A Várnegyedet évtizedeken keresztül nyomorgatták a hatalmas turistabuszok, miközben mindenki nagyon jól tudta, mit kellene tenni velük, mégsem történt aztán semmi. Most mégis, mintha megmozdult volna valami: aki fellátogat a Várba, nem talál egyet sem.
A koronavírus-járvány előtt a Budavári Önkormányzat adatai szerint naponta közel 35 ezer turista kereste fel a Várnegyedet, és közülük 15 ezren érkeztek turistabuszokkal, szervezett formában, ami kbé 300-350 buszt jelentett. Ez rengeteg.
A Várhegyről érdemes tudni, ahogy egy éppen 10 évvel ezelőtti hatástanulmány is összefoglalta, hogy több karsztos, csúszásveszélyes terület alkotja, ráadásul a területek a szerkezeti helyzetük miatt alacsony szennyezési-feldolgozási képességgel rendelkeznek, azaz ezeken a területeken gyorsan terjednek a különböző szennyeződések.
Mindez már csak azért sem elhanyagolható, mert a kerületben található két országos jelenőségű meleg karsztvíz forrás is, amik a Rác és Rudas fürdőket látják el vízzel, tehát a Várhegyen fokozottan figyelmet kell fordítani arra, hogyan alakul a vízháztartás változása.
A budai Várhegy föld- és talajtanilag rendkívül veszélyeztetnek számít: a meredek oldalain lejtőcsúszások alakulhatnak ki, a felszín alatti üregek, egykori barlangi járatok vagy pincerendszerek pedig beszakadhatnak.
A Vár alatt húzódó barlangrendszer állapota már 10 évvel ezelőtt is kritikus volt.
A tanulmány emlékeztet: az önkormányzat megbízásából készített előzetes földtani-barlangtani szakvélemény alapján a barlang több ponton is nagyon súlyos állapotban volt. Ráadásul a Várhegy több természetes, részben mesterséges ürege közül már több is beomlott, legutóbb az 1990-es években, amikor a Táncsics Mihály utcát le kellett zárni.
A forgalom okozta rezgés és terhelés csökkentése érdekében akkor, ha csak ideiglenes is, de kitiltották a nagyméretű buszokat a területről.
A Várhegyen a legnagyobb problémát azonban még ezzel együtt sem ez, hanem a közlekedés által okozott lég- és zajszennyezés jelenti, a károsanyag-kibocsátás már a 2013-as tanulmány szerint is átlépte időnként a megengedett határértéket.
A turistabuszok kitiltása egyébként európai trend, tehát már csak ezért sem lenne ördögtől való: a párizsi vezetés például korábban bejelentette, hogy nemkívánatossá váltak e járművek a belvárosban, Rómában pedig ennyit sem finomkodtak: a nagy turistabuszokat 2019 januárjában kitiltották a történelmi negyedből.
A szakmai szervezetek azzal érvelnek a buszok kitiltása ellen, hogy utaspanaszokhoz, romló országimázshoz, a legpénzesebb turisták elmaradásához vezetne, ami veszélyeztetné az utazási irodák, a személyszállítással foglalkozó vállalkozások működését, valamint az idegenvezetők munkáját.
Az mfor.hu korábbi cikke szerint egy végső lezárás nemkívánatos folyamatot indíthatna el: a beutazó csoportok részére nyújtott, legvonzóbb és legnagyobb árbevételt produkáló programok, az autóbuszos városnézések kevésbé lesznek értékesíthetők.
Mások azzal riogattak, hogy a buszok kitiltása miatt
Budapest elvesztheti a versenyképességét is a többi kiemelt európai fővárossal, mondjuk Béccsel, Prágával szemben.
Itt azért fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a bécsieknek éppen tíz éve lett elegük belőlük, és kicsapták őket a belső kerületekből.
