Kategória: Élhető város

Részvételi költségvetés Budapesten – zöld ötletből érkezett a legtöbb – PODCAST

A Budapest TE meg ÉN podcast e heti adásából kiderül, mi is az a részvételi költségvetés, és milyen ötletekkel pályáztunk mi, budapestiek arra az 1 milliárd forintra, ami a közös pénzünk, és aminek elköltéséről mi dönthetünk - mostantól minden évben.

A Budapest TE meg ÉN podcast e heti adásából kiderül, mi is az a részvételi költségvetés, és milyen ötletekkel pályáztunk mi, budapestiek arra az 1 milliárd forintra, ami a közös pénzünk, és aminek elköltéséről mi dönthetünk – mostantól minden évben.

A műsor első részének vendége Lé Marietta, aki részvételiségért felelős főtanácsadóként kísérte végig a pályázatot, a podcast második felében pedig két nyertes ötlet kitalálóját ismerhetjük meg: Bodorkós Cecíliát és Pál Bencét, a Zöldebb és élhetőbb Mester utca pályázóit, illetve Kovács Verát, aki az Üres lakások felújítása és bérbeadása hajléktalansággal küzdőknek elnevezésű ötlet egyik ötletgazdája volt.


Részvételi költségvetés Budapesten – zöld ötletből érkezett a legtöbb – PODCAST
Lé Marietta

Lé Marietta, részvételiségért felelős főtanácsadó

Célok, résztvevők, ötletek

A részvételi költségvetés a főváros fejlesztési költségvetésének a része, ami azt jelenti, hogy mindig valami újat szeretnénk belőle létrehozni. Az nagyon látszott, hogy az emberek komolyan veszik, hogy erről felelősen döntsünk közösen.

Van egy kör, a „usual suspects”, akik mindig ott vannak mindenhol, jól értesültek, mindig tudják, hogy mivel foglalkozik éppen a főpolgármester. De az lenne a cél, hogy minél több olyan emberhez is eljussunk, akik nem azok, akik folyamatosan rajta tartják a kezüket a város ütőerén. Eljussunk helyiekhez, akik kis közösségbe járnak.

Nagyon sok zöld ötlet jött be, ebből jött be a legtöbb, az látszik, hogy ez most nagyon foglalkoztatja a budapestieket. Tudjuk, hogy a belvárosi kerületekben nagyon kevés zöld terület van, ez kirívó probléma. A Városi erdő ötlete kapta a legtöbb szavazatot a Zöld Budapest kategóriában. A tervek szerint olyan területeken szeretnénk fásítani, ahol még nincs városi erdő, az 50 millió forintos keretben három év gondozás is benne van. Népszerű javaslat volt még az ivókutak és közvécék létesítése, illetve a kerékpártámasztók létesítése városszerte.

Mi volt a legelrugaszkodottabb ötlet?

El tudjátok képzelni az önkormányzatban a hétköznapi beruházásokhoz szokott kollégákat, amikor megkapnak egy olyan javaslatot, hogy legyenek ordító szobák a nagyobb tereken? Ez volt a kedvencem, mert jó ötletnek tartom, hogy a stressz levezetésére legyenek olyan szobák, ahová bemész és kiüvöltöd magad. De nem tudtuk bent tartani a folyamatban, mert biztonsági szempontból nem tudta vállalni az önkormányzat, hogy egy hangszigetelt szoba zárható tér legyen.

Mikor lesz az ötletekből valóság?

A párizsiaknak, akik már hetedik éve végzik a részvételi költségvetést, van egy arányszámuk, miszerint nagyjából másfél év alatt valósul meg egy projekt. A beszerzésekkel, közbeszerzésekkel kapcsolatban elég komoly előírások vannak egy önkormányzat számára, ez rögtön megdobja a kivitelezési időt jó 3-6 hónappal.

