Nemrég leesett az első hó, ami már a Normafán kívül is látható volt, jelezve, itt az idő felkészülni a csúszásmentesítésre. Ha még nem késő, itt van pár ötlet sószórás helyett.
Mi a baj a sóval?
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet előírja, hogy belterületi közterületen a síkosság mentesítésre csak olyan anyag használható, amely a növények egészségét nem veszélyezteti – a só (NaCl) nem ez.
- A kloridion a talajba jutva a növények gyökéren keresztül felszívódik, majd lelassítja azok növekedését, sőt pusztulásukat is okozhatja, még úgyis, ha a hóval együtt lapátoljuk a fák köré. “Az útszóró só elszikesíti a talajt, a nátrium beépül a talajkolloidokba és egy vizet át nem eresztő nyúlós masszává teszi azt, míg a klór megöl minden talajéletet, köztük a talaj baktériumait és gombáit, amelyek szimbiózisban élnek a növények gyökereivel.” – írta Facebook oldalán Bardóczi Sándor, Budapest Főtájépítésze.
- A só alkalmazásával az utak és az utak alatti közművek csövei is károsodhatnak, ugyanis az olvadt hó a repedésekbe szivárog, ahol a következő fagyáskor szétrepeszti azokat.
- A só ráadásul az autók kipufogógázaiból származó nitrogén-oxiddal is könnyen reakcióba lép, maró anyagokat alkot, ez árt a gépkocsiknak, a hidaknak, lámpaoszlopoknak, felüljárók fém elemeinek.
- Ennél hétköznapibb, átélhetőbb élmény, hogy árt a kutyák és macskák mancsának is, de a téli ruházatunk, lábbelik talpát is kikezdi.
Mi legyen helyette?
A legjobb és legkörnyezetbarátabb ötlet az időben ellapátolás. Emellett vannak még ilyen megoldások is:
- A legkönnyebben hozzáférhető só-helyettesítő a homok, amit a legegyszerűbb beszerezni. Olcsó, környezetbarát, de nem oldja a jeget, csak lefedi. A hó elolvadása után még dolgozni kell vele, össze kell söpörni.
- Az egyik leghatékonyabb környezetbarát jégmentesítő anyag a kálcium-klorid, amit olvadás után nem kell összetakarítanunk.
- Szintén egyszerű és környezetbarát megoldás a lebomló faforgács vagy a hamu. A hamu ráadásul rengeteg ásványi sót tartalmaz, lúgos kémhatással rendelkezik és nagy arányban tartalmaz értékes anyagokat.
- Különleges anyag a vinasz, amely a cukorgyártás során keletkező melléktermék. Kellemetlen szaga van, ezért csak külterületi övezetekben szokták alkalmazni. Előnye, hogy a földbe szivárogva trágyaként hasznosul, így a növényvilágnak ez kifejezetten kedvez.
- Ára miatt nem igazán elterjedt a zeolit, ami zúzott vulkanikus kőzetet takar. Szórást követően az út felületén marad.
A címben említett megoldás egyébként nem tudományos-fantasztikum, például Izland fővárosának járdáit is így jégmentesítik. Úgy kell elképzelni, mint a padlófűtést, csak kültéren.
(Kiemelt képen: Fővámtér, 1940. Forrás: Fortepan)