KÖZÉLET

Van pénz a főváros számláján, ám nincs ok az örömre


A főváros számlája most éppen nem üres, de ami rajta van korántsem talált pénz. Az év hátralevő felében még nagy meccsekre lehet számítani. Visszatért Kiss Ambrus, és vele visszatértek a Fővárosi Közgyűlést megelőző háttérbeszélgetések.

Az előző részek tartalmából:

  • A nyári szünet előtti utolsó sajtótájékoztatón Kiss Ambrus még arról beszélt, nem tudják, hogyan áll a szolidaritási adóval kapcsolatos perük. Aztán a Fővárosi Törvényszék kevesebb, mint egy hónap alatt, tárgyalás nélkül visszautasította a fővárosi önkormányzat keresetét arra hivatkozva, hogy nincs hatásköre vizsgálni az Államkincstár eljárásnak törvényességét. A Fővárosi Önkormányzat még aznap bejelentette, hogy fellebbez a döntés ellen. Karácsony Gergely főpolgármester dermesztőnek nevezte a jogértelmezést.
  • Ha valaki lemaradt volna, Karácsony Gergely még április 19-én jelentette be, hogy a főváros felfüggeszti a kormány finanszírozását. Mint azt az Orbánnak címzett levelében is megfogalmazta, a 2019-es önkormányzati választások után Orbán Viktor azt mondta az Országgyűlésben, hogy az új városvezetés pontosan ugyanolyan kormányzati hozzáállásra számíthat, mint az előző. Ehhez képest úgy alakultak dolgok, hogy miközben Tarlós polgármesterségének utolsó teljes évében még csak 5 milliárd forintot kellett fizetnie Budapestnek szolidaritási hozzájárulás címen, idén már 58 milliárd, jövőre pedig 75 milliárd forintot.
  • Nem sokkal a Fővárosi Törvényszék döntése előtt Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes annak ellenére sajtótájékoztatót tartott, hogy mint a június 22-i találkozón elmondta, reméli, szeptemberig nem lesz erre szükség. A július közepi háttérbeszélgetés apropóját az adta, hogy megérkeztek az első fél év adatai. Eszerint – mint magyarázta – jól látszik, hogy a kormány ki akarja zsebelni a fővárost, hiszen ilyen-olyan címeken többet fizettek a kormánynak, mint amennyit a saját működésükre fordítottak. A szolidaritási adó például több pénzt vitt el, mint amit közvilágításra fordítottak.
  • A háttérbeszélgetésen kiderült, hogy a főváros tervezett éves kiadásainak 42 százalékát teljesítette. Ami a bevételi oldalt illeti: Budapest éves tervezett bevételének a 45 százaléka érkezett meg az első hat hónapban, amiben – hangsúlyozta Kiss – nulla százalékot tett ki a beígért kormányzati rezsitámogatás, és ugyanúgy nulla százalékot jelentett a Lánchíd kormányzati támogatása. Iparűzési adóból a főváros 271,6 milliárd forintra számít, ebből június 30-ig 139,1 milliárd forint, azaz a teljes összeg 51 százaléka érkezett meg.
  • A találkozón Kiss Ambrus beszélt arról is, hogy a különböző kormányzati intézmények (oktatási, rendészeti, egyéb kormányzati funkciót betöltő intézmények) 5,5 milliárd forinttal tartoztak a fővárosnak. A Lánchíd beígért támogatása 6 milliárd forintot tesz ki, a kormányzati rezsitámogatásból pedig 9,9 milliárd járna az önkormányzatnak 5,74 milliárd forint a Vízműveknek. Kiss Ambrus azt mondta, ha a kormány nem fizet, akkor ők sem fognak fizetni. „Ha ők megtehetik, akkor mi is. Kipróbáljuk mi is ezt” – zárta a főpolgármester-helyettes.
  • Kérdés volt az is, hogy Karácsony Gergely miként vesz részt az atlétikai vébén: az épületen belül lesz-e, és ünnepelni fogja-e az eseményt, vagy az épületen kívül lesz-e azokkal a tiltakozókkal, akik a kormányzati döntéseket vitatják, és szeretnék ezekre felhívni a széles, nemzetközi nyilvánosság figyelmét is. Az ügy előzménye, hogy kormány és Budapest vezetése 2019 végén kötött alkut egymással arról, hogy a főváros támogatja az atlétikai világbajnokság megrendezését, cserébe a kormány vállalja, hogy 50 milliárd forinttal kiegészíti az Egészséges Budapest programot. A kormány 2023 nyaráig azonban csak 23 milliárdot fizetett ki. Augusztus 10-én, egy héttel az esemény előtt Gulyás Gergely végül írásban megerősítette, hogy a kormány betartja a megállapodást.

Folytatódik a tánc!

A szeptember 21-i háttérbeszélgetés központjában megint az állt, hogy Kiss Ambrus update-elte a jelenlévőket a költségvetés helyzetével kapcsolatban. A főpolgármester-helyettes ezúttal is elmondta, hogy ha a túlélőprogramot nem vezetik be, ha adott intézkedéseket nem hoznak meg, nem csavarják le az energetikai kiadásokat, és nem vonnak el a Budapest150 programsorozat költségvetéséből, akkor augusztus végére akár 76 milliárdos mínuszban is állhatott volna a főváros. Ezt pedig a költségvetése nem bírta volna el.

A helyzet annak ellenére is jobban alakult, hogy amiben reménykedtek, az végül nem történt meg, és az Államkincstár továbbra is

havonta inkasszózta a szolidaritási hozzájárulás összegét,

ami havonta nagyságrendileg 4 milliárd forintot jelentett. A dolog érdekessége, hogy ez minden esetben hitelfelvételt jelentett, azaz hitelt vettek fel a nevükben, hiszen a főváros számláján nem volt pénz. Ezért aztán a fővárosnak készenléti kamatot is fizetnie kellett az inkasszók után. Az állam eddig a 58 milliárdból 39,3 milliárd forintot vasalt be a fővároson, amiből – mint Kiss megjegyezte – két Lánchíd-felújítás is kijött volna. A kamatok megfizetése egyébként a főváros működési költségének a 9 százalékát tette ki.

Az első nyolc hónapban a főváros működési költsége 203 milliárd forint volt, ennek 36 százaléka ment a közösségi közlekedésre. A második legnagyobb tétel aztán a sokat emlegetett szolidaritási hozzájárulás volt,

ami a kiadások 19 százalékát vitte el.

Hogy miért vitatja a főváros ennek az összegét, arról itt olvashat bővebben.

Szeptember 15-ig kellett az adózóknak megfizetniük az iparűzési adó előlegét, ennek köszönhetően végre pozitívba lendült át a főváros számlája. „A mai napon 39,7 milliárd forint van a főváros számláján. Kivételesen plusz az előjelezés és nem mínusz” – mondta a főpolgármester-helyettes. Azt fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ez nem talált pénz.

Hogy mi várható év végéig, tette fel Kiss Ambrus a kérdést. Erre egyelőre ők sem tudják a választ, több ismeretlen is van ugyanis az egyenletben. Az egyik, hogy

  • nem tudják, mi lesz rezsitámogatással, aminek az összege 10 milliárd forint,
  • nem tudják, mi lesz a fejlesztési hitelkérelmükkel, amit már májusban leadtak jóváhagyásra, a kormány viszont azóta csak ül rajta.
  • nem tudják, mi lesz azzal a 6 milliárd forinttal, amit a kormány ígért meg támogatásként a Lánchíd felújítására. És
  • nem tudják azt sem, mi lesz a végkimenetele a szolidaritási hozzájárulásról szóló pernek, ami - mint fentebb írtuk - most másodfokon várakozik.

„Abban reménykedem, hogy a kormány szektorsemlegesen megadja azt, ami másnak is adott"” – mondta Kiss, ennek ellenére megkezdték a tárgyalásokat a bankokkal, a gazdasági stabilitási törvény keretein belül találjanak valamilyen eszközt, amivel át lehet vinni a kifizetéseket 2024-re.

A közgyűlés az esélyteremtési program kapcsán a települési támogatási rendszerét felülvizsgálták, és két új támogatási rendszert vezetnek be, az egyikkel a várandósok hajléktalanokat támogatják, a másik támogatási jogcím, egy szintén speciális társadalmi csoport, lakcím nélküli lakosok, de mégis van lakhatásuk.

Ezenkívül meglévő támogatásokat, ami munkaképtelenségre, munkába állasra, krízistámogatásra vonatkoznak szintén felülvizsgálták, és ezek közül a munkába állási támogatásnál jelentős emelést csinálnak. Eddig 25 ezer forint egyszeri összeget vehetett fel egy hajléktalan ezen a címen, ezt emelik fel úgy, hogy munkába állásnál 50 ezret kaphatnak, a harmadik hónapban 25 ezer forintot, az ötödik hónapban további 25 ezer forintot igényelhetnek.

A téli helyzetre készülve azt látták, hogy

250 hellyel csökkent az éjjeli szállásoknak a száma.

Ez három civil szolgáltató megszűnésének a következménye. Ezt önmagában még tudná kezelni a főváros, ha azonban nem találnak megoldást arra, hogy Iványi Gábor Oltalom Karitatív Egyesületét megmentsék, és további 300 ágya is megszűnne, az tragédiát jelentene.

Mint ismert, a szeptember közepén Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetője segélykérő kiáltványt tett közzé, ami szerint a magyar állam hivatalos szervei a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget és segítő intézményeit olyan méltatlan helyzetbe hozták, ami komolyan veszélybe sodorja a karitatív munkát, amit végeznek.

Mint Kiss mondta, ebben az esetben úgy készülnek, hogy meglévő civil szervezetnek és a fővárosnak össze kell fognia, és valamilyen azonnali megoldást kell találnia. A megoldás kulcsa viszont Kiss szerint a kormány kezében van, hogy a téli krízis esetben semmiképpen se következzen be, hogy 300 férőhely megszűnik éjszakai szálláson.

A háttérbeszélgetés végén Kiss Ambrus az OTP-feljelentéssel kapcsolatban újságírói kérdésre elmondta, hogy OTP-vel kiváló, gyümölcsöző kapcsolatuk

volt, van és reméli, hogy lesz is.

Amikor arról kérdezték a főpolgármester-helyettest, meglepte-e őket az OTP lépése, akkor Kiss azt mondta, hogy nyilván egyetlen megbeszélésen sem osztotta ezt meg az OTP velük.

Ennek az ügynek az előzménye, hogy az OTP Bank Nyrt. szeptember hetedikén ismeretlen tettes ellen, hamis magánokirat felhasználása miatt feljelentést tett a 99 Mozgalom kampánytámogatásának ügyében. A részletekről ebben a cikkben olvashat bővebben. A Telex cikke szerint nem zárható ki, hogy politikai indíttatású volt a bank lépése, de ha nem, az sem fest hízelgő képet a bankbiztonságról.