Kategória: Fókuszban

Barokk a város peremén – Óbuda

A főváros építészeti öröksége rendkívül gazdag és változatos. Nem csak azért, mert közel két évezrede folyamatosan épül a város, újabb és újabb korokat, stílusokat olvasztva magába, hanem mert eközben folyamatosan növekszik is. Ahogy a keblére ölelte a környező településeket, gazdagította saját építészeti örökségét is. A legtöbb útikönyv, újságcikk és toplista persze még mindig a belső kerületekre fókuszál, pedig a „város pereme” is igazi kincseket rejt. Sorozatunk első részében a külső városrészek középkori emlékeiből gyűjtöttünk egy csokorra valót, a következőben a szecesszióba kóstoltunk bele. Most ismét visszaugrunk az időben: azt nézzük meg, milyen barokk emlékek találhatók a Hungária-gyűrűn és azon is túl.

Zubreczki Dávid írása.

A barokk mostanában kicsit elfeledett stílus, kevesen rajonganak érte. A haladó szelleműek a huszadik század modernista törekvéseiért vannak oda, a konzervatívak körében a századfordulós historizáló építészet az etalon. Meg aztán annyi utánérzés, vagyis (olykor amúgy valóban színvonalas) neobarokk épület született az országban, hogy az eredeti értékekre kevésbé nyílik rá a szemünk.

Bár a barokk Pestből mindössze egyetlen lakóépület maradt meg a 19. század végi nagy átépítés után, szerencsére ma is vannak ilyen stílusú, szép templomaink a Belvárosban, a budai Várnegyedben pedig egész mutatós házak is. És ne feledjük, egy kissé viharvert barokk épületben működik az ÉnBudapestem szerkesztősége is a Városházán. Na de, most távolodjunk el kicsit a főváros szívétől, és nézzünk körül, milyen barokk emlékek maradtak ránk Óbudán.

Barokk a város peremén – Óbuda
Barokk csendélet (Fotó: Zubreczki Dávid)

Az Árpád híd budai hídfőjének környéke várostörténeti kincsesbánya. Nem véletlenül szerepelt már a középkori és a szecessziós összeállításunkban is. A leggazdagabb emlékek azonban a barokk korból maradtak fenn, annak ellenére, hogy a régi Óbuda zömét elsöpörte a lakótelepépítés. Az a pár nyom, ami túlélte a pusztítást, arra kisvárosra emlékeztet, amelyet a törökdúlás után zömmel német ajkú földművesekkel, mesterekkel telepítettek be. Ezek a telepesek pedig magukkal hozták kedvenc szentjeiket, és kedvenc építészeti-szobrászati stílusukat, a barokkot. Lássuk, hol találkozhatunk vele ma is!

Barokk a város peremén – Óbuda
Barokk házak közé tolakodó panelek (Fotó: Zubreczki Dávid)

Járvány ellen védő szobor Flórián téren

A Flórián tér tulajdonképpen egy szoborról kapta a nevét. 1819-ben három faragott szentet állítottak közös talapzatra, Óbuda forgalmas kereszteződésében. Mindhármat Bebo Károly, a Zichy család udvari szobrásza készítette, még az 1700-as évek derekán. Azelőtt évtizedeken át „önálló életet éltek” a környéken, ettől fogva viszont hárman együtt alkották a fogadalmi oltárt.

Barokk a város peremén – Óbuda
A Flórián-szoborcsoport. Barokk sziget a lakótelepen (Fotó: Zubreczki Dávid)

Az egyik oszlopon Szent Flórián nyeles dézsából locsol vizet egy égő házra. Ő a tűzvészektől óvja a települést. Mellette térdel Borromeo Szent Károly, nyakában vezeklő kötél, alatt halálfej. Ő a pestistől, a járványoktól véd. (Ennél aktuálisabb szent nem nagyon akad manapság.) A másik oszlopon Néri Szent Fülöp áll, kezében szívével, lábánál egy romos házzal. Ez utóbbi utal arra, hogy ő segít elhárítani a földrengéseket.

A 19. században Szent Flórián örvendhetett a legnagyobb tiszteletnek, mert az ő nevén kezdték emlegetni a kereszteződést: így született meg a Flórián tér elnevezés.

A három szent 1949-ig óvta ezen a helyen Óbudát, amikor aztán az Árpád híd építése miatt múzeumba kerültek, és ott is maradtak 2012-ig. Akkor ugyanis restaurálva visszatérhettek a Flórián térre. Csak már új helyre, az aluljáró egyik legcsendesebb, stílusosan átépített kijáratához.

