Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben

A Fiumei Úti Sírkert a város közepén elterülő egyik legnagyobb, legszebb és nem utolsó sorban legfontosabb kert. Itt nyugszik Kossuth és Ady, meseszép mozaik kupolák és síremlékek állnak benne, és a város leghangulatosabb gesztenyefa alléja is itt található. Egy délutánra elvesztünk az őszi színekben pompázó temetőben, hogy felkeressük kedvenc íróinkat és művészeinket, és kicsit megpihenjünk elmélkedni az eldugott padok egyikén. Sorozatunk első részében a Budai Arborétumban csatangoltunk.

Bartha Dorka írása.

Temető és/vagy park?

Nem egy helyen – például a párizsi Père-Lachaise-ben, vagy a 2019 óta kijelölt futópályával rendelkező Bécsi Központi Temetőben – a sírkertek nem csak az emlékezés helyei, hanem a városi élettér szerves, és aktívan használt parkjai is. Ami nem is csoda, hiszen hatalmas, kikapcsolódásra kitűnően alkalmas zöldterületekről van szó, nem egyszer közel a város központjához.

Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
Fotó: Bartha Dorka

A Fiumei Úti Sírkert is az utóbbi időben errefele változik: behajthatunk biciklivel, amivel amúgy is könnyebb bejárni a területet, volt próbálkozás futópálya kijelölésére is, sokan járnak ide sétálni is, de piknikezőket, tollasozókat azért még csak elvétve láttunk (míg Párizsban ez sem volt szokatlan látvány). Pedig a Fiumei tényleg a város egyik legnagyobb kertje a maga 56 hektárjával, amiből 25 hektár parkosított is. Bár Karinthy tavaszt javasolja, ősszel sem kisebb a hatás:

Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
Fotó: Bartha Dorka

„Először is nem azt mondtam, halál, csak azt, hogy temető. Másodszor – menjen ki az olvasó egy szép, júniusi délelőtt a mi szép, tiszta, virágos és világos kerepesi temetőnkbe sétálni – majd meglátja, nemcsak el nem szomorodik, de felfrissülve és felüdülve tér vissza abba a kriptába, amit nagyvárosnak nevezünk.” Karinthy Frigyes: Gondolatok a Kerepesi temetőben

Hogy alakult ki a sírkert?

A 19. századig sokkal több kisebb-nagyobb temető feküdt városszerte, ám ahogy terjeszkedett Budapest, ezeket folyamatosan számolták fel, és nyitottak helyettük nagyobb, központi helyeket. A Fiumei Úti Sírkertet, akkor még mint Kerepesi úti temetőt hivatalosan 1849-ben nyitották meg, és nagyon hamar, már a század hetvenes éveire dísztemetővé vált.

Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
Fotó: Bartha Dorka
Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
Fotó: Bartha Dorka

A kezdetek: Vörösmartytól Kossuthig

Az első, országosan jeles művész, akit itt helyeztek örök nyugalomra, Vörösmarty Mihály volt 1855-ben, innentől a tudósok, művészek, politikusok, vallási vezetők, fontos polgárcsaládok, felemelkedő iparmágnások és a pénzarisztokrácia prominens tagjai is nem egy esetben itt építettek családi mauzóleumot vagy síremléket. 1870-ben a mártírhalált halt miniszterelnök, az 1849-ben kivégzett gróf Batthyány Lajos újratemetése után Feszl Frigyes javaslatára nemzeti sírkertté is minősítették a temetőt. 

Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
Mauzóleumát a kor neves építésze, Schickedanz Albert tervezte. Fotó: Bartha Dorka

1876-ban fel se merült, hogy ne ide temessék a „haza bölcsét”, Deák Ferencet. Gerster Kálmán tervezte, ragyogó, hófehér Zsolnay csempével fedett mauzóleuma a sokáig a temető szimbolikus közepe volt. Az ide vezető hatalmas platánsor a mai napig lenyűgöző hatást tesz a sétálóra. 

Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
Fotó: Bartha Dorka

A magyar történelem leghatalmasabb gyászszertartását 1894. április 1-én tartották – a torinói száműzetésben elhunyt Kossuth Lajos temetését.  

Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
A mauzóleum 1903-ra készült el Strobl Alajos tervei alapján, a mai napig ez az ország leghatalmasabb funerális építménye. Fotó: Bartha Dorka

„Kossuth temetésén mindenki ott volt, aki Magyarországon egy körömfeketényit is számított. Az volt a ritka ember, aki nem jött el.Százezrek és százezrek szállták meg az utcákat, mert hiszen előre kihirdették, mely útvonalon viszik Kossuthot a temetőbe. A Múzeumból a fél város megkerülésével az Andrássy úton, Teréz körúton, Erzsébet körúton át a Kerepesi útra és onnan a temetőbe, ahol már felállították Kossuth fekete márványból való, de ideiglenesnek mondott kriptáját.” Krúdy Gyula: A holt Kossuth Pesten

Megannyi ismerős név

Tényleg nem tudunk úgy sétálgatni itt, hogy percről-percre ne botlanánk egy oly ismerős névbe – itt nyugszanak azok, akikről utcákat neveztek el, építészek, zenészek, írók, költők, festők, tudósok, hazafiak. Blaha Lujza, Mikszáth és Móricz, Babits, Szabó Lőrinc és József Attila, Lotz Károly és Csontváry, a Gundel- és Gerbeaud család, Semmelweis, Bláthy Ottó, a Haggenmacherek, Ganz Ábrahám, Lechner Ödön, Ybl, Erkel Ferenc, Antall József és Mádl Ferenc, az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei.

Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
Fotó: Bartha Dorka
Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
Fotó: Bartha Dorka
Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
Fotó: Bartha Dorka

Központi helyen, az árkádsor végében található Jókai Mór különleges síremléke is. Az író végrendeletében meghagyta, hogy ő csak egy egyszerű fejfát szeretne, amit szó szerint ugyan tiszteletben tartott az utókor, azonban a szerény sír köré egy hatalmas, kör alakú díszítményt emeltek. 

Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
Fotó: Bartha Dorka

Mellette pihen Ady Endre is, akit 1919-ben helyeztek végső nyugalomra. Ma itt álló szobrát Csorba Géza készítette el 1930-ban. 

Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
Fotó: Bartha Dorka

A már említett, a főbejárattól ide vezető, 1908-ben elkészült Árkádsor is, a fontos nyughelyeken túl építészetileg is kiemelkedő alkotás – mint a temető megannyi sírja – tervezői Gerle Lajos és Hegedűs Ármin voltak. 

Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
Fotó: Bartha Dorka
Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
Fotó: Bartha Dorka
Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
Fotó: Bartha Dorka

A leghíresebb sír itt a hányatott sorsú Görgei Artúré, az egyszerű kovácsoltvas kereszt csodás mozaikkupolák egyike alatt fekszik. A Róth Miksa műhelyéből kikerülő, egyenként 50 négyzetméteres műalkotások Körösfői-Kriesch Aladár (Krisztus feltámadása) Stein János Gábor (Az utolsó ítélet) Dudits Andor (Krisztus siratása) és egy ismeretlen alkotótól A Szentlélek eljövetele. Az északi Árkádsort 2019-ben felújították, a déliben is megkezdték a mozaikok renoválását. 

Ahol a legnagyobbak pihennek – a Fiumei úti temető, avagy séta Budapest csodás kertjeiben
Fotó: Bartha Dorka

A Rákosi-diktatúrában a sírkert sorsa megpecsételődni látszott, elhanyagolták és felmerült a felszámolása is.  Végül 1956-ban a Fővárosi Tanács 1956-ban Nemzeti Panteonná nyilvánította, a rendszerváltozás után 2013-ben lett a fenntartója a Nemzeti Örökség Intézete. 

Felhasznált irodalom: