Otthonná kell tennünk Budapestet, ha otthon akarjuk érezni magunkat benne…

Balogh Samut, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnökét kérdeztük ezen a héten az „Otthon Budapesten” programról. A Budapest Te + Én podcast műsorvezetői: Veress Dóra és Gellért Gábor.

Szeretett városunk a segítségünkre szorul. Egyre többen költöznek ki az agglomeráció településeire, miközben egyre többen járnak ide dolgozni. Ha nem változtatunk ezen a tendencián, megtörténhet, hogy Budapest csak egy gyönyörű, de füstfelhőbe burkolózó kulisszává változik, amelyből hiányoznak az itt élő büszke közösségek. A változtatások felelősségéről is beszélt Balogh Samu:

Otthonná kell tennünk Budapestet, ha otthon akarjuk érezni magunkat benne…
Balogh Samu, Karácsony Gergely kabinetfőnöke

„A koronavírus teljesen átírta a mindennapjainkat, és ezeknek a változásoknak egy része velünk marad, akkor is, ha a járvány mögöttünk lesz. Sok olyan is van, amit elhagytunk a járvány hatására, és amihez nem érdemes visszamenni. Nem cél, hogy a régi normalitásba váltsunk vissza, hiszen az rengeteg problémát okozott. Részben a koronavírus járványt is. A járvány indukál egy újratervezést Budapest és talán a világ számára is. Át kell gondolnunk, hogy merre megyünk és jó-e ez az irány.”

Balogh Samu a pénzügyi lehetőségekről is szót ejtett…

„Az EU hatalmas összegeket biztosít Magyarországnak a következő hét évben. A hagyományos hétéves költségvetés kiegészül egy válságkezelő alappal. Ezt a pénzt értelmesen kéne elkölteni. A tervező munkából az önkormányzatokat nem szabad kihagyni, hiszen ők vannak az emberek között. 11 000 milliárd forint fejlesztési forrás és 7000 milliárd forint helyreállítási alap a tét. Jelentős pénzek ezek, és nem mindegy, hogy mire költjük el.

Vannak aggódó hangok, amelyek szerint a pénzek jelentős része nem jut el az önkormányzatokig…

„Van egy széles összefogás Európa nagyvárosai között, amelyben Budapest egy katalizátor. Már most is vannak olyan kisebb források, amelyekre a városok közvetlenül pályázhatnak. A nagy összegek egyelőre a kormányokon keresztül elérhetők. De a múlt héten kapott választ az európai bizottságtól Karácsony Gergely a varsói főpolgármesterrel közösen írt levelére. A levélben jelezték, hogy amennyiben nem valósul meg érdemi párbeszéd az önkormányzatokkal, kérdésessé válhat a források lehívása. Reméljük, hogy a kormányzat változtat a jelenlegi gyakorlatán. Be kell vonniuk az önkormányzatokat a tárgyalásokba, hiszen ők vannak közel az emberekhez, több lehetőségük van megtudni, hogy a polgároknak mire van szükségük.”

Az „Otthon Budapesten” program alapjairól is beszélt…

„Az „Otthon Budapesten” programnak az a gondolatisága, hogy minden ember, aki Budapesten képzeli el az életét, a jövőjét, találja meg itt a boldogulását, legyen lehetősége itt élni. Sajnos ez most nagyon nincs így. 1960 óta a belvárosból a lakosság 50 százaléka eltűnt. A külvárosokba és az agglomerációba költöztek az emberek. Ugyanebben az időszakban 60 százalékban nőtt az agglomeráció népessége. Az utóbbi 5 évben 60 ezer emberrel több költözött ki a városba, mint amennyi beköltözött volna. Ennek nagyon komoly környezeti kárai vannak a városra nézve.

A város egyre élhetetlenebbé vált. Néhány évtizeddel ezelőtt teljesen normális volt, hogy a mellékutcákban együtt fociztak a gyerekek. Manapság ki engedné ki az utcára játszani a gyerekeket?”