Budapest legöregebb református temploma

Ha a barokk művészet fejlődését szeretnénk nyomon követni pár száz méteres távolságon belül, a legjobban tesszük, ha felkeressük az óbudai katolikus és református templomot, illetve a zsinagógát.

Az 1749-ben emelt Szent Péter és Pál-templom még igazi, hamisítatlan barokk. A templom előtt álló két szentszobor, valamit a házat díszítő alkotások jelentős része szintén Bebo Károly alkotása. Benn viszont gazdagon díszített, burjánzó, aranyozott motívumokkal megrakott berendezéssel találkozunk, amit már rokokónak nevezünk.

Barokk a város peremén – Óbuda
Nepomuki Szent János és a katolikus templom (Fotó: Zubreczki Dávid)
Barokk a város peremén – Óbuda
A Szent Péter és Pál templom főkapuja (Fotó: Zubreczki Dávid)
Barokk a város peremén – Óbuda
A Szent Péter és Pál templom oldalkapuja (Fotó: Zubreczki Dávid)
Barokk a város peremén – Óbuda
Egy szép állapotban megmaradt barokk kapu a plébánián (Fotó: Zubreczki Dávid)

A katolikus templomot zömmel a németnyelvűek látogatták, a magyarok inkább reformátusok voltak Óbudán. Az ő templomuk kicsivel később épült, az 1780-as években, de még így is ez Budapest legöregebb református temploma. Megjelenésében ez is barokk, de már jóval puritánabb, nyugodtabb, letisztultabb, mint katolikus társa. Úgy nevezett copf stílusú.  

A copf már komoly lépés volt a klasszicizmus felé. S hogy milyen is egy klasszicista ház? Elég megnézni az óbudai zsinagógát, mely az egyik legszebb példa erre. Eredetileg ez is barokk stílusban emelet impozáns épület volt – mutatva az itt élő zsidóság társadalmi helyzetét. Azonban az 1769-ben épített zsinagógának néhány évtizeddel később már megrepedeztek a falai, át kellett építeni. Mivel ekkoriban már új stílus, a klasszicizmus hódított, ilyen külsővel született újjá a ház, korinthoszi oszlopokkal, timpanonnal és annak tetejében márvány kőtáblákkal. A belső terében ugyanakkor több barokk elem is megmaradt.

Barokk a város peremén – Óbuda
Klasszicistává átépített barokk zsinagóga (Fotó: Zubreczki Dávid)
Barokk a város peremén – Óbuda
Copf és szecesszió (Fotó: Zubreczki Dávid)

A többszáz éves bevásárlóközpont

A nagy városátalakítások általában megkímélték a templomokat, de a lakóházakat nyomtalanul elsöpörték. Elég csak a Tabánra vagy a már említett pesti Belvárosra gondolni. Így történt ez Óbudán is. Szerencsére azért mutatóba megmaradt néhány ház abból a kisvárosból, ahol az egyemeletes ház még rangosnak számított.

Közöttük több barokk ház is akad. Ilyen a katolikus templom melletti szép plébánia (Lajos utca 168.), vagy a Kéhli vendéglő földszintes épülete (Mókus utca 22.), de a ma inkább klasszicista megjelenésű Laktanya utca 1. is rejt néhány barokk elemet.

Barokk a város peremén – Óbuda
Középkori kereskedőház barokk átépítésekkel (Fotó: Zubreczki Dávid)

Több szempontból is érdekes az a saroképület (Lajos utca 158.), amely a zsinagógával szemben áll. Ez a ház már a középkorban is megvolt, amikor itt működött a nyüzsgő Óbuda piaca. Mai szóval nyugodtan nevezhetnénk bevásárlóközpontnak is, akkoriban inkább kereskedőháznak hívták. A földszinti bolthajtások alatt kínálták portékáikat az árusok. Nem véletlen, hogy magyarul boltnak hívjuk az üzlethelyiséget, ami a bolt (boltozat, boltív) szóból ered.

