Kategória: Mi újság, Budapest?

Titkos zugok Budapesten, avagy hol található a legtöbb nő egy papneveldében?

Miben hasonlít egymásra egy orgona és egy hópihe, hol nyílt meg először az Országos Széchényi Könyvtár és melyik templomban van római kori fűtéscső?

Most, hogy kitört a jó idő, ideje újra felfedezni a várost. Az Esztergom-Budai Főegyházmegye és az Imagine Budapest csapatának és segítségével olyan helyekre is eljuthatunk, ahová hétköznapi halandó nem teheti be a lábát. Miben hasonlít egymásra egy orgona és egy hópihe, honnan másolták a pesti címert a budapesti címerbe és melyik templomban van római kori fűtéscső? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk az alig másfélórás kedvcsináló sétán. Utunk során Lendvai Gyula, a Belvárosi Szent Mihály Templom kántora vitte a szót és a dallamot, ugyanis felváltva mesélt, énekelt és orgonált.

Kovács Krisztina írása és fotói.

Az Erzsébet-híd lábánál magasló Belvárosi Főplébániatemplomról talán többen tudják, hogy Pest városának legrégebbi temploma. Ha lenne „legsűrűbb történelmi tér” – verseny a budapesti helyszínek között, nagyon össze kellene szednie magát még a Szabadság térnek is, hogy holtversenyt érjen el vele. Van itt ókeresztény bazilika és római vízvezeték, szent ereklye, a kevés megmaradt magyar reneszánsz emlékekből több is (két szentségfülke vagyis pasztofórium), és Anjou korabeli freskó.

A gótikus ívek között pedig békés egyetértésben – mintegy megelőlegezve a II. vatikáni zsinat Nostra aetate kezdetű nyilatkozatát a különféle vallások békés egymás mellett éléséről -, megbújik egy igazi különlegesség, a mihráb. Ez az a kis ablakfülke, ami a rendes muszlim híveknek jelezte milyen irányba kell leborulnia amikor imádkozik, vagyis, hogy merre van Mekka – ennyi maradt a török hódoltság korából, amikor a templom dzsámiként szolgált.

A fő attrakciót azonban – főleg, ha egy igazi kántor vezeti az embert – a templom hangszerei, a harmóniumok és az orgona jelentik. Nemcsak Gyula éneke és orgonajátéka, hanem szakavatott magyarázata miatt is. Megtudjuk, hogy egy orgona akár többe is kerülhet, mint egy Ferrari (egyből eszébe jut az embernek, hogy vajon van-e olyan oligarcha, aki inkább orgonát vesz), hogy nincs közöttük két egyforma, sőt két egyforma koncert sincs, mert még a közönség párakibocsátása is hatással lehet, arra, hogy milyen hangon fog megszólalni a hangszerek királynője. Szó esik arról, hogy miért jó a pendrive-val ellátott orgona, hogy hány fekvőtámasszal kell bemelegítenie az orgonistának koncert előtt és hogy mennyire bonyolult a minőségbiztosítási és közbeszerzési eljárás mondjuk egy műemlék orgona felújítása esetében. Közelről látni valakit orgonán játszani pedig meglepően ismerős élmény: óhatatlanul Kirk kapitány jut az ember eszébe, az Enterprise űrhajó irányítópultjánál.

Nehéz überelni az élményt, de a séta második állomásának, a Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtárának sikerült. Először is valahogy rögzíteni kellene az ódon könyvek semmihez sem hasonlító illatát is a képek mellett… A könyvtár gyűjteménye 8 ezer kötet, kutatók számára fenntartott, zárt, védett, muzeális gyűjtemény (még akkor is, ha az eredeti kötetek többsége ma az Egyetemi Könyvtár 1800 előtti állományát képezi), 1500 előtti nyomtatványból is van 17 kötet. A levegőben érződik a por, a tudás és a történelem semmihez sem fogható illata.

A csodálatos tölgyfa bútorzat az egykori pálos barátok keze munkája, a fráterek ugyanis hamar rájöttek, hogy egyszerűbb és olcsóbb, ha kitanulják a mesterséget, úgyhogy a rendnek volt faragóműhelye is. A könyvtár berendezésének vannak rejtett, kihajtható asztalai és kihúzható lúdtoll-tartó fiókjai is, külön jobb- és balkezesek számára.

Titkos zugok Budapesten, avagy hol található a legtöbb nő egy papneveldében?
Fotó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye/Mészáros László

A templom- és kolostoregyüttes 1715 és 1780 között épült, azért ilyen nagyra, mert európai anyaháznak szánták, vagyis a rend kormányzata is itt élt, illetve élt volna. Ugyanis a pálosok, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend is áldozatul esett II. József azon rendeletének, amely feloszlatott minden olyan rendet, amely nem végzett gyógyító vagy oktató tevékenységet. Szóval alighogy megtervezték, felépítették, berendezték és telehordták a törökök elől megmentett kódexekkel, térképekkel és nyomtatványokkal, már egyből államosították is, gyakorlatilag egy délután leforgása alatt. Azonban a hely szelleme tovább élt, mert 1803. december 8-án, a nagy mecénás Széchényi Ferencnek köszönhetően itt nyílt meg a mai Országos Széchényi Könyvtár (és egyben a Nemzeti Múzeum) előde, a Nemzeti Múzeum és Könyvtár.

A két helyszín igazából két mézesmadzag, hiszen mind a hangszerek királynőjéről, mind az egyházi dokumentumokról külön séta készült, több helyszínnel és még több történettel. A bevezető alapján csak ajánlani tudjuk mindkettőt.

Aki pedig azt szeretné tudni, hogy hol található a legtöbb nő egy papneveldében, menjen be az intézet pálos könyvtárába (ha tud) és nézzen fel: a mennyezeti freskón ott ülnek körben a tudományokat megszemélyesítő hölgyek: a Teológia, a Filozófia, az Orvostudomány, a Földrajz, az Építészet, a Csillagászat, a Költészet, a Próza-irodalom és a Muzsika. Ráadásul merő véletlen, hogy ma ők mosolyognak a könyvtár látogatóira: 1966-ban, a tetőt cserepező munkások fedetlenül hagyták a könyvtárat és egy nyári zápor következtében megsérült a mennyezet – így derült ki, hogy megvan az eredeti freskó is a másik alatt.

Kapcsolódó tartalmak