy a több mint húszéves nátriumlámpák mára elhasználódtak. Ráadásul az Európai Unió 2027-től kivezeti a nátriumlámpákat, a következő években tehát fel kell gyorsítani a LED-izzók felszerelését.
A 190 ezer budapesti köztéri lámpa közül egyelőre nem sok energiatakarékos. Az I. Fővárosi Energiaprogram része a közvilágítás korszerűsítése is, a BDK célja év végére az, hogy negyvenezer lámpatest energiatakarékos legyen.
Nincs több olcsó villanyszámla
Bár az energiapiac már stabilizálódott, spórolásra továbbra is szükség van. Míg 2022-ben nettó 4 milliárd forint volt a közvilágítás díja Budapesten, tavaly már nettó 9 milliárd forintra emelkedett. Ez bruttó 11,5 milliárd forintos költséget jelent a városnak. A főváros 86 millió kilowattórás fogyasztása idén sem lesz olcsó. „A piac stabilizálódásával alacsonyabb árra számíthatunk idén, de az évi 4 milliárdos szint már nem fog visszatérni” – mondta Pap.
A 2022-es energiaválság idején több, szorult helyzetben lévő önkormányzatnál felvetődött, hogy a közvilágítás fényerejének csökkentésével faragnának a rezsiköltségeken. Például, a XII. kerületi önkormányzat időszakosan lekapcsolta az Erzsébet-kilátó díszkivilágítását, 2022 szeptemberétől pedig egész Budapest díszvilágítását két órával korábban kapcsolják le: a nyári időszámítás idején 23 órakor, a téli időszámítás alatt pedig 22 órakor. Ezzel éves szinten közel 226 millió forintot spórol az önkormányzat.
Spórolni kell az árammal
A közvilágítás fényerejének csökkentése azonban közbiztonsági és közlekedésbiztonsági kérdés is. „Először le kell cserélni a lámpatesteket LED-esre, ezzel 40-50 százalék energiamegtakarítás érhető el. Ezután érdemes kiépíteni a mérőeszközöket, és elhelyezni a leszabályozást és távfelügyeletet biztosító okoseszközöket, amelyeknek csatlakozási lehetősége már biztosított a társaság LED-es beszerzéseinél a jelenlegi lámpatestekben is. A fényáram csökkentésével – az okoseszközök beszerzését követően – további 10-20 százalékot takaríthat meg a főváros” – mondta Pap.
Noha megújuló energiaforrásokkal is környezetbarátabbá lehetne tenni a közvilágítást, a napenergia nem elég. Pap szerint a napelem egyelőre nem alkalmas közvilágítási célú energiaellátásra, mert a szabványos közvilágítás forgalomtól, útkategóriától függő feltételei nem biztosíthatók stabilan, minden időjárási viszony mellett.
(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)