Ma a város legnagyobb zöldterülete, de volt itt szeméttelep, homokbánya, vurstli, sörkert, autóversenypálya és persze mindezt körbeölelte a hihetetlenül értékes zöld növényzet is. Mára azonban egyértelműen alulhasznosított, mostoha területnek számít. De hogyan jutott el idáig a Városliget nagy vetélytársa, a Népliget?
A legek parkja
Ez Budapest legnagyobb zöldterülete, itt állt a város legnagyobb vendéglője, a Népliget büszkélkedhet Európa legnagyobb tölgy- és hárs-gyűjteményével, és sokáig itt volt a kontinens második legnagyobb hullámvasútja is. De ennek volt a legkétesebb is a híre a polgári jóízlés szemében, a közvilágítás hiánya és a közbiztonság rossz állapota miatt. Hogyan került ennyire sok különböző „leg” egymás mellé ezen a több mint egymillió négyzetméteren és hogyan vált ez a mix mára a legelhanyagoltabb közparkká? A Népligettel foglalkozó cikksorozatunkban elsőként a környék múltjába ugrunk fejest, amíg izgatottan várjuk az április közepén nyilvánosságra kerülő tájépítészeti ötletpályázat eredményeit.
Hol van a Népliget?
Aki ránéz Budapest térképére, azonnal kiszúrja a hatalmas zöld foltot, a kérdés nem is a konkrét helyére vonatkozik, inkább egy viszonyrendszerben elfoglalt pozíciójára. A Népliget Budapest átmeneti zónájában található, legnagyobb zöldterületeként kitüntetett helyet foglal el a főváros zöldfelületi rendszerében, része a Hungária körutat szinte egyenletes kiosztásban kísérő nagyvárosi parkok övének (Margitsziget, Városliget, Népliget és a tervezett észak-csepeli park). Ám több oldalról is vasúti és ipartelepek és soksávos autóutak határolják, elzárva a város szövetétől. Sorsa évszázadok óta összefonódott a Városligettel – hozzá hasonlítgatják, fejlesztése, funkciói függtek a nála jóval kisebb, de a belvároshoz közelebbi, jobban pozicionált és sikeresebb kistestvérétől.
És hogy hol van a mentális térképünkön? Mára leginkább sehol – míg a Margitszigetről, a Gellérthegyről sokaknak sok emléke van, a Népligethez legfeljebb negatív konnotációk társulnak a köztudatban, mint a rossz közbiztonság és a funkciótlan, üresen álló, leromló épületek.
„Stílben tartott városerdő”
A terület egészen régóta van Pest tulajdonában – IV. Béla 1244-ben adományozta a városnak. De újkori története parkként 1847-ben indult, amikor a Pest-kőbányai Liget Részvénytársaság a Városligethez hasonló mulatókert létrehozását tervezte Kőbányán, amihez 42 hold, a város által átengedett területeket kapott itt. Feszl Frigyes el is készítette a tervet, amelynek központi eleme egy kilátóval felszerelt vendéglő volt. És bár semmi nem valósult meg belőle, az irányt jól kijelölte az elkövetkező évtizedekre. A bányákból hátramaradt homok megkötésére is ekkor indult az akácfák telepítése, amiből a legidősebb 2015-ig állt.
Ahogy Pest-Buda lakosságszámban és területileg is robbanásszerű növekedésnek indult az 1867-es Kiegyezést követően, úgy nőtte ki a Városligetet is, ráadásul az Orczy-kert is a Ludovika Akadémiához került – a Népligeti-nagypark kialakításának gondolata ekkortól van napirenden.
Az első – Pecz Samu által készített – tervek még a fiók mélyén maradtak, pedig már ő is álmodott fasorral szegélyezett allékról, szökőkútról, zenekari színpadról, tó közepén álló elegáns kioszkról, de gyermekkert, majomszínház és tűzijátéktér is szerepelt az elképzelései között.
Fuchs Emil városi főkertész nagyszabású tervek helyett kezdésnek városi kertészetet és faiskolát létesített az egykori szeméttelep és homokbánya helyén, ahol platánok, európai hársak, ostorfák, amerikai kőrisek, kaliforniai zöld és fekete juharfák cseperedtek, arra várva, hogy hamarosan árnyékot adó fasorokként kerüljenek a liget egy-egy sétaútja mellé. Pedig ekkor még sertéstelep, marhajárás és haszonföldek is húzódtak a területen.
A nagy fordulat akkor következett be, amikor a Városliget területén elkezdődött a millenniumi kiállítás építése – és a kieső zöldterületet pótolni kellett. 1889-ben végre az eddig faiskolaként funkcionáló területen, és a mellette fekvő legelőn megindult a népkert kialakítása, a III. katonai felmérésen már egészen parkszerűen nézett ki, a Mutatványosok tere és a sétányok elkezdtek kirajzolódni. Persze problémák adódtak, az egyik legnehezebb a locsolás megoldása volt, hálózat hiányában az első időkben ezt öntöző kocsival oldották meg. Ennek a kornak a hírmondói velünk vannak a mai napig – az első örökzöldeket ekkor ültették el, ezek a fenyők mára a park legnagyobb fái között vannak.
