KULTÚRA

Megújítják a főváros legöregebb fasorát


„Az ég legyen tivéletek,/ Üllői-úti fák” – Kosztolányi Dezsőt idézve jelentette be Főkert, hogy január 22-én megkezdik az Üllői úti fasor átfogó rekonstrukciós munkáit Budapest határától egészen a Határ útig.

Az Üllői út nemcsak arról nevezetes, hogy a maga 15 kilométerével a főváros leghosszabb útja, vagy hogy a Kálvin tér és a Nagyvárad tér közötti szakaszon egymást érik a fontos egészségügyi intézmények, klinikák, kórházak, hanem arról is, hogy

itt van a főváros legöregebb fasora.

Ahogy a We Love Budapest írja, az Üllői út szakaszosan alakult ki, nagyjából a 18. század elejétől. Amikor József nádor utasítására Hild János 1804-ben elkészítette az út első szakaszának rendezését, már előírták az út menti fásítást, bár csak évtizedekkel később teljesítették. Ezek voltak azok a fák, amelyekhez később Kosztolányi verset írt, és amelyek már nem állnak, mert amikor kiszélesítették az utat, mindet kivágták.

„Szakembereink a fasor felmérésekor azt tapasztalták, hogy a fák jelentős része kiöregedett, egészségügyi állapotuk balesetveszéllyel fenyeget, így ennek elhárítására sokat ápolásban kell részesítenünk, illetve el kell távolítsunk a fasorból” – foglalta össze a Főkert a Facebook oldalán a mostani helyzetet.

Mint említettük, Budapest legöregebb fasoráról van szó, így a Főkert is nagy figyelmet fordít a munkálatokra:  minden fát megvizsgáltak, illetve szakvéleményt késztettek róluk, amelyeket ide kattintva lehet átolvasni.

Ahogy a legtöbb esetben megjegyzik, a vizsgálatot a Magyar Faápolók Egyesülete által kidolgozott részletesebb, Radó Dezső munkáját továbbfejlesztő módszerrel végezték el szakembereik. A fakivágásokat megelőzően zoológiai vizsgálatokat is végeztek.

Üllői
Kép: Ruzsa István/18. kerület

 

A fejléc alatt, két táblázatban a felmérés időpontja, a fa azonosításához szükséges adatok, és a fa jellemző méretei találhatóak.

A következő táblázatokban a fa állapotát leíró adatokat, az alsó rész a fa megtartásához szükséges kezeléseket közli. Az adatlap jobb oldalán egy egészalakos fotó, alatta egy táblázat a fa megtartásához szükséges kezeléseket tartalmazza, ezekben az esetekben viszont csak a kivágás jöhetett szóba, végül ez alatt az EU-módszer szerinti értékelés összegzése látható.

Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, a kertészmérnök-közgazdász Radó Dezsőt 1962-ben nevezték ki a Fővárosi Kertészeti Vállalat igazgatójának, ahonnan 22 év után, 1984-ben ment nyugdíjba, de utána, 2001-es haláláig, aktívan dolgozott.

Az ő nevéhez fűződik, hogyan lehet

pénzben kifejezni a városi növényzet értékét.

Radó módszere az eszmei értéket az életkor és a lombkorona állapotának függvényében határozza meg annak alapján, hogy a fa addigi élete során hány tonna szén-dioxidot, port, zajt szűrt ki a levegőből, mennyi párát porlasztott szét, illetve mennyibe került az ültetése, gondozása.

A fák állapotának meghatározására szintén Radó honosított meg egy eljárást 1998-1999-ben. Az eljárás az Európai Unió Erdészeti és Fagazdálkodási Bizottságának 1984-ben elfogadott ötlépcsős modelljén alapult, amit 2013-ban a Magyar Faápolók Egyesülete felfrissített.

