A Gellérthegyet, mint a város több pontját is, csúcsforgalomban elárasztják az autósok. Helyi civilek időt és energiát nem kímélve azért küzdenek, hogy visszaszorítsák a forgalmat, és most végre eredményt is sikerült elérniük.
Az utóbbi években elárasztották a Gellérthegyet az autósok, akik a hegyen keresztül próbálnak menekülni a dugók elől, aminek az lett az eredménye, hogy gyakran a keskeny gellérthegyi utak is beállnak a helyiek legnagyobb bosszúságára. A Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesületének most sikerült kiharcolnia egy apró változtatást, ami élhetőbbé teheti a környéket.
Ahogy több cikkünkben is foglalkoztunk vele, évtizedek óta egyre több és több helyet követelnek az autók, holott a terület véges. A probléma egy ideje már a Gellérthegyet is elérte, ahol nemcsak a reggeli csúcsban trükközni próbáló autósok okoznak gondot, hanem időnként bepofátlankodó turistabuszok is, úgyhogy
a helyiek összefogtak, hogy valamit javítsanak a körülményeken.
A Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesülete július végén osztotta meg, hogy hónapokig tartó munka és egyeztetések után a Budapest Közút elfogadta az egyik javaslatukat arra, hogy csillapodjon a tranzitforgalom a környéken. Mint írták: a fokozatosság elvét szem előtt tartva egyelőre csak az első tervüket fogadták el, és azt is csak kísérleti jelleggel, ám szerintük már ez is nagymértékben csökkenteni fogja az átmenő forgalmat a reggeli csúcsidőszakban.
Ahogy a tervben írják, a Gellérthegyet főutak határolják, amik a kapcsolatot biztosítják az országos és a fővárosi közlekedési hálózatokkal. Ezen területen halad keresztül az Alsóhegy utca, Villányi út – Hegyalja út közötti szakasza, amely az elmúlt években geometriai kialakítása miatt igen jelentős átmenő forgalmak hordozójává vált.
Ez az útvonal az, ami elválasztja a Kis-Gellért-hegyet és a Gellérthegyet. Az útvonal Villányi úti csatlakozása, illetve a Villányi út – Karolina út csomópont kialakítása folytán a Karolina út részben, mint egy természetes irány, a Gellérthegyen keresztül folytatódik. Az úthálózati hierarchia alapján
a Karolina út természetes folytatása
az Alkotás utca és a forgalom a BAH csomóponton keresztül éri el a Hegyalja utat.
Hogy az emberek előszeretettel vágnak le az Alsóhegy utcán, szerintük részben az okozza, hogy csomópont jelzőlámpás szabályozása olyan, hogy elősegíti az Alsóhegy utca irányába, úgy nevezett „előnyitással”, a forgalom levezetését. Ezáltal a csomópont csúcsidőszakban mintegy 400 egység jármű/óra átmenő forgalmat is képes az Alsóhegy utca felé terelni.
Az Alsóhegy utca viszont nyilvánvalóan
nem alkalmas ilyen nagyságú átmenő forgalom hordozására
– többek között azért sem, mert egysávos, keskeny útról van szó, amin rendszeresen ki-beparkolnak, és ami ráadásul erősen emelkedik, illetve lejt is. Mivel a Hegyalja úti irányban rendszeresek a torlódások, a sofőrök tovább ügyeskednek, és behajtanak a gellérthegyi lakóutcákat is, amiken nem is haladhatna ekkora forgalom, hiszen elvileg lakóövezet tábla is védi ezeket az utcákat.
A lakóövezet táblákat – amik elvileg csak célforgalmat engedélyeznének az adott utcában, a helyiek egyöntetű véleménye szerint – „a kutya sem veszi figyelembe”. Egy magát csak lokálpatriótának nevező hozzászóló mindezt azzal egészítette ki, hogy „a lakó-pihenő övezet táblák [Gazdagréten] sem azért kerültek ki, hogy az ott élők érdekei érvényesüljenek, azok valójában nem az átmenő forgalom miatt kerülnek ki, hanem az ott élők megnyugtatására”, nem is ellenőrzi őket senki.
A csoport egyik adminisztrátora és vezetője, Szabadházy András viszont optimista. Mint írta, azon dolgoznak, hogy a helyzet változzon. Az egyesület szakemberei, Bősze Sándor és Szegő János közlekedési szakértők három tervet dolgoztak ki, amik közül az első, legkevésbé drasztikus, legkevesebb beavatkozással járó változatot fogadta el a Budapest Közút. Eszerint
bizonyos időszakokban megszüntetik az előnyitást,
tehát a szélső sávban állók is csak akkor indulhatnak, amikor a Villányira balra kanyarodóknak zöld lesz a lámpa, nem lehet előnyt szerezni azzal, ha nyílegyenesen átvágnak.
