1823. január 1-én, 201 éve született Petőfi Sándor, vajon milyen lenne Budapest az ő szemével? Mit kérdezne, ha végigsétálna a Duna partján?
A nagy kávéházak még mindig népszerűek...
...de amikor az utcán áll a sor, akkor abban valószínűleg nem a szegény értelmiségi művészek várakoznak, mint a költő idejében. Amíg a XIX. században melegedni, olcsó reggeli reményében és a társaságért jártak nagy kávézókba, addig a 21. században a legcsillogóbb kávézók előtt turisták állnak, hogy bejutva szelfit készíthessenek.
Miért ilyen nagy mindenki? Ilyen jólétben élnek a magyarok a 21. században?
Petőfi joggal gondolhatná, hogy a testméret és a társadalmi státusz összefügg, ő maga is feltűnően vékony volt és sosem élt jómódban. A XIX. században nem volt feldolgozott élelmiszer, ami volt, az nem volt mindenkinek elérhető. A Pesten élők nagy része szegény volt, egyik napról a másikra élt, éhezett, a túlsúlyos emberek száma messze alatta volt a mainak, és egyfajta társadalmi státuszt mindenképp jelölt.
Mi az a szobor a Gellért-hegy tetején?
A Szabadság-szobor 1947 óta áll a hegy tetején, arra emlékezünk vele, amikor a II. világháború végén a szovjet csapatok kiűzték Budapestről a németeket. Vagyis, azok az oroszok segítettek nekünk, akik száz évvel korábban még az 1848-49-es szabadságharc leverésében vállaltak oroszlánrészt. Ezt Petőfi bizonyosan felháborítónak találná.
Mi az a lapos épület a szobor mellett?
A lapos épületet mi Citadellaként ismerjük. Az épületet az a Haynau építtette, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leveréséért, az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzéséért is felelős volt. A Citadella – más országok hasonló építményeitől eltérően – azért épült, hogy a magyarokat fenyegesse. A költő valószínűleg meg lenne döbbenve, hogy az épületet még mindig nem pusztítottuk el, sőt, épp felújítjuk.
1846-ban elindult a gőz hajtotta vasúti közlekedés Budapesten is...
...1847-ben Vasuton című versében nagy rajongással írt első élményeiről. Viszont nem láthatott bicikliseket, autókat, villamosokat, egyéb furcsa vagy zajos gépeket sem. Az utak nemhogy aszfaltozva nem voltak, még a macskakőnek való kő bányászata is váratott magára a század végéig. Petőfi jártában keltében sáros pesti utakhoz volt szokva, lovaskocsikhoz, szekerekhez. A fapados légiközlekedés még álmodozás szinten sem létezett.
Miért öltözik mindenki ilyen férfiasan?
Ezzel a kérdéssel arra célozna, hogy – bár ez nekünk már nem tűnik fel – a nők többsége nadrágot hord, ami a XIX. században elképzelhetetlen volt. A költő korában egy igényesebb pesti nő nyugati divatlapokat követett, fűzőt hordott, drótvázat, rajta 5-6 alsószoknyát, lapos talpú cipőt. A bő ujjú blúzból előbújó kezekben nem mobiltelefont tartottak, hanem napernyőt, legyezőt, díszes kendőket. Hosszú hajukat fésükkel, tollakkal díszítették, loknikban vagy kontyba kötve hordták. Erős sminket csak az utcán hemzsegő prostituáltak viseltek.
Micsoda? A Lánchíd nemrég készült el?
Így értetlenkedne a költő, hiszen a híd újjáépítése 2023-ban fejeződött be, Petőfi viszont joggal lehetne zavarban, hiszen a szabadságharc évei alatt is már csak az utolsó simítások hiányoztak ahhoz, hogy a híd elkészüljön. Azt már nem kellett végignéznie, ahogy a szabadságharc vérbe fojtásáért is felelős Haynau avatta fel a hidat 1849. novemberében.
Petőfi és a költészet
Petőfi az egyik legismertebb magyar költő, akinek közel 850 verse maradt az utókorra. A szabadságharc előtt Pesten irodalmi kört is szervezett, joggal kérdezhetné, hogy kik számítanak most elismert költőnek? A nők karrierálmait illetve költői ambícióit nem nagyon támogatták a XIX. században (bár tudunk pár költőnőről, akik a társadalmi elvárások ellenére is írhattak és jelentettek meg verses köteteket), ezért a női nevek sokaságát a könyvek borítóin mindenképp izgalmasnak találná. Érdekes lehetne számára az is, hogy a XXI. századra a költészetnek milyen megjelenési formái alakultak még ki, és milyen témákkal dolgoznak a modern költők. Ha Szabó T. Annát és Beton.Hofit említenénk neki – hogy csak két nevet ragadjunk ki a több ezerből – nem nagyon lőnénk mellé.
A magyarok többsége még 200 év elteltével is úgy gondolja...
... hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Nemzeti Dalt. Ez nem igaz. A verset két nappal a szabadságharc előtt írta, naplójából tudjuk, hogy elszavalta az akkori Pilvax kávéházban, az orvosi egyetemen és a Landerer-nyomda előtt is, miután több ezer példányt szétosztottak az ott várakozók között. A múzeumról azonban pont nem tesz említést az egyébként pontosan vezetett naplóban.
Kiemelt kép: Petőfi Sándor viaszszobra a budapest Madame Tussauds-ban. Fotó: Merész Márton/Énbudapestem