A budai Várba busszal felvitt turisták zöme egyébként, ahogy Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke többször elmondta, a szállodahajókkal érkező, általában nehezen mozgó idősebb ember, akik szerinte nem tudnának oda felsétálni. Számukra, mint magyarázza, nem megoldás a BKV-busz, a várba vivő lift kapacitása pedig kevés ehhez.
A kritikusok viszont azt mondják, a szállodahajókról érkező idősebb csoportokból amúgy sincs haszna a fővárosnak, mert eleve se szállást, se étkezést nem vesznek igénybe, átlagosan 47 percet töltenek el ott, és akkor se nagyon költenek.
A probléma, tudniillik, hogy nincsenek megfelelő kijelölt autóbuszos fel- és leszállítási pontok, illetve az adott látványossághoz közel eső – nagyobb befogadóképességű – pufferparkolók, ami ezzel ellentétben minden budapesti látványosságra jellemző, úgyhogy a megoldása nagyon nem lenne hiábavaló.
A probléma nem újdonság a kerületet 2019-ben átvevő polgármesternek, a párbeszédes V. Naszályi Mártának sem. Olyannyira nem, hogy V. Naszályi egyik legfontosabb vállalása az volt, hogy rendezi a helyzetet.
A kerületvezetés 2021 márciusában elő is állt egy tervvel, miszerint a Mészáros utcában a két benzinkút között, a MÁV által már nem használt ipari területen építenének egy buszparkolót, és már akkor azzal kalkuláltak, hogy a Lánchidat lezárják a forgalom elől, tehát kisebb lesz a Mészáros utca forgalma.
V. Naszályiék úgy képzelték, meghallva az idők szavát, hogy a parkolóhelyekre valamilyen számítógépes rendszer vagy applikáció segítségével lehessen valamilyen módon bejelentkezni egy limitált időre, hogy egy jó fluktuáció meg tudjon valósulni.
2022. februárjára aztán kiderült, hogy a Mészáros utcai buszparkolóból, ahogy végül az egész tervből, a lakosság heves tiltakozása miatt nem lesz semmi.
A polgármester azt mondta, hogy bár más parkolóhely-ötletük éppen nincs,
a turistabuszok problémájának a megoldását nem adják fel, folyamatosan zajlik az egyeztetés a buszos utaztatócégekkel, a Fővárosi Önkormányzattal, a BKK-val, a BKV-val, hogy olyan megoldásrendszert találjanak ki, amely lehetővé teszi, hogy minél kevesebb nagy méretű busz érkezzen a kerületbe.
„Az I. kerület kifejezetten lakóövezetként beépített kerület, nálunk az egyetlen úgynevezett rozsdaövezet, tehát ipari fejlesztési övezet a Déli pályaudvar területe és ezen belül is ez a rész a Mészáros utca mentén. Nincsen helyette másik parkolóelképzelés a tarsolyunkban” – erősítette meg V. Naszályi Márta az InfoRádiónak.
2022 nyarán újabb lehetőség adódott: átmenetileg 3,5 méteres magassági korlátozást vezettek be a Várba vezető utakra, a Budavári Önkormányzat tájékoztatása szerint azért, mert távhő- és gázvezeték-építés kezdődött a Palota úton a Dísz tér és a Lovarda utca között, ami megint betett a turistabuszoknak.
A parkolásügybe megérkezett a főváros is, amikor tavaly szeptember 5-től új parkolási rendeletet léptetett életbe, miszerint az építkezési és felújítási munkálatok miatt bevezetett 3,5 méteres magasságkorlátozások szeptember 30-i feloldása után csak Euro 6, vagy annál jobb környezetvédelmi kategóriának megfelelő autóbuszok hajthattak volna be a budai Vár várakozási övezetébe.
A Várnegyed buszos megközelítésével kapcsolatos egyeztetéseken jelen lévő szakmai érdekképviseleteknek viszont sikerült kiharcolniuk, hogy 2023. december 31-ig haladékot kapjanak, és eltérő környezetvédelmi kategóriának megfelelő autóbuszra is kiadják a budai Vár várakozási övezet területére érvényes autóbusz-várakozási hozzájárulást.
V. Naszályi a szakmai szervezetekhez hasonlóan a legpénzesebb turisták elmaradására tett utalást, amikor megerősítette, hogy a júniusban bevezetett korlátozások miatt
70 százalékkal esett vissza a Halászbástya, illetve a vári vendéglők és boltok forgalma.
Márpedig a kerületnek létfontosságú a turizmus, az előzetes számítások szerint évente 4-600 millió forint bevételt jelenthet, amire – mint írta a polgármester – nagy szükség van, hiszen a kötelező feladatellátásnak (például óvodák, bölcsődék stb.) mindössze 30-50 százalékát fedezi az állami normatíva, és ebből a bevételből tudják kompenzálni a helyben élőket is.
2022. szeptember 11-én viszont időközi választást tartottak a kerületben, miután az 5. számú választókörzet képviselője, Gelencsér Ferenc áprilisban országgyűlési képviselő lett, és összeférhetetlenség miatt le kellett mondania az önkormányzati tisztségéről.
A választást Fazekas Csilla, a Fidesz-KDNP jelöltje, a Budai Polgári Közösség elnöke, Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő munkatársa nyerte, amivel a budavári képviselő-testületben többséget alakíthatott ki a Fidesz – mivel a testületben ülő két jobbikos képviselő, Varga Dániel és Zsitnyák János rendszeresen a Fidesz-KDNP képviselőivel szavaz.
Varga Dániel exjobbikos képviselő november 14-én, hétfőn aztán újra benyújtott egy javaslatcsomagot az ügyben, amit a képviselő-testület el is fogadott, és december 1-től hatályba is lépett.
V. Naszályi Márta szerint Varga javaslata valódi, hosszú távú megoldást nem nyújt. Mint a Facebookon írta, bár az exjobbikos az ő polgármesteri előterjesztését alakította át, de mert azt minden szakmaiság nélkül vezették be, mellőzve például a türelmi időről szóló konszenzusos döntés, az eredmény újfent buszkáosz.
Varga viszont az Énbudapestemnek úgy nyilatkozott, ők nem csinálnak mást, csak komolyan veszik a már egyébként is meglévő szabályozásokat. Mint mondja, mivel a főváros feltételes módban fogalmazta meg a türelmi idő kitolásáról szóló rendeletét, ami egyébként egy magasabb szintű, a kerületre kötelező érvényű jogszabály, a kerületnek továbbra is lehetősége maradt arra, hogy Euro 6-osnál elavultabb buszt ne engedjen be a budai vár védett övezetébe.
A képviselő elmondása szerint,
a buszosok ráadásul évtizedek óta fittyet hánynak a szabályokra.
Mint magyarázza, egy-egy busz 5-6 szabálysértést is elkövet, amikor felmegy a Várba.
A Hunyadi János út elején például már legalább 30 éve áll egy 3,65-ös magasságkorlátozó tábla, amit senki nem tart be. Aztán, sorolja a szabálysértéseket, a turistabuszok rendszeresen beálltak a 16-os busz megállójába. Ha ez nem lenne még elég, a védelmi övezetet meghatározó sorompó előtt a tilosban parkoltak, hogy ne kelljen fizetniük, mert behajtottak a várakozási övezetbe.
A képviselő arra is emlékeztet, hogy a buszosok rendszeresen átlépték a záróvonalat fönt a Fehérvári kapunál, ami miatt – egyébként – a magasságkorlátozó tábla kikerült. „Valóban átfér alatta egy 3,65-nál nagyobb jármű is, de csak úgy, ha középre veszi, és átlépi a záróvonalat.”
„Mi előírtuk azt, hogy Euro 6-osnál rosszabb buszok nem hajthatnak be, és vannak az Euro 6-os nagybuszok, amik szintén nem hajthatnak be, de azok nem miattunk nem hajthatnak be, hanem a hatályos forgalmi rend miatt” – magyarázza Varga az Énbudapestemnek. „A buszosok vitatják ezt, de ha felkanyarodik a Hunyadi János útra egy nagybusz, akkor mit csinál, elrepül a sorompóig?”
