STÍLUS

Szemét és szemléletformálás – mi lesz a sorsa annak, amit kidobunk?


Hány kukásautó (anyakönyvezett nevén hulladékos gépjármű) járja a főváros utcáit? És évente mennyi hulladékot „tüntetnek” el? Hol és hogyan tanulható meg, hogy amit eddig szemétnek hívtunk, abban mennyi érték van? A Szemléletformáló és Újrahasználati Központ bejárásával egybekötött projektzárón jártunk.

Egy újságíró szereti a kihívásokat – és hát mi lehet annál jobb feladat, mint megnézni élőben, hogy amúgy mennyi izgalmas dolgot takar a nagyon hosszú és kissé nyakatekert elnevezésű KEHOP-3.2.1-15-2017-00024 azonosítószámú „A fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre” projekt.

Merthogy nélküle – és a többi hasonló beruházás nélkül – amúgy elég nagy bajban lennénk. Ami most szinte láthatatlanul zajlik, és immár abszolút környezetbarát módon, az könnyen válhatna nagyon zavaró problémává is.

Újrahasznosítás
Kép: Merész Márton/Énbudapestem

Mára egyre nagyobb súllyal nehezedik ránk – nagyon helyesen – a tudat és a felelősség, hogy amikor valamit elegánsan kidobunk a szemétbe, azzal annak a hulladéknak nem ér véget a története. Már rég nem elég, hogy a szemetet valaki elszállítsa a közvetlen környezetünkből a közegészségügyi szempontokat szem előtt tartva, mint az volt 130, de még 30 évvel ezelőtt is. Az elmúlt évtizedekben hatalmas változáson ment át a hulladékfelhasználás módja és mikéntjei. Laikusként lehet, hogy ez a folyamat nem olyan látványos, mégis a hétköznapi életünk, és főleg a jövőnk számos szegmensét befolyásolja. 

Az elmúlt években fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer teljes megújulása lezajlott. Hogy csak a legújabbakat említsük, márciustól a sikeres próbaüzem után szolgálatba állt a Hulladékválogató Mű, ami évi 15 ezer tonna szelektíven gyűjtött – elsősorban műanyag és fém – hulladék további válogatását teszi lehetővé. Illetve Budapest Főváros Önkormányzata 10,432 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásnak köszönhetően 110 db új, modern és környezetkímélő hulladékbegyűjtő járművel bővítette a Budapesti Közművek gépparkját, ezzel lecserélhetővé váltak közel húsz éves járművek is. Mert egy város ebből is áll, ezek a beruházások, fejlesztések és éppen annyi ember mindennapjait érintik, mint a megújult hármas metró vagy az akadálymentes felszíni zebrák szaporodása. 

Hulladékgazdálkodás
Kép: FKF

És hogy számokat is mondjuk, a Budapesti Közművek FKF Hulladékgazdálkodási Divíziója naponta mintegy 250 kukásautóval van kint a főváros útjain, hogy begyűjtse és hasznosításra, vagy ártalmatlanításra elszállítsa azt az évi közel 700 000 tonna települési szilárd hulladékot, amely több, mint 936 000 háztartásban és mintegy 20 000 gazdálkodó szervezetnél keletkezik. Egy-egy hulladékbegyűjtő célgép (kukásautó) átlagosan évi 20 000 km-t tesz meg a főváros útjain, ezért is nagyon fontos, hogy az új járművek kifejezetten nagyvárosi környezetben való használatra lettek optimalizálva. EURO 6-os motorjaik megfelelnek a legszigorúbb uniós és hazai környezetvédelmi előírásoknak is, azaz csendesek és gyorsak is, ezzel is hozzájárulva az élhetőbb Budapest megteremtéséhez. 

Körbejárva a Szemléletformáló és Újrahasználati Központban, azonnal leragadtunk a könyveknél és a bakelit lemezeknél, amiket nagyon jutányos áron tudunk innen hazavinni. De vannak bútorok, poharak, sílécek és sícipők is, és még rengeteg dolog, ami egy-egy háztartásban ugyan fölöslegessé vált, ám a volt tulajok felismerték, hogy kár lenne kidobni őket, és így esélyt kaptak egy második életre, valaki másnál. 

width=3984
Kép: Merész Márton/Énbudapestem

Szerencsére már réges-rég túl vagyunk azon, hogy a second hand vagy vintage ciki, sőt, egyre menőbbé válik az, aki tudatosan tartja fent a körforgást, és szerzi be másodkézből a dolgait. Még a főpolgármester két kedvenc fotelje is egy ilyen központból származik, a 60-as évekből megmentett bútorokat a felesége vitte haza évekkel ezelőtt.

(Kiemelt kép: Merész Márton)