Magyarország volt köztársasági elnökét, az Alkotmánybíróság első elnökét, akadémikust, egyetemi tanárt 81 éves korában, vasárnap érte a halál.
„Óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után meghalt Sólyom László”
– tudatta a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel vasárnap.
Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte, 1964-ben diplomázott. Bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni, közben könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken volt tanársegéd és német polgári jogból is doktorált.
1969 és 1983 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75 között az Országgyűlési Könyvtárban volt tudományos kutató. 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is volt. Ösztöndíjjal tanulmányutat tett a berkeley-i Kaliforniai Egyetemen, a Kölni, a Frankfurti Egyetemen és a hamburgi Max Planck Intézetben.
Jogtudósként 1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa, 1981-ben a tudomány doktora fokozatot szerezte meg. 1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság, 1998-tól az Európa Tanács Velence-bizottságának is tagja volt. 1999-2000-ben a Kölni Egyetem vendégprofesszoraként dolgozott, ahol 1999-ben díszdoktorrá választották. 2013-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, székfoglalóját Normahierarchia az alkotmányban címmel tartotta. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog.
Kezdettől fogva részt vett a Duna-mozgalomban, a Duna Kör alapító tagja, az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt, tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is.
1989-ben az újonnan létrejött Alkotmánybíróság tagjává választották, ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott, az MDF-ből is kilépett. Az Alkotmánybíróságnak először elnökhelyettese, majd 1990 és 1998 között első elnöke volt. A vezetésével működő testület több fontos kérdésben is jelentős határozatot hozott, ilyen volt például
- a halálbüntetés eltörléséről,
- az igazságtételi törvényről,
- a köztársasági elnök jogállásáról,
- a népszavazás alkotmányos tartalmáról,
- a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról
- vagy a kárpótlási törvényről szóló döntés.
Az Országgyűlés 2005. június 7-én az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság harmadik elnökévé választotta, hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be
Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz és az MDF is támogatta, megválasztása a harmadik fordulóban sikerült, amikor már a kétharmados helyett az egyszerű többség is elegendő volt.
Számos elismerése mellett
- 1998-ban Humboldt-díjjal,
- 1999-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével,
- 2003-ban Nagy Imre-érdemrenddel,
- 2005-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal,
- 2013-ban Magyar Szabadságért díjjal tüntették ki.
Publikációi hazai és külföldi szaklapokban láttak napvilágot, könyvei közül több külföldön is megjelent.
„Isten nyugosztalja Sólyom Lászlót!”
– reagált Novák Katalin köztársasági elnök a gyászhírre, és közös képet posztolt a volt köztársasági elnökkel.
„Elment Magyarország köztársasági elnöke, a nagyszerű jogászprofesszor”
– írta Orbán Viktor miniszterelnök, és szintén közös képet posztolt Sólyom Lászlóval.
„Don Quijotét és az Isteni színjátékot olvasta újra”
– Karácsony Gergely személyes hangvételű posztot szentelt Sólyom Lászlónak, akit Budapest főpolgármestere szerint hajlíthatatlan személyiség és a hajthatatlan erkölcsi meggyőződés jellemezte a mindennapi közéleti küzdelmekben.
(Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI)