STÍLUS

Kimentünk Budapest főtájépítészével a Blahára, hogy megkeressük a fákat


De nem csak a fákat kerestük. Mi, miért került a téren oda, ahova? VIDEÓ!

Közel 50 év telt el azóta, hogy utoljára hozzányúltak Budapest egyik legismertebb, ám kevéssé vonzó teréhez, a Blaha Lujza térhez.

A teret jelentős átalakításokkal adták át, funkciójában komoly változáson esett át, megoldásait tekintve pedig szinte rendhagyó módon valósult meg. De vajon mik ezek az újítások? Hova lettek a fák? És a szökőkút? Milyenek a székek? Erről kérdeztük videóriportunkban Bardóczi Sándort, Budapest főtájépítészét.

Abban valószínűleg minden budapesti egyetértett, hogy a hajdani Nemzeti Színház elé tervezett, a „nemzet csalogányáról” elnevezett tér jellegzetessége az utóbbi években leginkább az volt, hogy igyekeztünk gyorsan áthaladni rajta. A hányattatott sorsú Blaha megújítása – már csak központi elhelyezkedése miatt is – ennek szellemében nem csupán egy sima aszfaltozást igényelt, meg némi takarítást, hanem egy olyan átalakítást, amelynek elsődleges szempontjai a funkcionalitás, a használhatóság, illetve a zöldítés hármasa volt. Legalábbis ezt jelentette be a Fővárosi Önkormányzat a felújítás kezdetén.

Az átadást követően azonban sokaknak úgy tűnt, mintha nem történt volna meg az ígért fásítás, ellenben megszűntek a parkólók, amelyek helyére térkő került, ráadásul az ott elhelyezett székek sem olyanok, mint amilyeneket a város többi részén megszokhattunk.

Hogy mindennek a végére járjunk, Budapest főtájépítészét Bardóczi Sándort kértük meg arra, hogy jöjjön el velünk a Blaha Lujza térre, és személyesen mondja el, hogy hol vannak a fák, hány darab van belőlük, milyen módon lettek azok elültetve, mennyi árnyékot adnak majd, illetve, hogy milyen szempontokat vettek figyelembe a tér átalakításakor.

Illusztráció: Énbudapestem.hu