A fa életképességét nemcsak a korona állapota, hanem a fa teljes egészének egészségi állapota befolyásolja, ezért az életképesség megállapításakor a korona állapota mellett a gyökérzet és a törzs állapotát is figyelembe kell venni.

width=3992
Kép: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség

 

Ahogy Radó is írta, az ötlépcsős modell azt jelenti, hogy 1-5 értékszámmal látják el a fasorok egyedeinek részeit (gyökér, törzs, korona, az ápolás mértéke, életképesség), és ezen értékszámok számtani átlagából állapítják meg a faegyed állapotát.

A talajban futó gyökérzet egészségi állapotára például a gyökérnyak alakja, sérülései utalnak a leginkább. Ha a gyökérnyak ép, a termőhely optimális, akkor nincs baj, ötös osztályzat jár, ha viszont a gyökérzet fejlődése kismértékben gátolt, akkor már csak négy pontot lehet adni rá. Ha a gyökérzet károsodása legalább 50 százalékos, és a termőhely is rossz feltételekkel rendelkezik, már csak egy pontot lehet adni az állapotára, ha pedig elhalt a gyökérzet, akkor nincs miről beszélni, nulla pont. Ehhez hasonlóan veszik sorra a fasor egyedeinek további részeit is.

A kivágott fák pótlását még idén tavasszal elvégzik, ráadásul – teszik hozzá – nemcsak a most kivágott fák helyére kerülnek új facsemeték, hanem a korábban megüresedett fahelyekre is ültetnek. „Így

közel 300 új fácska zöldíti majd a fasort,

és terveink szerint olyan fafajok is lesznek köztük, amelyeket korábban ezen a helyszínen nem alkalmaztunk” – tették hozzá.

A posztból az is kiderül, hogy a közművek, légvezetékek helyzete miatt leginkább alacsonynövésű és gömbkoronájú fákat válogattak ki, azonban ahol lehetőség lesz rá, ott a magasabbra növő, nagyobb koronájú fajtákat fogják előnyben részesíteni.

„A munkavégzés nagyon hosszú szakaszt és sok fát érint, így várhatóan több hétig tart majd. Ezalatt az autóforgalmat nem korlátozzuk, de előfordulhat, hogy kisebb fennakadásokat tapasztaltok majd, ha erre jártok, ennek kapcsán türelmeteket és megértéseteket kérjük” – zárják a bejelentést. 

A tervek szerint 2024. február 15-ig elvégzik a balesetveszélyes fák kivágását.

width=3992
Kép: Ancsin Gábor/Képszerkesztőség

 

A Főkert 2021-ben egyszer már nekilátott az Üllői út fasor megújításának a XVIII. kerületben. Akkor arra jutottak, hogy a fasor 60 fája annyira elöregedett vagy erősen sérült, hogy a balesetveszély miatt sajnos ki kell vágni.

„A kivágandó fák gyökérnyakban vagy koronaalapban korhadtak, vázágaik többszörösen csonkoltak, illetve több fánál törzshasadás, odvasodás figyelhető meg” – olvasható a felmérés eredménye.

Akkor azt írták, hogy a helyi adottságokhoz

leginkább a gömbakác tud alkalmazkodni

ellenálló és szárazságtűrő képessége miatt, úgyhogy újraültetéskor a fafajtán nem változtatnak.

A Főkert posztjában megidézett Kosztolányi egyébként az Üllői 21. szám alatt lakott. Az épületet a magyar szecesszió két kiemelkedő alkotója, Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp tervezte és építette.

A szomszédos 23-as szám arról nevezetes, hogy halála előtt ott lakott az első magyar szocialistaként emlegetett Táncsics Mihály, a 17-es szám pedig Károlyi György gróf tulajdonában volt, ahol az irodalomkedvelő főnemes személyi titkára, Bártfay László lakott, akinél Kazinczy Ferenctől Vörösmarty Mihályig rengetegen megfordultak.

(Kiemelt kép: Képszerkesztőség/Ancsin Gábor)