„Nagyon szeretnénk, ha a város megtanulná, mennyi kreatív energia van a közösségben”

A Smart Budapest Ötletversenyről Ilyés Mártonnal, a pályázatot kiíró Budapesti Vállalkozásfejllesztési Közalapítvány vezetőjével beszélgettünk.

Kiknek szól a Smart Budapest Ötletverseny?

Olyan vállalkozásoknak, innovátoroknak, és akár egyetemi kutatócsoportoknak, műhelyeknek, akinek van valamilyen városinnovációs javaslata, amihez Budapest felületet és területet tud adni, amin ezt ki lehet próbálni. Olyan pályázatokat várunk, amiknél elképzelhető, hogy Budapest valamilyen erőforrással tud segíteni, legyen szó adatról, megjelenési lehetőségről, vagy szakmai kapcsolatokról.

Az egész ötletpályázatnak az a fundamentális gondolata, hogy a város legyen nyitott ezekre az ötletekre és legyen kellően rugalmas ahhoz, hogy ezeket befogadjai és megtalálja, hogy miben tud segíteni az egyedi esetekben.

Olyanokat vártok, akiknek van egy jól kidolgozott, de soha nem próbált ötlete, vagy olyanokat akiknek van egy cége, terméke amit el szeretne juttatni a fővároshoz is?

Mind a kettőt. Pont ezért két kategóriát határoztunk meg a kiírásban is. Az egyik az ötlet fázis, a másik a projekt fázis, ahol már van egy tesztelhető termék. Az ötlet fázisnál a szakértők tudnak mentorként segíteni, hogy tovább tudjon lépni a pályázó, a termék fázisnál viszont akár a konkrét megvalósításról tudunk már beszélgetni.

Miért a pályázatra jelentkezzen valaki, miért ne kopogtasson inkább be mondjuk a Vízműveknél, a Főtávnál, vagy más városi cégnél közvetlenül?

Az volt a fő tapasztalat, hogy Budapestnek, mint minden ilyen nagy szervezetnek az a problémája, hogy nehéz megtalálni azokat a kapukat, ahol kopogtatni kell, és könnyen tudnak elveszni azok a megoldások, amikre nincs kész folyamat. És Budapest a városi cégeivel együtt egy óriási szervezet, 25 ezer főt foglalkoztató külön világ.

Erre az egyik ilyen szervezeti megoldás szokott lenni, hogy találjunk egy képviselőt a szervezeten belül aki az innovációt segíti, útvonalakat talál neki. Ez szeretne lenni a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány. Mi szeretnénk a vállalkozók, az innovátorok képviselői lenni. 

A BVK a kapu, amin keresztül el lehet jutni az ötletekkel, termékekkel ezekhez a cégekhez?

Így van. Mi felvettük a kapcsolatot ezekkel a cégekkel és a pályázókkal, vállalkozókkal kommunikálva meg fogjuk találni azokat a pontokat, ahová be tudunk vinni új szereplőket. Legyen szó akár egy városi cégről, akár a városházi adminisztrációról. 

Sokszor egyébként nem is egy céghez kapcsolódik egy adott ötlet, hanem egyszerre többhöz is. Persze, ha valakinek vízminőséggel kapcsolatos innovációja van, akkor egyértelmű, hogy a Vízművekhez fog kapcsolódni. De a legtöbb városinnovációs történet különböző határmezsgyéken mozog.

Le lehet határolni, hogy milyen jellegű innovációkat vártok, hogyan definiáljátok a smart city fogalmát?

Ebben mi most nem a lehatárolás, hanem a tágítás irányába haladunk. Mi a smart city nagyon tág definícióját abban határoztuk meg, hogy számunkra az egy okos város, ahol a városlakók egy közösségként tekintenek magukra, ahol a problémákat közösen fel lehet tárni, és közösen meg tudjuk találni azokat a megoldásokat is. 

Na de mi a konkrétum? Vannak fő területei ennek a városinnovációs világnak, például a közlekedésszervezés, vagy a fenntarthatóság. De legalább ennyire fontos közösségszervezési társadalmi innováció, hogy hogyan tudnak a városlakók jobban egymásratalálni, hálózatokba szerveződni, adatokhoz jutni és adatokat feldolgozni.

