Most muszáj kimenni saját magunkért…

Szombaton Pride lesz Budapesten, a téma adott. A helyzet feszült. Ezt a vendégeink is érzik. Petróczi Zoltán, transzvesztita előadóművésszel és Borgos Anna pszichológus, genderkutatóval, a Labrisz Egyesület alapító tagjával beszélgetett a Budapest Te+Én podcast két műsorvezetője, Veress Dóri és Gellért Gábor.

Petróczi Zoltán érzi a helyzet komolyságát…

Én már 57 éves, velem nagyon sok mindent nem tudnak csinálni, bár speciel pont transzvesztita előadó vagyok, a célkereszt közepén. „És mikor voltál utoljára oviban?” 3 évig jártam oviba. De az már több mint 50 évvel ezelőtt történt.

Azért megdöbbentő ez a dolog, mert ismerek néhány embert, akik járnak ilyen érzékenyítő előadásokat tartani. De soha nem óvodába, sőt még általános iskolába sem. És ezeket az embereket meghívják. Az iskola hívja meg őket. Nem mennek oda jelentkezni, hogy ők akarnak erről a gyerekekről beszélgetni.

Most muszáj kimenni saját magunkért…
Petróczi Zoltán, transzvesztita előadóművész

A vita ott van, hogy ki beszélhet és hol – erről a témáról…

Most azt szajkózzák, hogy ezt a problémát bízzuk a családra. De ez csak egy álom. Úgy csinálnak, mintha minden családban lenne egy pszichológus, társadalomtudós, szexológus. Ez nagyon nagy tévedés. Az emberek nagy többségének fogalma sincs arról, hogy kéne ezt a problémát kezelni. Sok olyat láttam, hogy egy fiatalt a családja tizenévesen dobta ki az utcára, mert nem bírta feldolgozni a homoszexualitását, vagy transzneműségét. Úgy beszélnek ötvenes, pocakos figurák a transzneműségről, mintha tudnák, hogy mi az. Én egy egyszerű homoszexuális vagyok, még én sem tudom.

A Pride kapcsán sok a bizonytalanság és a vita az LMBTQ emberek között is…

A melegeknek sem egyértelmű, hogy vonulni kell. Ha minden meleg kimenne a pride-ra, a Hősök terétől a Tabánig állna a tömeg. Csak még mindig nem tudtuk megértetni: nem arra vagyunk büszkék, hogy melegek vagyunk. Arra vagyunk büszkék, hogy vállaljuk! Hogy ebben a nehéz és feszült helyzetben lévő országban kimegyünk az utcára, és azt mondjuk, hogy „Helló! Itt vagyok, ez vagyok!” Ki merek állni a többségi társadalom elé, és megmondom, hogy ki és mi vagyok. Ehhez manapság bátorság kell!

Most muszáj kimenni saját magunkért…
Borgos Anna pszichológus, genderkutató

Borgos Anna a Labrisz elmúlt évéről is beszélt…

Elképesztő évünk volt. Pozitív és negatív értelemben egyaránt. Kezdődött a „Meseország mindenkié” könyvünkkel. Azt gondoltuk, hogy egy jó kis rétegkönyv lesz, amelyet megvesznek néhány százan. 1000 példányban nyomtattuk ki. Most a negyedik kiadás előtt állunk 32 ezer eladott példánnyal. Ezt azonban Dúró Dóra kampányának köszönhetjük – minden negatív hozadékával együtt.

A Labrisz valóban jár iskolákba előadásokat tartani…

A Labrisznak van egy „Melegség és megismerés” című programja. Ezzel szoktunk középiskolákba elmenni, ha meghívnak. Nem jelentkezünk, toborzunk sehol. Itt arról van szó, hogy léteznek ilyen emberek, és nem árt, ha erről tudnak. A szexualitás is szóba kerül nyilván, ha a fiatalok szóba hozzák, hiszen őket ez is érdekli. De nem ez a fővonal. Itt egy kisebbségi ügyről van szó, nem propagandáról. Általában egy férfi és egy nő megy el, aki a saját történetét mondja el. Ezek fájdalmas történetek, és nem csinálnak kedvet a mássághoz. Sőt… De a megértéshez fontosak.

Most muszáj kimenni saját magunkért…
Borgos Anna pszichológus, genderkutató Gobbi Hilda szobra mellett

Témák, amelyekről többet megtudsz a podcastban:

Ebben a podcastban most nem a témák a legfontosabbak, inkább a hangulatok, érzések.

Ezekből sokat fogtok kapni.