Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai

Május 1-én volt Szerb Antal születésének 120. évfordulója. Ebből az alkalomból kultikus regénye, az Utas és holdvilág egyik kulcsszereplőjének, a szerzetesi életmódot választó Ervinnek, azaz Pater Severinusnak a nyomába eredünk. Terézváros egyik szűk utcájában, a Hajós utca 32-es szám alatt áll az a ház, amelyben Szerb Antal egykori jóbarátja, később ferences rendi szerzetes, a regényben szereplő Ervin alakjának mintájául szolgáló Szedő Dénes felnőtt.

Fonyódi Anita, a Kép-Tér Blog szerzőjének írása.

Repüljünk vissza az időben…

Az 1903-ban felépült Szedő-ház lehetett az utca és talán a környék legrégebbi szecessziós épülete, körülbelül egy időben lett kész a vele szemben lévő, Terézvárosi Telefonközponttal. A 19. század közepén Terézváros a legforgalmasabb és a legsűrűbben lakott külváros, a népesség egyharmada zsidó származású volt, többségében kézművesek és kereskedők.

Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Fotó: Bartha Dorka
Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Fotó: Bartha Dorka

A Hajós utcának az Andrássy úttól távolabb eső szakaszán a kisvárosias beépítés volt jellemző, alacsony épületekkel. Ezen a telken még egy cipészmester egyszintes háza állt, amikor Szedő Dénes édesapja, a papírkereskedő Szedő Gáspár megvásárolta a telket. 

Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Fotó: Bartha Dorka
Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Fotó: Bartha Dorka

Az építtető a fiatal, pályakezdő Málnai Bélát és társát, Román Miklóst kérte fel a háromemeletes, lakó- és üzletház terveinek elkészítésére. Az épület Málnai útkeresésének lenyomata is lehetne, mert későbbi munkáiban fokozatosan távolodik el a floreális szecesszió kanyargó és dekoratív vonalaitól és a letisztultabb, premodern stílus egyik magyarországi úttörőjévé válik. 

A barátság, ami ihletet adott

A Szedő család 1905-ben vette birtokba az első emeleten lévő lakást. A kisebbik Szedő fiú, Dénes önéletrajzi írásában ((Szedő Dénes Összes művei) édesapját úgy említette, hogy érettségizett, nagyvonalú, eredeti ízlésű ember volt, aki

napsugaras gyermekkort biztosított két fiának.”

Szedő Gáspár korai, 1915-ös halála után édesanyjuk

elözvegyülve, elszegényedve, polgári iskolai oklevelét vette elő s hősies küzdelemmel nevelt fel.

A Szedő családnak három utcára néző szobája volt, a negyedikhez a belső udvarra néző terasz csatlakozik. A földszintet és a terveken üzleti karzatként szereplő szintet a tulajdonos papírügynökségi és bizományi üzlete foglalta el. A társaság régi hirdetése alapján magyar vízjelzésű író-, fogalmazó, irodai, színes, merített, nyomdai- és minden, a grafikai szakmához szükséges papírral kereskedtek. Az üzlet akkortájt nem mehetett túl jól, sőt a cég 1912-ben fizetésképtelen lett, de a részvényesek megmentették és kivásárolták Szedőt, aki ügyvezetőként folytatta a munkát. Szedő Gáspár 1915-os halála után a ház a cég tulajdonosaira szállt és özvegye két fiával nemsokára elköltözött innen a Pannónia utcába.

Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Kép forrása: Arcanum

Az egykori tulajdonos fiai, Szedő László és Mihály valószínűleg 1905 és 1915 között lakhattak az első emeleti lakásban. A Szedő fivérek a Markó utcai Berzsenyi Gimnáziumba, Szerb Antal a piarista gimnáziumba járt. Szedő Mihály osztálytársai között megtaláljuk Juhász Vilmost és Sárközi Györgyöt, későbbi baráti társaságuk, a Barabások alapító tagjait, akik rendszeresen összejöttek Szedőék Pannónia utcai otthonában. Szedő Dénes tehetségére még gimnazista korában Osvát Ernő figyelt fel, első versei és kritikái 1921-ben jelentek meg a Nyugat hasábjain, ahogy Szerb Antalé is. Ők négyen ekkor kötöttek életre szóló barátságot.

A társaság tagjainak közös vonása a fennálló valóságot tagadó, lázadó attitűd volt. Szerb Antal szavaival férfiasak, patetikusak és átmenetileg nagyon vallásosak voltak, templombajáró áhítottsággal. Amikor arról írt, hogy többen közülük szerzetesek lettek, a legkomolyabbak és legértékesebbek – a Szedő fivérekre célzott. Ők, ahogy a regényben Ervin is, katolizáltak, az idősebb László, később Szeverin a karmelitákhoz, Mihály, később Dénes a ferences rendhez csatlakozott és azt követően a fővárosban illetve vidéki rendházakban éltek. Szedő László szóban és írásban is megerősítette, hogy az Utas és holdvilág-ban hitelesek Szerb Antal leírásai öccséről, Mihályról, aki a ferences rendbe lépésekor vette fel a Dénes nevet.

Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Kép forrása: Szedő Dénes Összes művei (Magyarok nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Bp, 2018. Szerk. Hidász Ferenc

“Ő volt a legintelligensebb az intelligens és a beképzelt fiúk közt… Ervin nagyon szép volt, elefántcsont arcával, magas homlokával, izzó szemével. És áradt belőle a különösség, a dac, a lázadás. És amellett kedves és finom volt. (…) Ervin volt a hegemón, őt tartottuk magunk közül a legkülönbnek. “ (Szerb Antal: Utas és holdvilág, p. 49., 52.)

Szedő Dénesről mintázta az író a gubbiói kolostorban ábrázolt Pater Severinust, aki végtelenül szerény, visszahúzódó volt,

“egész életével meg akart játszani egy szerepet, és a katolicizmusban megtalálta végre a nagy, méltó és nehéz szerepet.” (Szerb Antal: Utas és holdvilág, p. 48.)

Szedő Dénes sosem szakadt el a költészettől, és műfordítóként próbált megélni, összes műveit 2018-ban Hidász Ferenc rendtársa foglalta egy szép kötetbe és egészítette ki a fennmaradt leveleivel és róla szóló írásokkal.

Pillantás a virágzó kapuk mögé

A ház nagyon szép példa a szecesszió összművészeti törekvéseire. Belső kiképzése, a lépcsők, a folyosók-, erkélyek rácsai, az ólomüvegablakok díszítőmotívumai, az előcsarnok plasztikai díszei és a burkolóanyagok az utcai homlokzat motívumaival harmonikusan összehangolva készültek.

Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Fotó: Bartha Dorka
Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Fotó: Bartha Dorka

Még a szerényebb költségvetésű házakra is jellemző volt az, hogy a szakma legkiválóbb mestereit kérték fel egy-egy szobor vagy míves kapu elkészítéséhez. Ebben az esetben a lépcsőház falát a Róth Miksa műhelyében készült, a homlokzat szecessziós motívumaival harmonizáló, színes ólomüvegablakok díszítik. A felülvilágító vasszerkezetét Schlick Ignác műhelyében készítették, a kacskaringós vonalakkal és virágokkal díszített lépcsőrácsokról pedig valószínűsíthetjük, hogy a margaréta- illetve napraforgó motívumot szívesen alkalmazó Forreider és Schiller lakatosműhelyből kerültek ki.

Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Fotó: Bartha Dorka
Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Fotó: Bartha Dorka

Az épület homlokzatát pár éve felújították, a belső renoválás azonban még várat magára. Így a kapun belépve egy időutazásban lehet részünk, amelyben a színes ólomüveg ablakok és a kapun is látható margaréták kísérnek bennünket. Az előtér falát mindkét oldalon felújított üvegmozaikok díszítik.

Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Fotó: Bartha Dorka
Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Fotó: Bartha Dorka

A telek kis méretéből fakadóan az előtér és a lépcsőház az alsóbb szinteken szinte mindig, fényes nappal is sötétbe burkolózik, fényt az üveg felülvilágító és keveset az udvar felőli színes üvegablakokon át kap. Az udvaron keresztül jutunk a hátsó lépcsőházba, ahova az építészek kisebb bérlakásokat terveztek, további bevételi forráshoz juttatva a tulajdonost.

Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Fotó: Bartha Dorka
Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Fotó: Bartha Dorka

És ha Szerb Antal nem is fordult meg a Hajós utcai házban, a padlásszinten lévő műteremben minden bizonnyal sok művész járhatott annak idején, sőt, Málnai Béla itt szerkesztette a Ház c. folyóiratot is. Az eredetileg fényképészműteremnek szánt lakás első bérlője a Wottitz Manfréd Czinkográfiai Műintézet volt.

Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Fotó: Bartha Dorka
Az Utas és Holdvilág Ervinjének nyomában – egy Hajós utcai szecessziós bérház titkai
Fotó: Bartha Dorka

Források:

  • Szedő Dénes összes művei. (szerkesztette Hidász Ferenc, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Budapest, 2018) Ezúton is köszönöm Hidász Ferenc segítségét.
  • Szerb Antal: Utas és holdvilág, Magvető Kiadó, 1980.
  • Szerb Antal: Naplójegyzetek, Magvető, 2001.
  • Kép-Tér Blog 1. poszt, 2. poszt, 3. poszt
  • A cikk elkészítéséhez az Arcanum adatbázisát használtam fel.