Ez a zebra jóval több, mint pár fehér vonal felfestése és lámpák a Rákóczi úton – ez a biztató jele annak, hogy igenis lehetséges a legélhetetlenebb belvárosi autópálya humanizálása, és megmutatja, micsoda ereje van a civil közösségnek is, ha el szeretne érni valamit.
Volt időszak, amikor veszélyeztetett, már-már kihalás szélén álló állatfaj volt a Kossuth Lajos utcában és a Rákóczi úton a zebra. Helyüket átvették a földalatti aluljárók, ahol a gyalogosok – babakocsisok, idősek, kisléptű gyerekek is – fel-le lépcsőzve kelhettek át az út két oldala között.
Egy elhibázott koncepció kijavítása
Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az az elképzelés, ami a '60-as évektől egy belvárosi autópályává tette Budapest legszebb történelmi negyedét, és ezzel szép lassan hozzájárult az itt virágzó kiskereskedelem elsorvasztásához, egy elhibázott városfejlesztési koncepció volt. Nem csak élhetetlenné tette a belvárost a zaj és légszennyezés, de valójában akárhány sávot is hoztak létre, az autósok csak araszolnak, mert a várost nem ilyen mennyiségű gépjármű áteresztésére tervezték.
A budapesti aluljárók tündökléséről és hanyatlásáról Zubreczki Dávid írt egy izgalmas cikket, még a Blaha felújítása kapcsán, ebben mesél az első aluljárók problémáiról, az Astoria prototípusáról és a hatvanas évektől kezdve a városon végigsöprő aluljáróépítési hullámról is. Szerencsére ezek az idők elmúltak, ám a több évtizeden át tartó városfejlesztési zsákutca helyreigazítása nem tud egyik pillanatról a másikra végbemenni, hanem sok-sok kisebb lépésben zajlik.
Ennek nagyon fontos pillanata volt először a Ferenciek tere átalakítása még az előző ciklus alatt, ahol visszaállították a felszíni zebrákat, majd 2022-ben a Blaha felújítása kapcsán a felszíni, akadálymentes közlekedés megteremtése az új zebrákkal.
Zebrán innen és túl – avagy minek lesz a része?
Most pedig egy köztes, szintén hiánypótló elem került a helyére: a VII. és VIII. kerületet, a forgalmas Kazinczy utcát a Szentkirályi utcával összekötő átkelőhely átadásával. Az egykor természetes belvárosi körútként futó utcák füzérét drasztikusan szakította ketté a hatsávos Rákóczi út.
Ezt az “új körút” szerepét mutatta be 2022 őszén az első Budapest Tuning keretében megrendezett utcai minifesztivál is. „Az Andrássy út és az Üllői között, a Székely Mihály – Kazinczy – Szentkirályi utcák összekapcsolásával egy olyan
„Új körutat” hozunk létre, ahol jó sétálni, vásárolni, közösségi tevékenységet, szomszédsági programokat szervezni: egy emberközpontú körutat hozunk létre,
ahol a madárcsicsergés mellett előtérbe kerülnek az emberi találkozások és a városi rekreáció” – monták a szervezők.
Ilyen tágabb kontextusban nézve a zebra fontos része annak is, hogy a nyáron gondos előkészítés után, a taktikai urbanizmus eszközeivel növények, padok, színes aszfaltfestések jelentek meg a Székely Mihály utcában, amelyek nem csak barátságosabbá teszik a környéket, de hatékonyan csökkentik az áthaladó autók sebességét is, ezzel is erősítve az új gyalogos tengely kialakulását.
Oda kell zebrákat tenni, ahol az emberek közlekednek
Hogy mennyire kellett ide egy gyalogos átkelő, azt mi sem mutatta jobban, hogy elég volt csak 10 percre megállni az út szélén, és legalább 5 gyalogos – szabálytalan és életveszélyes kísérletét láthattunk – ahogy megpróbáltak volna itt átjutni a hatsávos úton.
A zebra „születését” az körülmény is kiemeli, hogy közösségi, civil kezdeményezésre született végül meg – mert az emberek akarták, kitalálták, megszavazták. Az ötletet Lajos Béla és társai, a Színes Erzsébetváros és a Színes Józsefváros adták be a Budapesti Közösségi Költségvetés pályázatára, és amire 6856 szavazat érkezett– ezzel ez annak az évnek az egyik legsikeresebb pályázata lett.
Az új jelzőlámpás kereszteződés és a gyalogátkelő átadásával a közlekedési csomópont biztonságos és akadálymentes, a látássérülteket hangjelzéssel és taktilis burkolati elemekkel segítő átkelést tesz lehetővé Belső-Erzsébetváros és a Palotanegyed között – írja közleményében a BKK.