Nagyon szeretnénk -és ez a következő fázis- ha a város megtanulná, mennyi kreatív energia van a közösségben.

Volt Budapesten ehhez hasonló pályázat korábban? 

Biztos volt, Budapest nagy történelemre visszatekintő város, mindenre volt már példa. Ami szerintem fontos, hogy most, egyszerre sok irányból építjük fel ezt a nyitott város politikát, az én fejemben ezek nagyon összeérnek. Ott van például a részvételi költségvetés, ahol a polgároktól várunk ötleteket. Ez számomra a nyitottság keresleti oldala. Az ötletpályázat pedig valamennyire a kínálati oldal. Mi az, amire van megoldás. Hosszú távon  jó lenne, ha ezek így összeérnének. A részvételi költségvetésből kijönnek érdekes igények, mi meg hozzá tudjuk tenni, hogy figyeljetek, erre más budapestieknek van egy ötlete, megoldása.

De ugyanígy a Nagykörúttal kapcsolatban: a főváros kiírt most egy pályázatot, ami szintén erről a nyitottságról szól. Itt egy tér, akarunk neki adni új funkciót, vonjuk be az embereket ebbe. Mi egyébként végigjártuk az összes nagykörúti üzletet és mindenkivel beszélgettünk. Ez is a BVK feladata, hogy képviselje a vállalkozók érdekeit.

Ha beadom az ötletemet, akkor mi a garancia arra, hogy nem nyúlják le? Illetve mi történik a nyertes ötletekkel, hogyan megy tovább a történet?

Ez nem egy klasszikus verseny, nem arról van szó, hogy van néhány díj, és egy szűrő mechanizmus végén ezeket valaki megkapja. Hanem van egy kapacitásbeli határunk, hogy hány ötlettel, hány partnerrel tudunk foglalkozni. Első lépésként kiválogatjuk a leginkább perspektivikus pályázatokat, a következő fázisban pedig felvesszük velük a kapcsolatot, és ekkor tudjuk tisztázni az adatbizalmi kérdéseket, vagy például azt is, hogy kinek, hogyan mutathatjuk be a munkájukat.

A következő fázisban van egy szakmai, mentorálással egybekötött zsűrizés ahol már a tematikus szakértőket is bevonjuk az értékelésbe, feltárjuk, milyen kapcsolatok vannak a város és az ötletgazda között. Ezek után választanánk ki azt a valószínűleg 10-15 pályázót, akivel részletesen elkezdünk együtt dolgozni és akivel együttműködési megállapodásokat kötünk mi, vagy valamelyik városi cég. 

Lesz egy halom olyan dolog, amit mi értékesnek tartunk, de hogy melyik történet innen merre megy tovább, az tényleg egyedi megállapodások kérdése lesz. És ami még fontosabb, hogy ez egy első aktus abban, hogy ilyesmit csináljon a város, de mi hosszútávon ezt egy folyamatos dologgá szeretnék fejleszteni. Azt szeretnénk, hogy kialakuljon egy városinnovációs közösség Budapest körül. Úgyhogy, aki nem kerül bele ebbe az első 10-15 csapatos körbe, azokat is szeretnénk folyamatosan információval ellátni, és egy Smart Budapest közösséget alkotni.

Miután ez a verseny ki fog futni, várhatóan ősztől szeretnénk egy folyamatos platformmá fejleszteni ezt a rendszert.

„Nagyon szeretnénk, ha a város megtanulná, mennyi kreatív energia van a közösségben”
Lakossági munkacsoport a Városháza udvarán. Fotó: Főváros

Akkor ez nem egy pályázat, aminek majd lesz egy következő fordulója, hanem egy folyamatos történet első lépése?

Így van.

Mennyire van és lesz kapcsolat olyan kerületekkel, civilekkel, állami vagy bármilyen szervezettel, akik szintén smart city programokban gondolkodnak?

Szeretnénk mindegyik ilyen partnerrel felvenni a kapcsolatot, pont azért, mert ebben a témakörben és ebben felállásban mi nem versenytársai, hanem természetes partnerei vagyunk mindenkinek. Azt szeretnénk, ha minél több smart city innováció megvalósulna Budapesten. Sok egyetemmel is felvettük a kapcsolatot, nagyon nyitottak, várják, hogy be tudjanak szállni. Felvettük a kapcsolatot a budapesti kamarával, állami és civil szervezetekkel is.