1893-ban a főváros új főkertésze, Ilsemann Keresztély már az 1 millió négyzetméteressé nőtt park átalakítását folytatta, akkoriban divatos, angol tájkerti stílusban. Neki köszönhető a Népliget mai napig kiemelkedően változatos növényi összetétele, ugyanis Keresztély egy dendrológiai tájkertet (gyűjteményes parkot) hozatott létre, ahol 500 különböző lombhullató fa- és cserjefaj zöldellt. A park főbejárata a Tisztviselőtelep melletti dísztérnél indult, ahol formára vágott tuják és illatozó orgonák várták a sétálókat, és a „főút” is innen indult, ami mentén a Sörcsarnok is felépült.
“Míg a Városliget inkább egy modern várospark jellegében készült, addig az Üllői úti népliget egy nagy stílben tartott városerdőnek tekinthető” – írta egy 20. század eleji forrás.
A vurstlitól az autóversenyen át a Planetáriumig
1910-től egyre több mutatványos jelent meg itt – ebben is verseny volt a Népliget és Városliget között, de az Angolpark (Vidámpark) és az állatkert megnyitása sok színvonalas mutatványost elcsábított a Népligetből. Ennek ellenére ebben a korszakban virágzott itt a tömegszórakoztatás és a népligeti vurstli, a Mutaványosok terét nem véletlenül hívták így.
A park megnyitásakor 1896-ban még csak lövöldés, varieté és hinta működött a Népligetben, de pár évre rá hajó- és körhinta, bábszínház, gyorsfényképészet, ütőgép és fonográf működtetésére is kaptak engedélyt a bérlők. A park fénykorában, 1929-ben pedig a felkínált mulatságok között volt barlangvasút, cirkusz, műszínkör, dodzsem, 17 körhinta, 9 hajóhinta, 9 céllövölde, 2 bábszínház, 4 vendéglő, szánkóvasút és Európa második legnagyobb hullámvasútja is itt működött, amely a ’Kárpátoktól egészen az Adriáig’ hangzatos nevet viselte. Az 1940-es években a mutatványosok száma elérte a 100-at. A legsikeresebb Koller Gusztáv cirkusza volt, amely egészen a II. világháború utánig működött.
A szórakozás mellé a megszomjazó-megéhező városlakók betérhettek a Nagyvendéglőbe, amely nem nagyzolt a nevével – amíg működött, valóban a főváros legnagyobb méretű vendéglőjének számított, termeiben, kerthelységeiben 400 vendéget tudtak kiszolgálni, az emeletén tiszti kaszinó működött.
A hatalmas területen kanyargó utak csábították az autósokat is, az 1920-as években elsőként leaszfaltozták a korábban kaviccsal borított sétányokat, majd megrendezték az első motor- és autóversenyeket. A legtöbb, közel 100 ezer embert vonzó esemény 1936-ban az első gyorsasági autóverseny volt, ami a Grand Prix sorozat része volt, de egészen az 1960-as évekig előszeretettel tartottak itt versenyeket. Mai szemünkkel szinte felfoghatatlan, hogy egy park autóversenyeknek adjon teret, ez is mutatja, hogyan változott a parokhoz való viszonyunk az elmúlt évtizedekben.
A Planetárium épületét 1977-ben adták át, és ez mint látványosság, bár a korábbiaknál sokkal komolyabb formájában, de még képes volt arra, hogy sokakat ide vonzzon. Viszont 2017 óta ez is üresen árválkodik.
Lejtmenettől a mostani tájépítészeti ötletpályázatig
Az 1940-es évektől megindult a lejtmenet, a korábbi rendezett koncepció elkezdett szétesni, a II. világháború után nem csak az ostrom alatti károk jelentették a nagy csapást, de a park területe is egyre csökkent, és régi funkcióit politikai nyomásra felszámolták. Például teljesen tájidegen módon a közeli MÁV-üzem kiszolgálására gőzmozdony próbapálya is épült a ligetbe, ami nemigen volt összeegyeztethető a békés kikapcsolódással és friss levegő utáni vággyal.
1956-ban futottak neki újra a rendezésének, ennek a kornak az alkotása a szánkózódomb, de 1972-ben Budapest egyesítésének 100. évfordulójára készült el a „Centenáriumi park” is itt – ennél sokkal több vidám eseményt azonban nehéz felsorolni a korból.
2005-ben vált védett parkká, történeti kertté a Népliget, feltámasztása hosszú évtizedek óta napirenden van, ám ez csak egy jól átgondolt koncepció mentén történhet meg.
A Népliget megújítására a főváros 2022. július 31-én írta ki a tájépítészeti ötletpályázatot, aminek fő célja egy olyan koncepcióterv elkészítése volt, ami képes a park revitalizációjára, a meglévő természeti, zöld és épített értékeinek megtartásával és fejlesztésével. Szükség lenne a rekreációs funkcióbővítésre, játszóterek fejlesztésére, futókör és bicikliút kialakítására, valamint a kiírás része volt egy rendezvénytér létrehozása az egykori Mutatványosok terén. De mindezek fölött azt kéne megoldani, hogy a park jobban bekapcsolódjon a város vérkeringésébe, hiszen ma legalább akkora, ha nem még nagyobb szükségünk van városlakóként a minőségi zöldterületre, mint 100-150 évvel ezelőtt.
(Kiemelt fotó: Köles Mihály/unsplash)