Ők, folytatja, felelős döntéshozókként nem buzdíthatják szabálysértésre a buszosokat azzal, hogy azt mondják nekik: persze, ha Euro 6-os nagybusszal rendelkeznek,
hajtsanak csak be nyugodtan a Hunyadi útra a korlátozó jelzés ellenére.
Az önkormányzati rendelet december elsején lépett hatályba, de Vargáék, azaz a Városfejlesztési, Innovációs és Környezetvédelmi Bizottság, ami az engedélyek kiadásáért felelős, január 10-ig türelmi időt adott a buszosoknak. Addig nem is büntettek, csak figyelmeztettek mindenkit, hogy megváltoztak a szabályok.
A történet egyik csattanója, hogy január 10-éig, a türelmi idő lejártáig Varga elmondása szerint egyetlen kérés sem érkezett az önkormányzathoz. „A buszok egyrészt nem hitték el, hogy tényleg betartatjuk a jogszabályt, másrészt
jó pozícióban érezhették magukat ahhoz, hogy zsarolják az önkormányzatot.
Ha ők nem hozzák ide a turistákat, akkor azok nem is jönnek ide.”
Varga szerint kétségtelen, hogy a kerület gazdasága legnagyobb részt a turizmusra támaszkodik, és ebből következően az is igaz, hogy a turisztikai cégek egy fontos gazdasági ütőéren tartják a kezüket. Azt ugyanakkor nevetségesnek tartja, hogy a cégek úgy állítják be a helyzetet, mintha azzal, hogy valaki korlátozza a behajtásukat egy 600 méteres szakaszra, rögtön bedönti a teljes magyar turizmust, és elvész a magyar GDP 10-11 százaléka.
A képviselő elmondása szerint a buszos társaságok másfél-két hétig próbálták zsarolni őket, addig nem érkezett ugyanis egyetlen engedélykérés sem, utána viszont hirtelen rengeteg futott be hozzájuk.
A probléma viszont ezekkel az volt, hogy a legtöbb e-mailben érkezett hozzájuk, amikkel nem tudtak mit kezdeni. „Van egy hatályos törvény, ami meghatározza az eljárásrendet: vagy személyesen kell beadni őket, vagy cégkapun keresztül. A közigazgatási törvények szabályozzák ezt a rendet, nem mi találtuk ki.”
A helyzettel mégsem elégedettek Vargáék sem. Ahogy az Énbudapestemnek elmondta, nem céljuk, hogy a buszos turizmust teljesen ellehetetlenítsék, csak azt szeretnék elérni, hogy kisméretű buszok hajtsanak fel a Várba. „2022 nyarán az építkezés miatt 3,5-ös magassági korlátozás volt kint, a buszosok is megszokták, és meg tudták oldani, hogy átálljanak kisbuszokra.”
A kérdés szerinte az, hogy a társaságok meg szeretnék-e oldani a problémát vagy sem. Az, hogy liftekkel nem lehet felvinni a turistákat, szerinte nem igaz: a két 30 fős liften kívül van 4 liftje a Széchényi Könyvtárnak is, amik egyenként 10-10 fősek, azok tavasztól szintén működni fognak.
„Azt szokták még felhozni, hogy sok az idős turistájuk, de nem hiszem, hogy aki 500 métert nem tud felsétálni, az belevág egy világkörüli útba. Mindenki tisztában van, gondolom, a saját egészségügyi állapotával” – reagált Varga. Számukra ráadásul, tette hozzá, vannak alternatív lehetőségek, a lifteken kívül használhatják a tömegközlekedést, de rendelkezésére áll a Budavári Sikló is.
A cikkhez kerestük V. Naszályi Márta polgármestert is, egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre.
Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke későbbre ígért tájékoztatást.