Miután be fognak érkezni a pályázatok, tematikusan át fogjuk nézni, hogy mit hova tudunk becsatornázni. Külső, tehát nem fővárosi tulajdonú partnerekhez is akár. Egyetemekhez, civilekhez, állami szervezetekhez. Mi egy network építő szerepet is vállalunk.

Július 18-ig lehet jelentkezni. Hol tart most a pályázat? Van-e valami menet közbeni tanulság.

Már több mint félszáz pályázat érkezett, és még sokan érdeklődnek. A visszajelzések alapján az eredeti leadási határidő túl rövid időt szabott meg, ezért hosszabbítottunk július 18-ig. Pályázatbontásról értelemszerűen nem tudok még beszámolni.

Azt mondtad, hogy fővárosi cégek, akik az adott területekkel foglalkoznak, fontos partnerek, a honlapotokon vannak is erről videók. Hogyan fogadták a pályázatot? Teherlevételként, vagy plusz kihívásként, amire nem is feltétlenül vágytak?

Az egyes cégek delegáltak kapcsolattartót, ő lesz majd az, aki a beérkező ötletgazdákat a cégeken belül segítik.  Azt gondolom, hogy ezek a cégek klasszikusan sok olyan jellemzővel bírnak, ami nehézzé teszi az innovációt. Az állami, önkormányzati tulajdon eleve ritkán az innováció melegágya. Nagyrészt infrastruktúra működtető cégek, ahol évszázados rendszerek működnek. Nagyméretűek. Szabályozott iparágban működnek. Ennek ellenére a városüzemeltetés nagyon forradalmi időszakot él az egész világon. 

Azt látjuk ezeken a cégeken, hogy nagyon nyitottak, nagyon szeretnének jó, innovatív történeteket felmutatni, de közben azt látják, hogy a szervezeten belülről ez nem feltétlenül jön. Kell a külső input is.

Vannak előttetek nemzetközi példák?

Persze, nagyon sok példa van előttünk, például Prágában innovációs laboratóriumot hozott létre a város, ahol a helyi vállalkozók fejleszthetik, tesztelhetik az ötleteiket. Hosszú távon ez egy álom nekünk is. Rotterdamban is van erre program, ahol a városi cégek helyi ötletek számára biztosítanak tesztkörnyezetet, de jó a bostoni példa is, ahol adatok nyilvánosságra hozásával segítik az innovációt.

Ez azért fontos, mert lehet, nekünk eszünkbe se jut, hogy egy-egy célhoz kötötten létrehozott adat mire lehet még jó, mit segíthet. Van sok nemzetközi megkeresés is, amik hozánnk érkeznek külföldről, hogy mutassunk be jó példákat. Nem titkolt célunk, hogy itt is építsünk egy hálózatot. Most tavasszal például Tajpejjel kötöttünk megállapodást.

Mivel győznél meg valakit mondjuk egy Astoria-Deák villamosút alatt, hogy jelentkezzen erre a pályázatra?

Mindenki, akinek van ötlete, az szeretné látni azt megvalósulni. És ennek az egy jó módja, hogy egy kézzelfogható, kísérleti szintű megvalósításra partnert talál a fővárosban. És a későbbiek során ebből lehet, hogy majd lesznek nemzetközi együttműködések, startupok, beszerzések, de most először gondolkodjunk kicsiben, ami viszont tényleg megvalósul.

Próbáljuk ki az ötletét egy utcán, egy fasoron, egy kisebb közösségben, és ha ez működik -mi ezt vissza fogjuk majd mérni-, akkor az egy nagyon jó referencia és tapasztalat. 

_________________

Névjegy

Ilyés Márton közgazdász, fő területe a vállalkozásfejlesztés, piacszabályozás és gazdaságpolitika. Tavaly nyár óta vezeti a BVK-t. 

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványt 1993-ban alapította a Főváros. Fő tevékenysége, hogy a vállalkozóknak nyújt segítséget, mikrohitelezést, és képviseli a vállalkozók érdekeit a Fővároson belül. 

„Nagyon szeretnénk, ha a város megtanulná, mennyi kreatív energia van a közösségben”
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, a pályázat fővédnöke, és Ilyés Márton, a BVK vezetője.