STÍLUS

A világ egyik legjobb metrója Budapesten van


A CNN listázott tizennyolcat a világ legjobb metrói közül, és az egyik magyar is befért a dán, japán és indiai tokiói vonalak közé – vajon melyik és miért?

Városonként változnak, hogy mire és hányan használjuk a föld alatti tömegközlekedési viszonylatokat, de miután a nagyvárosok populációja egyre csak nő, mindenhol szükség van arra, hogy a milliókat gyorsan és hatékonyan mozgatni tudják A-ból B-be.

A listázott metróvonalak

Van, ahol a hasznosság mellett az esztétikumra már nem volt pénz (vagy igény), vannak vonalak, amiket az elképesztő mérnöki munka miatt ismerjük, másokat pedig a megállók egyszerűsége mellett, hibátlan funkcionalitása emel ki a világ többi föld alatti közlekedési rendszere közül. 

Tokió
 Tokió  Kép: Merész Márton/Énbudapestem

 

A listán szerepel számtalan ázsiai város, jó okkal. Példának hozzák Tokió metróhálózatát, ami híresebb arról, hogy fehérkesztyűs dolgozók préselik a kocsikba az utasokat, mint arról, hogy olyan biztonságos, hogy 4-5 éves gyerekek is egyedül használhatják. A tizennyolc legjobb között szerepelnek még Szöul fűtött ülésekkel felszerelt kocsijai, Sanghaj 40 millió embert kiszolgáló 19 metróvonala is. Az indiai Delhiben az elhíresült szmog csökkenése nagyban köszönhető az alig húsz éves metróhálózatnak, nem csoda, hiszen évente két milliárd utazást regisztrálnak csak ebben a hálózatban. 

Shanghai
Sanghaj  Kép: Ai Qing/W-mills

 

Európában a koppenhágai és glasgow-i metró éjjel-nappali járataival (még akkor is, ha ez utóbbi csak egy darab körjáratot jelent) a kijevi atombiztos alagútrendszerével és a sűrűn lakott berlini jól szervezett hálózatával kellett a magyar mérnököknek versenyre kelniük.

Kijevi
Kijev  Kép: wikipedia

 

Amerika főleg azzal lóg ki a sorból, hogy metróvonalaik többnyire a föld felett közlekednek, a fém szerkezeteket és a házak között kanyargó, szűk utcákban csikorgó kocsikat sok filmből mi is ismerhetjük.

Budapesten

A négy budapesti vonal közül, a sárga vagyis egyes számmal jelölt metrót emelte ki a CNN. Kiemelték, hogy az első villanymeghajtású kocsik a magyar fővárosban közlekedtek, ezek a világon először két vezetőfülkével rendelkeztek és a többi korai fejlesztéssel ellentétben felsővezetékről nyerték az energiát.

Kisföldalatti
Kisföldalattiról készült rajz (1900). Kép: Fortepan/Klösz György

 

A CNN teljes listáját itt lehet megnézni.

(Kiemelt kép: Merész Márton/Énbudapestem)