A török pusztítása után barokk stílusban építették újjá a házat, de a későbbi évszázadokban teljesen elveszítette karakterét. Ennek ellenére még a két világháború között is ugyanúgy működött, mint a középkorban: tele apró üzlethelyiségekkel. Egy harmincas években készült kép tanúsága szerint fűszeres, hentes, szobafestő, cipész, bádogos, asztalos működött itt és még tűzifát is árultak benne. A negyvenes években sem lehetett panasz a forgalomra, úgy tűnik a bútorosnak és a bádogosnak is jól mehetett a dolga. Ezekben az évtizedekben még villamos is járt a ház előtt! A hetvenes évekre viszont teljesen lepusztult az épület (akkora már megnyílt az Árpád híd, lerombolták a régi kisvárost és felhúzták a lakótelepet). Szerencsére nem hagyták veszni: kibontották a középkori bolthajtásokat és a barokk ablakkereteket – ebben a formában látható ma is. A helyreállított épületben működik a Budapest Galéria.

Barokk a város peremén – Óbuda
Két világ határán (Fotó: Zubreczki Dávid)
Barokk a város peremén – Óbuda
Mintha montázs lenne (Fotó: Zubreczki Dávid)
Barokk a város peremén – Óbuda
Pár háznyi barokk kisváros (Fotó: Zubreczki Dávid)

Egy jól eldugott, gyönyörű kastély

Budapest nem bővelkedik kastélyokban, ami teljesen érthető: az ilyenek nem nagyvárosokban, hanem vidéki birtokokon épültek. Vannak azonban ritka kivételek, mint az óbudai Zichy-kastély.

Barokk a város peremén – Óbuda
Az 1998-ban helyreállított Szentháromság-szoborcsoport részlete a Zichy-kastély előtt (Fotó: Zubreczki Dávid)

A Zichy-család egyik ágának birtoka volt Óbuda: ők hozattak ide telepesek, ők építtettek oly sok mindent szerte a városban és az ő alkalmazottjuk volt a már említett Bebo Károly, akinek a szobraival természetesen itt, a kastélyban is találkozhatunk.

Ennek a kastélynak a meglétéről valójában nagyon kevesen tudnak. A legtöbben akkor találkoznak vele, amikor a Kobuciba igyekezve belépnek a Fő tér egyik kapuján, és rácsodálkoznak, hogy nem egy átlagos udvarra, hanem egy egykori kastélykertbe csöppennek. Megkopottak ugyan a homlokzatok és a növényzet is elhanyagolt, de a régi szobrok és a barokk formák emlékeztetnek arra, milyen is lehetett az élet itt a fénykorban – valamikor az 1700-as évek közepén.

Barokk a város peremén – Óbuda
A kastély főbejárata. Békeidőben bárki besétálhat rajta (Fotó: Zubreczki Dávid)
Barokk a város peremén – Óbuda
A lebontott bódék mögül előbukkantak Zichy-kastély támpillérei (Fotó: Zubreczki Dávid)
Barokk a város peremén – Óbuda
A kastély északi homlokzata még várja a megújulást (Fotó: Zubreczki Dávid)

Az eldugottságnak több oka is van, az egyik egyszerűen az, hogy a Zichyeknek ez az ága örökös nélkül halt ki, és a birtok visszaszállt a kamarára. Az állam pedig nem fejlesztette tovább, hagyta, hogy a kisváros magába ölelje a leginkább raktárnak használt épületet. Nekünk persze kicsit szerencsénk is ez, hiszen, ha a család kezén marad, ők jó gazdagként valószínűleg folyamatosan fejlesztették volna. Így megmaradhatott barokk léptéke és megjelenése.

Ma a már említett remek koncerthelyszín mellett leginkább múzeumok (Óbudai, Vasarely, Kassák), valamint a neves faépítészeti műhely, a Hello Wood működnek az épületben.

Ha valaki vérszemet kapott, és még több barokk látnivalóra vágyik, nem kell messzire mennie, hiszen a környék tele van a kor emlékeivel. Az egykori szomszédos település Újlak, szintén őriz ilyen látnivalókat. Ott a templom, a körmeneti kápolna és a Zsigmond téren a Szentháromság-szobor. Kicsivel odébb Kiscellben a kastéllyá alakított gyönyörű kolostor a kálváriával, és számos más emlékkel a parkban. Na és ne feledkezzünk el Békásmegyerről sem, amely sokaknak csak lakótelepet jelent, pedig az egykori sváb település emlékét ma is őrzi Ófalu. Nem csak több barokk lakóház maradt meg ott, de egy takaros kis templom is, mely Budapest legöregebb, ma is működő orgonáját rejti!

Kapcsolódó tartalmak