A legnagyobb budapesti protestáns templom felé haladtunkban elmondtuk a Miatyánkot magyarul, németül és latinul is (nem, nem fejből), hogy igazoljunk egy régi elméletet.
A Deák téri evangélikus templomot mindenki ismeri, hiszen már akkor is ott állt (1808-ban, 215 éve készült el), amikor a Deák tér még nem is Deák tér volt (csak 1866-ban nevezték el így). A Pollack Mihály és Hild József által megálmodott épület azért fontos a Miatyánk utca szempontjából, mert állítólag a XIX. században a templomba igyekvő lipótvárosi híveknek pont egy “miatyánknyi” idő kellett ahhoz, hogy áthaladjanak az aprócska utcán. Ezt ellenőriznünk kellett!
Tesztünkhöz először próbáltunk alap információkhoz jutni: a Miatyánk utca hosszával kapcsolatos kihívásokat empirikus módon akartuk feloldani – vagyis odamentünk és lemértük. Függően attól, hogy pontosan mit határozunk meg az utca kezdeti és végpontjának kb. 45 méternek mértük a hosszát, amit 40-45 másodperc alatt voltunk képesek megtenni, lassúnak szánt léptekkel. Az elmélet szerint ebbe kell beleférnie annak, hogy magyarul, németül és latinul elmondjuk Az Úr imádságát (Miatyánk). Azért választottuk ezt a három nyelvet, mert a XIX. század elején nagy valószínűséggel választotta ezek valamelyikét egy átlagos hívő, ha imádkozni szeretett volna.
Az eredmény
Teljesítményorientált világunkban, amikor időre kell megtenni valamit, nyilván hadarva próbáltuk teljesíteni az imádsággal bonyolított feladatot, ami kb. 25 másodpercet eredményezett magyarul és németül is. A latinunk kicsit kopottas, ezért az 5 másodperccel lassabban sikerült, mint a másik kettő.
A teszt tehát igazolta az utca nevének eredetét, sikerült 25-30 másodperc alatt elmondani a Miatyánkot egy 40-45 másodperc alatt lesétálható utcán. Felmerült azonban, hogy ha egy kis áhítattal és átéléssel megismételjük a kísérletet, és megtesszük újra ugyanezt az utat, akkor talán pontosabb eredményt kapunk.
Megfelelően hangsúlyozva, megfontolva formálva a szavakat valóban elnyújtható az imádság a kívánt 40-45 másodperc hosszra, azzal viszont nem számoltunk, hogy így lépteink is lassultak, és ennyi idő alatt nem értünk végig az utcán. Konklúzióként levonható, hogy ha tökéletesen szeretnénk reprodukálni egy 200 éve élt ember imádságra igyekvését, akkor jobban kell koncentrálnunk, mint ezt ők valaha is tették. Ezzel valószínűleg végleg távol kerültünk az egész lényegétől.
Tipp:
Ha valakinek ennél is több ideje van és szeret nyelvekkel játszani, akkor itt megtalálja a Miatyánk fordítását többek között az inuit fókavadászok, a navahó indiánok vagy a zulu harcosok nyelvén is, érdemes gyakorolni, hátha egyszer jól jön.