A második, eggyel jelentősebb beavatkozással járó terv szerint a csomópont közlekedését úgy oldanák meg, hogy a bicikliutat áttennék a belső sáv mellé, hogy ne akadjanak össze a balra kanyarodó bringások az Alkotás utca felé, egyenesen közlekedő autósokkal. A szélső sáv ugyanis kizárólag Alsóhegy utca irányú lenne, lényegesen rövidített, 12 másodperces zöldidővel.
A harmadik változat szerint pedig egyszerűen tiltanák a Karolina útról a felhajtást az Alsóhegy utcára. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a Harkály utca, az Alsóhegyi utca és Somlói út találkozásánál minden reggel beáll a forgalom egyrészt azért, mert a sofőrök mintha maguk se teljesen tudnák, hogy jobbra, a Hegyalja út és az Erzsébet híd, vagy balra, további menekülőutcákon keresztül az Alkotás út és a Déli pályaudvar felé vegyék-e az irányt. A problémák ezzel még nem értek véget, mert a bizonytalanul furakodó autósok megfeledkeznek róla, hogy
a baloldali sáv egy rövid szakaszon szembe sáv,
ahova a Somlóiról lekanyarodók tudnak a Villányi felé haladni, és amikor érkezne valaki szemből, máris halott a forgalom.
Utóbbi terv egyébként a lakosok körében sem aratott osztatlan sikert, mert az ott lakóknak is megnehezíti a hazajutást, akik – ha megvalósulna – csak a fél hegyet megkerülve tudnának haza találni, ráadásul úgy, hogy a forgalmasabb időszakban a BAH csomópont is hajlamos beállni. „Nagyon támogatom a hegy tisztítását, és a célforgalom táblákkal is rendben vagyok, de a saját hazajutásunk egyszerűsége is remek lenne, ha szem előtt maradna” – írta egyikőjük.
A beszámolók szerint a helyismerettel egyébként nem rendelkező sofőrök arra is képesek venni a fáradtságot, hogy kiszálljanak a kocsiból, hogy üvöltsenek azokkal, aki a Somlóiról balra lekanyarodnának, és nem mellesleg a többiekkel ellentétben teljesen szabályosan közlekednének.
A Gellérthegyi Lakók Érdekvédelmi Egyesülete
ezért fizikai elválasztást szeretne a sávoknál,
a terület viszont már az első kerülethez tartozik, ott pedig, tapasztalatuk szerint jóval lassabban őrölnek a bürokrácia malomkerekei. A tagok abban bíznak, hogy a választások előtt talán nagyobb érzékenységet mutat a kerület lakosság érdekei iránt.
Az egyesület egyébként több helyen kiemeli, hogy az Újbudai Önkormányzatnak viszont köszönik a konstruktív és partneri hozzáállását a javaslataikhoz. Tóth Márton önkormányzati képviselő, valamint Kádi Gergely, a Közlekedési Osztály vezetője például nyár elején is részt veszt az egyesület közlekedési szakértőivel egy bejáráson, amin többek között az Alsóhegy utca forgalomcsillapításáról egyeztettek.
Ahogy korábban is írtuk, Budapestet felzabálják az autók. A fővárosban 2008-ban 596 481 darab személygépkocsi volt. Ez a szám a 2009-es gazdasági válság hatására ugyan a 2010-es évek első felére lecsökkent, 2015-re azonban már ezerrel meg is növekedett. A KSH adatai szerint tavaly, azaz 2022-re meredeken növekedett ez a szám,
csak Budapesten már 710 752 autó mozgott,
és Pest megyével kiegészülve a közép-magyarországi régióban már 1,3 millió autó volt, majdnem a harmada az országban található 4,1 millió autónak.
A Főpolgármesteri Iroda egyébként néhány éve felismerte, hogy nélkülözhetetlen a forgalomcsillapítás, és 2020 elején javaslatot is tett egy közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási terv kidolgozására, a tervet pedig a közgyűlés június végén elfogadta.
Az elmúlt években, mint ebben a cikkünkben írtuk, a város számos pontján a már készülő stratégiába illeszkedő, és annak az elvei mentén kialakított mintaprojektekkel találkozhattunk, amiket az érintett kerületekkel együttműködve, az ott élők és ott közlekedők bevonásával valósított meg a főváros.
Ennek része, hogy (most már nem csak) hétvégente a gyalogosoké és a bicikliseké a rakpart; hogy egyes forgalmas, lakóterületen átvezető út sebességhatára csökkent, és hogy több helyen forgalomcsillapított zónákat jelöltek ki a belvárosban.