Színpompás állatvilág, évszázados faóriások: Budapest egyik legújabb természetvédelmi területe az Óbudai-szigeten

A Főváros a WWF Magyarország kezdeményezésére, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának támogatásával nyilvánította természetvédelmi területté az Óbudai-szigetet körülölelő 25 hektár területű galériaerdőt. Röviden összefoglaljuk az Óbudai-sziget történetét, ezt követően bemutatjuk, hogy milyen természeti értékek találhatók a területen.

Manapság leginkább a Sziget Fesztivál jut az emberek eszébe az Óbudai-szigetről, vagy másik nevén Hajógyári-szigetről. Pedig az Óbudai-sziget történelme hosszabb időre nyúlik vissza. Sőt, egykor régen a nagymúltú Óbuda mellett a Duna két Óbudai-szigetet kerített körül, egészen 1835-ig, amikor a Kis-szigeten felépítették a hajógyárat, és a hajók tárolása érdekében a két szigetet elválasztó Duna-ágat eltorlaszolva öböllé alakították. Innentől kezdve nevezik az egész Óbudai-szigetet Hajógyári-szigetnek, annak ellenére, hogy a hajógyár csak a déli részen működött.

A Nagy-sziget ugyanakkor sokáig csendes hely maradt, káposztát, kukoricát és répát termesztettek rajta, később egy részén a margitszigeti park kertészete működött. Aztán 1972-ben, Budapest egyesítésének századik évfordulójára megkezdődött a Május 9. park kialakítása, az akkor ültetett fák és bokrok közül sok még ma is megtalálható.

Miért volt szükség a galériaerdő védetté nyilvánítására?

Budapest az elmúlt 150 évben nagyvárossá vált, érthető, hogy a Duna-partjai nagyon átalakultak. A város területén belül csak az északi és déli határon maradtak ártéri erdők. Ezek közül is az Óbudai-szigeten találhatjuk a legrégebben háborítatlan erdőt és a legöregebb fákat.  A fűz-nyár ligeterdő csak egy keskeny sáv a sziget peremén, de igazi természeti csoda.

Például több, 200 évesre becsült fűzfa és nyárfa is megtalálható, közöttük a nagy fákra „vadászó” kutatók találtak egy 745 centiméter törzskörméretű fekete nyárat. Törzsének egyik ága ugyan már letört, de az ilyen öreg fák holtukban is a nyüzsgő életet szolgálják. Nagyon sok bogárfaj élőhelyéül szolgálnak, amiből következik, hogy a madárvilágot is gazdagítják. Az emlősök közül a denevérek kötődnek az öreg, odvas nyár- és fűzfákhoz.

Ám ez csak néhány példa az ártéri erdő biológiai sokféleségére. Ezt felismerve kezdeményezte 2021-ben a WWF az Óbudai-szigetet szegélyező ártéri erdő védetté nyilvánítását, amelyet alapos előkészítő munka után a Fővárosi Közgyűlés 2021. december 15-én megszavazott. A természetvédelmi terület a sziget partvonalán mintegy 2,8 km hosszan húzódik, a nyugati oldalon szélesebb (90-130 méter), míg a keleti oldalon kissé keskenyebb (30-50 méter). Összesen 25 hektárnyi terület vált védetté, mely éppen kis kiterjedése miatt rendkívül érzékeny a zavarásra.

Nézzük meg, kik is a sziget valódi őslakosai!

Az ártéri erdő igazán változatos növény- és állatvilággal rendelkezik. Ebből fogunk 5 jellegzetes fajt bemutatni.

Duna-völgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis)

Színpompás állatvilág, évszázados faóriások: Budapest egyik legújabb természetvédelmi területe az Óbudai-szigeten
Fotó: Főkert

A magyarul ligeti csillagvirágnak is nevezett faj kora tavasszal, nem sokkal a hóvirág után, általában március elejétől virít. Ilyenkor még minden rozsdabarna, a napfényben megcsillanó liláskék virágzatok derűs hangulatot hoznak az erdőbe. Szerény szépségű növény, legfeljebb 25 centiméter magasra nő. 

Fekete nyárfa (Populus nigra)

Színpompás állatvilág, évszázados faóriások: Budapest egyik legújabb természetvédelmi területe az Óbudai-szigeten
Fotó: Főváros/Ruzsa Rania

Valaha Európa mérsékelt övi folyóvölgyeiben általánosan elterjedt volt, de ma már szinte mindenhol veszélyeztetett. Ennek legfőbb oka, hogy a folyószabályozások tönkretették élőhelyeit. A képen Magyarország legnagyobb fája látható, egy Gemenci-erdőben élő fekete nyár. Itt, az Óbudai-szigeten is tekintélyes méretű egyedei találhatók. A kidőlt fekete nyárak számos állatfajnak biztosítanak élőhelyet, például a skarlátbogárnak is.

Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus)

Színpompás állatvilág, évszázados faóriások: Budapest egyik legújabb természetvédelmi területe az Óbudai-szigeten
Skarlátbogár (forrás: Ujvári Zsolt, izeltlabuak.hu, licenc: CC BY 4.0)

Hazai erdeinkben sokfelé élhet skarlátbogár, így az Óbudai-szigeten is. Bár gyönyörű rikító színű állat, nagyon ritkán kerül a szemünk elé. Ennek az az oka, hogy élete nagy részét – először lárvaként majd kifejlett rovarként is – elhalt fák kérge alatt tölti. Így is telel át. Ezalatt csak úgy lehet megtalálni, ha a mindenre elszánt kutató a halott fatörzs kérgét lefejti. Miután élete nagy részében holtfához kötött, ezért csak olyan természetes vagy természetközeli erdőkben tud megmaradni, ahol megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre elpusztult, kidőlt fák. Különleges testfolyadékai miatt a skarlátbogár hihetetlenül jól bírja a fagyokat. Tavasszal aztán felélénkülve előjön a kéreg alól, párt keres, szaporodik és elpusztul. Rövid dicsőség!

Sárgarigó (Oriolus oriolus)

Színpompás állatvilág, évszázados faóriások: Budapest egyik legújabb természetvédelmi területe az Óbudai-szigeten
Sárgarigó (© Wild Wonders of Europe / Dietmar Nill / WWF)

A sárgarigó semmilyen más hazai madárral nem téveszthető össze, csak éppen ezzel a fajjal sem könnyű találkozni. Rövid ideig van nálunk, április-májusban érkezik, aztán augusztusban már el is vonul. A lombok között rejtőzködik, inkább csak gyönyörű énekét hallhatjuk. Szerencsére a megfigyelések szerint állománya stabil. Az ártéri erdők jellegzetes élőhelyei közé tartoznak, de előfordul gyümölcsösökben, parkokban is.

Eurázsiai hód (Castor fiber)

Színpompás állatvilág, évszázados faóriások: Budapest egyik legújabb természetvédelmi területe az Óbudai-szigeten
Eurázsiai hód (© Chris Martin Bahr / WWF)

A hódot nagyon sokan szeretik, bár olyanok is vannak, akik korlátoznák a jelenlétét. Külsejét nem kell hosszan jellemezni, ellaposodó farkáról könnyen felismerhető. Az 1800-as évek végére szinte egész Eurázsiából, így Magyarországról is kivadászták. Visszatelepítése az 1980-as években nagy lendületet vett, és sikertörténetnek nevezhető.

A magyarországi hód-visszatelepítést a WWF 1996-ban kezdte meg, de később nyugat felől spontán terjedve is megérkezett ez a faj Magyarországra. Nagy élmény, hogy ma már Budapest területén is megfigyelhetünk hódokat. Élőhely-átalakító tevékenységük természetvédelmi szempontból általában pozitív, de ma már Magyarországon is foglalkozni kell a hódkárok megelőzésével. 

Mit jelent a védettség a lakosok számára?

Ahhoz, hogy a galériaerdő élővilágát megőrizzük, nekünk, lakosoknak is változtatnunk kell a szokásainkon, hiszen csak a terület zavartalansága mellett tudjuk a galériaerdő komplex ökológiai rendszerét fenntartani. Emiatt a galériaerdő 25 hektáros természetvédelmi területe csak korlátozottan megközelíthető. A töltésen futó sétány továbbra is bejárható a lakosok számára, de a kutyával érkezők csak pórázzal vihetik be az ebeiket. Szintén látogatható a szigetspicc, ami sekély partjával, változatos növényvilágával és egyedülálló panorámájával a szigetre kutyával vagy társasággal érkezők egyik kedvenc helye.

Színpompás állatvilág, évszázados faóriások: Budapest egyik legújabb természetvédelmi területe az Óbudai-szigeten
Fotó: Főváros/Ruzsa Rania

Ha kilátogattok a szigetre, kérünk titeket, hogy óvjátok a galériaerdő értékeit! Az Óbudai-sziget különleges élővilágának megőrzése mindannyiunk érdeke.


Szöveg: Gadó György, Szaló Péter

Szakmai lektorálás: WWF