A válasz egyértelmű, a helyzet szomorú, a tendencia biztató: Nemes Nagy Ágnes halálának évfordulóján megnéztük, hány közterületet neveztek el az utóbbi időben nőkről – a költő köztük van!
Hogy elkerüljük a hatásvadászatot a cikk végéig húzott csattanóval:
jelen állás szerint mindössze 224 közterület viseli nő nevét Budapesten
a Nevek és terek című adatvizualizáció szerint.
Összesen 2247 olyan budapesti köztér van, amely személynevet visel, ez azt jelenti tehát, hogy a maradék 2023 köztér – a 90 százalék – férfinevet kapott.
Szavazás a nőkről
Az elrettentő számok mellett mégis van, ahol fontos a probléma megoldása. a II. kerületi önkormányzat 2021-ben például öt közterületet nevezett el nőkről (így lett többek között Szabó Magda sétány vagy Solt Ottilia tér), idén februárban pedig újabb korzó, köz, illetve park elnevezéséről indítottak szavazást a kerületben.
Azóta kiderült, melyik négy név kapta a legtöbb szavazatot, ahogy az is, hogy utcát egyik nőről sem neveztek el, az újabb körben lett ugyanis
- Nemes Nagy Ágnes korzó,
- Karig Sára köz,
- Pikler Emmi liget
- és Pásztory Ditta lépcsősor.
Érdekesség, hogy a Vízivárosban található, Nemes Nagy Ágnesről elnevezett köztér Budapest első – és egyelőre egyetlen – korzója. A költő halálának ma, augusztus 23-án van a 32. évfordulója.
Őrsi Gergely polgármester szerint a céljuk az, hogy javítsanak azon a budapesti arányon, amely szerint a valós személyek neveit viselő utcanevek óriási többségét férfiakról nevezték el, „ezért – mint mondta – a II. kerületben törekszünk arra, hogy az eddig névtelen közterületeket olyan nőkről nevezzük el, akikre büszkék vagyunk”.
Utcák, parkok, terek
A tendencia tehát, ahogy láttuk, nem idén kezdődött, a 2021-es II. kerületi fellángolás után, 2022. december 16-án
Fábián Juli énekesnőről nevezték el a Soroksári út Budapest Park előtti teret
– az ötlet a Budapest Parktól ered, és a fővárossal együttműködve valósult meg.
Sőt, további négy új utca kap női nevet Újbuda legújabb városnegyedében, a Mol-torony közvetlen szomszédságában. Ez az önkormányzat is az interneten szavaztatta meg a kerület lakóival, hogy kik legyen azok a XI. kerülethez kötődő történelmi nőalakok, akinek utcanévtábla állíthat emléket – szintén érdekesség, hogy ebben az esetben mindegyik elnevezendő köztér utca.
A jelöltek közt szerepelt Lakatos Gabriella világhíres balerina, Böhm Aranka doktornő, aki Ady Endre múzsája és Karinthy Frigyes felesége volt, Madzsarné Jászi Alice tánctanár, aki egyike volt a modern gyógytorna magyarországi megteremtőinek, Kosáryné Réz Lola konzervatív feminista írónő, akinek többek között Winettou magyar fordítását is köszönhetjük, Nemes Nagy Ágnes, aki a Bartók Béla úton újította meg a tárgyias lírát, és akinek Bors nénit köszönhetjük – spoiler: és aki, mint látni fogjuk, rögtön duplázik is –, valamint Égető Mária, Nagy Imre özvegye, akire sokan úgy emlékeznek, mint az 1956-os forradalom hősére. A szavazás idén március 7-én zárult, és másnap, március 8-án, nőnapon tették közzé az eredményt, a négy győztes pedig a következő lett – zárójelben a szavazatok megoszlásával:
- Nemes Nagy Ágnes (26,25 százalék),
- Lakatos Gabriella (16,63 százalék),
- Kosáryné Réz Lola (16,15 százalék),
- Madzsarné Jászi Alice (14,43 százalék).
A zuglói önkormányzat szintén nőnapra időzítve nevezett el három közterületet, illetve parkot XIV. kerülethez köthető, ismert nőkről: már lehet sétálni az első magyar női országgyűlési képviselőről, az első magyar mérnöknőről, vagy egy József Attila-díjas költőnőről elnevezett közterületen, sorrendben:
- Slachta Margit park,
- Pécsi Eszter park
- és Szécsi Margit tér.
Szűz Mária!
Érdekes tény, hogy egy idei kutatás 17 európai ország 30 nagyvárosában közel 146 ezer közterület nevét elemezte, összesen 52 888 olyan helynevet találtak, amit személyek után neveztek el, de ezek közül csupán 4779 volt olyan, ami nőről kapta a nevét. Ez kevesebb mint 10 százalék.
Azonban így is messze Szűz Máriáé a leggyakoribb európai utcanév.
(Kiemelt kép: Nőkről elnevezett közterek Budapesten – illusztráció / Pion István/Énbudapestem)