Zöldebb és élhetőbb Mester utca



Bodorkós Cecília és Pál Bence

Cecília: A Facebookon a Kilenceben az élet nevű csoport tagjai vagyunk, és közös bennünk, hogy mindannyian a Mester utca környékén lakunk, naponta járunk ott, és érezzük a problémákat. A csoport kifejezetten helyi közügyekkel foglalkozik, azokat vitatja meg.

Bence: A Mester utcában megvan az a potenciál, ami Pozsonyi útban, körbelengi az a nimbusz, csak valahogy mégis egy méltatlanul elhanyagolt hely. A Mester utca egy szakaszának zöldítésével pályáztunk, illetve azzal, hogy egy, a gyalogosoknak és más közlekedési formáknak kedvező utca legyen.



Üres lakások felújítása és bérbeadása hajléktalansággal küzdőknek

Részvételi költségvetés Budapesten – zöld ötletből érkezett a legtöbb – PODCAST
Kovács Vera

Kovács Vera, az Utcáról lakásba Egyesület társalapítója:

Most Budapesten van körülbelül 90 000 üres lakás, ez rengeteg elpocsékolt vagyon. Ráadásul ennek nagyon nagy része az önkormányzatok kezén van. Ehhez képest több ezren alszanak utcán vagy hajléktalanszállókban a fővárosban, szóval könnyen kijön a matek, hogy mindenki lakhatna valahol.

Meglepődtem rajta, hogy nem csak mi, hanem más ötletgazdák is szeretnének ezzel az ötlettel pályázni. A hétköznapokban nem tapasztaljuk azt, hogy a fővárosi lakosság imádja azt az ötletet, hogy az elérhető bérlakásállományba minél nagyobb arányban hajléktalan emberek költözzenek be. Tartanak tőle, mert nem tudják elképzelni, hogy a lakáshoz jutók fent fogják tudni tartani azt, vagy nem fognak zavart okozni a lakóközösségben. Előítéleteken alapuló félelmekkel kell általában megküzdenünk.

Én azt javasoltam, hogy most egy kisebb programot indítsunk, de valódi mintaprogram jelleggel. Meg tudnánk mutatni rajta keresztül, hogy milyen az, ha minden klappol, amikor van pénz felújításra, szocmunkára, külső szolgáltatásra. Nem feltétlenül az a cél, hogy a lehető legnagyobb számban vonjunk be új lakásokat, hanem hogy megmutassuk, milyen ez a program, amikor minden ideális.

További kérdések, amelyekre választ kaphatunk a podcastban

  • Mennyire voltak ötletesek, kreatívak a budapestiek?
  • Milyen kategóriákban lehetett ötletelni?
  • Melyek lettek a győztes ötletek?
  • Melyik ötlet kapta a legtöbb szavazatot?
  • Nem sok 15 ötlet 1 milliárd forint kerethez?
  • Hogyan árazta be az önkormányzat a projekteket?
  • Melyik két ötlet kapta a legmagasabb keretösszeget, 250 millió forintot?
  • Hogyan és mikor tudnak megvalósulni a nyertes ötletek?
  • Mit jelent a példamutató közvécé?!
  • Hogy képzelik el a IX. kerületiek az új Mester utcát?
  • Hogy szeretnének részt venni a nyertes ötlet megvalósításban a Mester utca lakói?
  • Hogyan történik egy hajléktalan önkormányzati bérlakásba való költöztetése?
  • Milyen költségei vannak egy fedél nélkül élő ember lakásba költöztetésének?
  • Meddig kell segíteni, kísérni a beköltözés után a lakáshoz segített embert?
  • Milyen kilátásai vannak lakásba költözés után egy olyan embernek, akinek régóta vagy soha nem volt lakása?
  • Milyen hamis elvárások terhelik az Utcáról Lakásba Egyesület munkáját a társadalom részéről?

A borítókép az Otthon Budapesten program illusztrációja. Rajz: Kiskovács Eszter

Kapcsolódó tartalmak