Hogyan használjuk a Duna-partokat?

Budapest páratlan értéke a Duna menti elhelyezkedése, a belvárosi Duna-part világhírű panorámája és a külsőbb részek természetközeli, vízparti hangulata. A Duna és partjai a közlekedés mellett lehetőséget nyújtanak a mindennapos kikapcsolódásra, egyedi turisztikai vonzerőt és különleges természetközeli helyszínként védendő értéket is jelentenek.

Az Urbanisztikai osztály írása.

Ha a Duna-partok fejlesztése kerül szóba, elsőre azokra a nagyobb beruházásokra gondolunk, melyek célja a parti közterületek gyalogosbarát megújítása és zöldítése, a belvárosi rakpartok közlekedési konfliktusainak megoldása vagy a Duna menti kerékpáros útvonalak kialakítása. Ezeket a célokat szolgálják az olyan nagyobb projektek, mint a pesti belvárosi rakpart régóta tervezett megújítása (RAK-PARK projekt), a Parlament és a Margit híd között hiányzó, még az idei évben megvalósuló sétány kialakítása, vagy a budai oldalon a part menti terek és parkok szintén tervezés alatt lévő megújítása és az EuroVelo 6 Duna-menti kerékpárút fejlesztése.

Hogyan használjuk a Duna-partokat?
Fotó: VALYO/ Nagy Tamás

A parthasználat problémája azonban nem szűkíthető csak a közlekedési kérdések köré. A rendezvényhajók és a szállodahajók jelenlegi működéséből eredő zaj- és légszennyezés, valamint az elmúlt években egyre nagyobb turisztikai forgalom elsősorban a lakóterületek közelségében okoz állandó problémát.

A belvárosban zavaró a kikötőhelyek és a kikötőkhöz kapcsolódó berendezési tárgyak (hajóhidak, kapuzatok, reklámtáblák, hulladéktárolók, közmű dobozok stb.) rendezetlen, túlburjánzott kialakítása, ami nem csak a világörökségi környezethez méltatlan megjelenést eredményez, hanem a sétányok kellemes használatát is akadályozza. A természetközeli partszakaszokon elsősorban a természeti értékek megőrzése és a kikapcsolódást lehetővé tevő funkciók összehangolása jelent feladatot.

A sokféle konfliktus feloldása érdekében a Duna-partok átfogó megújítása keretében, a nagyobb fejlesztések mellett, a Fővárosi Önkormányzat napirendre tűzte a kikötők és azok parti kiszolgáló infrastruktúrájának rendezését is. A szabályok felülvizsgálatának célja a kikötők elhelyezkedésének újragondolása és környezetük rendezése annak érdekében, hogy kevésbé zavarják a városképet, csökkenjen a kikötők működéséből és a hajóközlekedéséből eredő környezeti terhelés és javuljanak a működtetés feltételei is.

Ahogyan arra a közelmúlt tragikus balesete is rámutatott, a belvárosi kikötők és a hajóforgalom túlzsúfolttá, balesetveszélyessé vált. Ezért a javaslat egyik fontos célja, hogy a kikötőhelyeket és a turisztikai célú hajóforgalmat hosszabb partszakaszokon biztosítsa. A terv a parti berendezések kialakítására és a kikötők arculatára is egységes elvárásokat fogalmazna meg.

Hogyan használjuk a Duna-partokat?
Ha többet szeretnél megtudni a kikötők városképi hátteréről, ismerd meg a Partifecske Atlasz c. megalapozó kiadványt, mely bemutatja a parthasználattal kapcsolatos jellegzetes helyzeteket és problémákat, valamint javaslatot ad ezek megoldására. Fotó: BFVT

Segítsd te is a tervezést, töltsd ki a kérdőívet! (A kérdőív május 15-ig érhető el.)