Az agglomerációba költözők komoly problémákkal találják szemben magukat…

„Aki kiköltözik az agglomerációba, nem is igazán tudja, hogy mekkora terhet ró majd rá a mindennapi ingázás. Hiszen a munkahely és gyakran az iskola is a városban marad. A kiköltözés időpontjában senki sem tudja, hogy hány órát fog majd a dugóban ülni a következő éveiben. A budapestiek gyakran azért költöznek a fővároshoz közeli településekre, hogy nagyobb zöldfelülethez jussanak. Aztán sokan arra lesznek figyelmesek, hogy néhány év alatt a terület teljesen beépül, mindent lebetonoznak a környezetükben. Az „őslakosok” pedig hatalmas terhet kapnak a nyakukba. Hiszen nem jutnak jelentősen több forráshoz. Nem lesz több óvoda, iskola, az utak is telítődnek.”

Budapestnek van terve az előrelépéshez…

„Igazi érdemi változást az jelentene, ha komoly bérlakásépítési program indulna. Olcsóbban, megfizethetőbben találhatnak a pályakezdő fiatalok Budapesten lakóhelyet. Bérlakásprogram nélkül nem lesz megfizethető lakhatás Budapesten. Ehhez a programhoz 7 év alatt 50 ezer lakás felépítésére lenne szükség.

Budapesten nagyon sok ember a bevételeinek 50 százalékát lakhatásra fordítja. Ez hatalmas szám, normálisan ez az összeg nem haladhatná meg a 30 százalékot. Sajnos ez a Budapesten élők többségét érinti.”

Otthonná kell tennünk Budapestet, ha otthon akarjuk érezni magunkat benne…
A zöld rakpart (Illusztráció: Kiskovács Eszter)

A Zöld város koncepció is fontos része az „Otthon Budapesten” programnak…

„A Zöld Budapest program mindent érint, ami városfejlesztés. Hozzá tartoznak természetesen a zöldfelületek, de a közlekedés, a városüzemeltetés, a hulladékkezelés is. Méghozzá azért, mert ezeket mind klímatudatosan kell tennünk.

A városlakókkal való kommunikációt is meg kívánja változtatni az új városvezetés…

„Mindent, amit csinálunk, partnerségben szeretnénk, együtt a budapestiekkel. Például a Nagykörút tervezése mintaszerű folyamatban zajlik. Szeretnénk, ha ebben minél többen részt vennének.

Fontos célunk, hogy a polgári kezdeményezések is megjelenjenek a főváros munkájában. Akár úgy, hogy az emberek alakítják ki a közgyűlés napirendjét. Érezzék azt, hogy van értelme civil munkát beletenni városi ügyekbe. Nem szabad azt érezniük, hogy lepattannak a kezdeményezéseik.

Március 16-án lesz egy online lakossági fórum, ahol mindenki elmondhatja a véleményét az Otthon Budapesten programról.

Podcast:

Milyen kérdésekre kaphatunk még választ a podcastban?

  • Miért költöznek ki Budapestről az emberek?
  • Miért megfizethetetlenek a budapesti ingatlanárak?
  • Hogyan viszonyul egymáshoz a budapestiek átlagjövedelme és a lakhatás ára?
  • Kik költöznek ki az agglomeráció településeire?
  • Hány négyzetméter zöld terület jut egy budapestire?
  • Milyen Budapest levegőminősége?
  • Hogyan tehet többet Budapest az itt élők jobb egészségügyi ellátásáért?
  • Hogyan lehet a várólistákat csökkenteni?
  • Hogyan lehet a hajléktalanság problémájában értelmezhetően előrelépni?
  • Hol lehetne a bérlakásprogram házait felépíteni?
  • Hogyan lehet a bérlakásrendszert fenntarthatóvá tenni?
  • Miért fontosak Budapestnek a kerékpárosok?
  • Hogyan tudja Budapest a szén-dioxid kibocsátását 40 százalékkal csökkenteni?
  • Mennyi az európai ajánlás – egy főre eső zöldfelület aránya?
  • Hogyan újulhatnak, zöldülhetnek Budapest rakpartjai?
  • Miért kell a rakpartokat ősszel mindenképpen lezárni?
  • Mit mondanak a közvélemény-kutatások a rakpart jövőjéről?
  • Hogyan lehet minél több budapestit bevonni a közös tervezésekbe?
  • Hogyan fogadja a főváros a polgári kezdeményezéseket?